Lemez

Rideg jövő - Voivod: Target Earth

  • V. Á.
  • 2013. február 22.

Zene

Denis D'Amour gitáros 2005-ös halála után senki sem mert arra fogadni, hogy a futurisztikus thrash metalból indult kísérletezős kanadai legenda még egyszer lemezt ad ki, ám a zenész annyi anyagot hagyott hátra a számítógépén, hogy abból két album (Katorz, Infini) is kitelt. Az ezeket bemutató turnékon a zenekarnak megjött a kedve a folytatáshoz, és most a kisegítő gitárost, Daniel Mongraint állandósítva elkészítette első D'Amour nélküli anyagát.


 

Ahhoz, hogy megtudjuk, milyen zenét is játszik a Voivod 2013-as inkarnációja, elég csak megnéznünk az Away néven futó dobos által festett borítót, mely egyfelől markáns folytatása a zenekar által favorizált futurisztikus képregénystílusnak, másfelől meg jó értelemben vett markáns egyszerűségével pontosan annyira lóg ki a mostani, egy kaptafára készült, giccses metálborítók közül, amennyire a dalcsokor is távol áll – mind hangzásában, mind zenei világában – a kortárs rockzenekarok egysíkúságától és túlpolírozottságától. Mongrain addig turnézott a veterán kanadaiakkal, és játszotta estéről estére a Dimension Hatröss és a Nothingface dalait, amíg tökéletesen adoptálni tudta D'Amour stílusát – így a Target Earth mintha ennek a két anyagnak lenne egyenes folytatása; rideg és futurisztikus hangulatú, pszichedéliával is kacérkodó rockzene, hülye hasonlattal: mintha egy Pink Floyd-feldolgozásbanda akarna Venom-dalokat játszani. A címadó és a Kluskap O'Kom különlegesen erős tételek, de a záró Defiance is eltalált, ahogy a francia nyelvű Corps Etranger is tökéletesen illik a Target Earth sci-fis világába.

Century Media, 2013

Neked ajánljuk

Kártyaszámolás

A film felér egy szerencsejáték-mesterkurzussal, amennyiben nemcsak egy black jack- vagy egy pókerparti lefolyásának logikáját mutatja be és érteti meg már-már tudományos alapossággal, de a nagy tétekben folyó és nagy közönséget vonzó bajnokságok álságos világába is hasonlóan leleplező attitűddel avat be. Viszont a film nem erről szól.