Két küzdelmes indulású romantikus opera uralja majd ezt a hétvégénket, hála a Magyar Állami Operaház bemutatójának és a Met esedékes világközvetítésének. A bolygó hollandit például eredetileg Párizsba szánta az ifjú és ambiciózus Richard Wagner, miután olvasmányai révén (Heine: Schnabelepowski úr feljegyzései) meg saját tengeri utazásának hányattatásait követően kiválasztotta operájának hősét, az elátkozott és megváltásra áhító hollandus tengerész legendás alakját. Párizsnak azonban ekkor, 1841-ben és utóbb még jó ideig nem kellett Wagner, s az opera bemutatójára 1843-ban Drezdában került sor: már egy másik változatban, s az eredetileg skót környezetben játszódó történet szereplőneveit is operai norvégra átváltoztatva. A kiváló Ralf Weikert vendégvezénylete alatt és Szikora János rendezésében bemutatandó operaházi produkció most az eredeti verziót ígéri számunkra, Thomas Ghazelivel a Hollandi szerepében és Lukács Gyöngyi legelső Wagner-alakítását elénk léptetve (január 19., hét óra).
E bemutatóval párhuzamosan a Met HD-közvetítése Donizetti Stuart Máriáját vetíti a mozivászonra, a címszerepben a rajongásunkra olyannyira érdemes Joyce DiDonatóval (Fesztivál Színház, január 19., hét óra; felvételről: Uránia, január 20., hat óra). Ez az opera pedig eredetileg Nápoly számára komponáltatott, csakhogy a helyi Bourbon-cenzúra, amint azt Verdi Álarcosbálja kapcsán pár hete már említettük e hasábokon, ezúttal is sérelmezte a fejedelmi személyek illemtelen színpadi ábrázolását s pláne koronás fők porba hullását. A világhíres történetet így azután 1834-ben Buondelmonte cím alatt mutathatták csak be, amelyben is immár nem két királynő, hanem két reneszánsz dáma kelt vetélkedésre egymással. Vetélkedésre és - birokra, minthogy az ősbemutató két, egymással rivalizáló női főszereplője nem csupán a "hajtépés és sűrű dialóg" (Molnár Ferenc) szintjén mérte össze erőit, de az egyik próbán még kisebb ökölpárbajt is vívtak egymással.
E két opera mellett az elkövetkező napok klasszikus zenei programja különösen izgalmas, ha talán nem is bokszmérkőzésnek beillő koncertekkel kecsegtet. A Pannon Filharmonikusok pesti estjét például Szkrjabin nálunk vajmi ritkán megszólaltatott III. szimfóniája zárja majd: a mű, amelynek középső tételei a "Küzdelmek", illetve a "Gyönyörök" mellékneveket viselik (Nemzeti Hangversenyterem, január 18., fél nyolc). Vasárnap este azután a koncertéletbe közörömünkre visszatért Kocsis Zoltán és fia, Kocsis Krisztián társul barátilag a Liszt Ferenc Kamarazenekarral egy Mozart-program erejéig (Nemzeti Hangversenyterem, január 20., fél nyolc). Hétfőn az "budai Danubia Zenekar koncertje olasz-német-orosz romantikát kínál (Nemzeti Színház, január 21., hét óra), miközben a Budapesti Filharmóniai Társaság hangászai a kortárs Nebojs a Zivkovic két kompozíciójához látnak majd, méghozzá az ütősként közreműködő komponista társaságában (operaház, január 21., fél nyolc). S végül egy szimpla Csajkovszkij-est hazai csodacsellistával: Várdai István a Rokokó-változatok szólistájaként fog kiülni a pódiumra a MÁV Szimfonikus Zenek ar mesterbérleti hangversenyén (Nemzeti Hangversenyterem, január 23., fél nyolc).
