mi a kotta?

Hajtépés és sűrű dialóg

  • mi a kotta
  • 2013. február 17.

Zene

Két küzdelmes indulású romantikus opera uralja majd ezt a hétvégénket, hála a Magyar Állami Operaház bemutatójának és a Met esedékes világközvetítésének. A bolygó hollandit például eredetileg Párizsba szánta az ifjú és ambiciózus Richard Wagner, miután olvasmányai révén (Heine: Schnabelepowski úr feljegyzései) meg saját tengeri utazásának hányattatásait követően kiválasztotta operájának hősét, az elátkozott és megváltásra áhító hollandus tengerész legendás alakját. Párizsnak azonban ekkor, 1841-ben és utóbb még jó ideig nem kellett Wagner, s az opera bemutatójára 1843-ban Drezdában került sor: már egy másik változatban, s az eredetileg skót környezetben játszódó történet szereplőneveit is operai norvégra átváltoztatva. A kiváló Ralf Weikert vendégvezénylete alatt és Szikora János rendezésében bemutatandó operaházi produkció most az eredeti verziót ígéri számunkra, Thomas Ghazelivel a Hollandi szerepében és Lukács Gyöngyi legelső Wagner-alakítását elénk léptetve (január 19., hét óra).

E bemutatóval párhuzamosan a Met HD-közvetítése Donizetti Stuart Máriáját vetíti a mozivászonra, a címszerepben a rajongásunkra olyannyira érdemes Joyce DiDonatóval (Fesztivál Színház, január 19., hét óra; felvételről: Uránia, január 20., hat óra). Ez az opera pedig eredetileg Nápoly számára komponáltatott, csakhogy a helyi Bourbon-cenzúra, amint azt Verdi Álarcosbálja kapcsán pár hete már említettük e hasábokon, ezúttal is sérelmezte a fejedelmi személyek illemtelen színpadi ábrázolását s pláne koronás fők porba hullását. A világhíres történetet így azután 1834-ben Buondelmonte cím alatt mutathatták csak be, amelyben is immár nem két királynő, hanem két reneszánsz dáma kelt vetélkedésre egymással. Vetélkedésre és - birokra, minthogy az ősbemutató két, egymással rivalizáló női főszereplője nem csupán a "hajtépés és sűrű dialóg" (Molnár Ferenc) szintjén mérte össze erőit, de az egyik próbán még kisebb ökölpárbajt is vívtak egymással.

E két opera mellett az elkövetkező napok klasszikus zenei programja különösen izgalmas, ha talán nem is bokszmérkőzésnek beillő koncertekkel kecsegtet. A Pannon Filharmonikusok pesti estjét például Szkrjabin nálunk vajmi ritkán megszólaltatott III. szimfóniája zárja majd: a mű, amelynek középső tételei a "Küzdelmek", illetve a "Gyönyörök" mellékneveket viselik (Nemzeti Hangversenyterem, január 18., fél nyolc). Vasárnap este azután a koncertéletbe közörömünkre visszatért Kocsis Zoltán és fia, Kocsis Krisztián társul barátilag a Liszt Ferenc Kamarazenekarral egy Mozart-program erejéig (Nemzeti Hangversenyterem, január 20., fél nyolc). Hétfőn az "budai Danubia Zenekar koncertje olasz-német-orosz romantikát kínál (Nemzeti Színház, január 21., hét óra), miközben a Budapesti Filharmóniai Társaság hangászai a kortárs Nebojs a Zivkovic két kompozíciójához látnak majd, méghozzá az ütősként közreműködő komponista társaságában (operaház, január 21., fél nyolc). S végül egy szimpla Csajkovszkij-est hazai csodacsellistával: Várdai István a Rokokó-változatok szólistájaként fog kiülni a pódiumra a MÁV Szimfonikus Zenek ar mesterbérleti hangversenyén (Nemzeti Hangversenyterem, január 23., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.