Elküldte a kisujját szerelme jeléül - Egy transzvesztita lovag mutatta meg, mi az igazi romantika

  • Szabó Sz. Csaba
  • 2017. szeptember 8.

A léghajózás aranykora

Alámerülünk a méltatlanul mellőzőtt és alulértékelt szubkultúrába, a háborús cross-dressingbe: miért húztak a nők vitézgúnyát és kit akart elkápráztatni a lovagkor legnagyobb pucckirálynője, Ulrich von Lichtenstein copfos parókájával? Vitézek női ruhában, első rész.

„Dicsőszentmártonban egy francia tábornokot fogtak el asszonyruhában a női klozetten. Rögtön felakasztották” (Szabó Dezső: Az ​elsodort falu)

Az évszázados hagyományokkal bíró háborús cross-dressingnek többnyire praktikus okai voltak, hisz a tettre kész, honfiú lázban égő lányok-asszonyok máskülönben aligha tudták volna kitüntetni magukat a magyar szabadságharc, az amerikai polgárháború, az első világháború és más romantikus vérfürdők különféle hadszínterein, csak férfiruhában, valódi identitásukat gondosan leplezve. A témának számos nagyszerű feldolgozása készült az isteni Szeleczky Zita Mária főhadnagyától a kilencvenes évekbeli Disney-reneszánsz csúcsművéig, a Mulanig, és akkor a műfaj meghaladhatatlan klasszikusáról, a máig tekintélyes kultusszal övezett Jeanne d’Arc-ról még nem is beszéltünk (igaz, az Orléansi Szűz soha nem titkolta, hogy nő lenne, ennyiben tehát kilóg a sorból).

Sajnálatos, hogy a másik nem ruháit előszeretettel vagy éppen alkalomszerűen viselő hős vitézekről, gáncstalan lovagokról és nemes gavallérokról már kevesebb szó esik, talán azért, mert esetükben az okok sokkal nehezebben kibogozhatók, leszámítva persze azt, amikor a célszerűség felülírja az aktuális férfidivatot és szoknyában meg főkötőben kell menekülni valami szorult, ám kalandos helyzetből. Így a téma elsőre kissé talán zavarba ejtőnek is tűnhet, holott épp ellenkezőleg, rendkívül érdekes és szórakoztató.

Noha az Arthur-mondakör sztárja, Sir Lancelot is vett részt lovagi tornán bájos hajadonnak öltözve, a lovagkor vitathatatlanul legnagyobb pucckirálynője Ulrich von Lichtenstein volt, aki művészi szinten elegyítette a már-már pogány szexuális rituálékat a keresztény virtussal, a makulátlan lovagi ideált a hibbant miszticizmussal.

false

A nemes Ulrich, gyakorló minnesänger, megannyi bajviadal és ütközet ragyogó bajnoka (IV. Béla ellen is harcolt II. Frigyes oldalán) Stájerországban született valamikor a 13. században, és számos erénye közül talán az állhatatossága volt a legnagyobb. A mellesleg boldog házasságban élő lovag, bár sokáig ostromolta magaköltötte szerelmes dalokkal szíve hölgyét (egy magasabb születésű és idősebb asszonyt, talán VI. Dicsőséges Lipót osztrák herceg feleségét), néhány visszafogottan biztató szón kívül semmit nem kapott, így aztán első körben az extrém testmódosítás felé fordult.

Egy grazi sebésszel megműtette nyúlszáját, leszíjazás nélkül, ahogy az egy daliához illik, amibe kis híján belehalt. Ezek után egy korábbi összecsapásban megsérült kisujját vágatta le és küldte el a hercegnének szűnni nem akaró szerelme zálogául. Miután így sem járt sikerrel, azt tette, amit egy úriembernek ilyen helyzetben tennie kell: Velencébe utazott, ahol divatos női ruhákat vásárolt magának. Tucatnyi szoknyát, ingvállat, alsóneműt, stílusos kiegészítőket, valamint derékig érő copfokba font, gyöngyökkel ékesített parókát.

Ebben a pompás öltözékben vágott neki Ulrich von Lichtenstein nagyszámú kíséretével a Velencétől Csehországig tartó 29 napos útnak, melynek során mint Vénusz Istennő, minden megállónál viadalra hívta a környékbeli lovagokat. A Priscilla, a sivatag királynője transzvesztita road movie-ját nyolcszáz évvel megelőlegező turné elsöprő sikerrel futott, a külhoni hölgyek rajongva fogadták a szerelem istennőjét, a vitézek pedig örömest ütköztek meg vele – néha maguk is jelmezben, szerzetesnek vagy nemesasszonynak öltözve.

A nevezetes Venusfahrt nem csak dicsőséget, hanem komoly sporteredményeket is hozott Ulrich-nak, aki több mint háromszáz kopját tört és négy lovagot ütött ki a nyeregből egy hónap alatt. A románca imádott hercegnéjével ettől teljesen független nem teljesült be, de ez már egy másik, nem kevésbé szokatlan történet.

A teljes igazsághoz azért hozzátartozik, hogy a fenti eseményekről a lovag Frauendienst (A hölgyek szolgálatában) című művéből tudunk, ami ugyan nem tekinthető teljesen hiteles történelmi forrásnak, de ez minket cseppet sem zavar.

Ezzel majdnem párhuzamosan hasonlóan látványos események zajlottak néhány országgal arrébb. 1286-ban koronázták Jeruzsálem királyává II. Henriket Türoszban, az ceremóniát pedig egy pazar és merőben szokatlan lovagi torna varázsolta feledhetetlenné. Az egyik szemtanú beszámolója szerint ez volt az „elmúlt száz év leggyönyörűbb ünnepsége”, amelyen a lovagok hölgyeknek, majd apácáknak és szerzeteseknek öltözve csaptak össze, és még sok más „ragyogó, gyönyörűséges és kellemes játékot játszottak”, ami egészen fantasztikusan hangzik. Igazán kár, hogy nem ismétlik meg legalább négyévente.


___

Szabó Sz. Csaba kedvenc lemeze a Pink Flag, kedvenc regénye a Sylvie, tízszer látta Az elnök végveszélybent. Blogja, A léghajózás aranykora péntekenként jelentkezik a Narancson.

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.