A szerk.

A hálátlan

A szerk.

Miután véglegessé vált, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg 1. számú választókerületében Gajdos László, a Nyíregyházi Állatpark igazgatója lesz a Tisza Párt képviselőjelöltje a 2026-os országgyűlési választáson, előbb villámgyorsan a helyi Fidesz szólította föl lemondásra Gajdost, majd a NER-sajtóbirodalomhoz tartozó megyei hírportál főszerkesztője közölt róla véleménycikket.

A szerző nem bízott semmit az olvasói fantáziára, már a cím­adással helyére tette a dolgokat, íme: Puhatestűek, gerinctelenek és Gajdos László. Az indoklási szakasz a legteljesebb mértékig kompatibilis a Fidesz-univerzum egyértelmű ún. értékrendjével: kaptál pénzt és érdemrendet Orbán Viktortól, kuss. Gajdos tehát gerinces főemlősből azért zuhant pillanatok alatt kategóriákat, egészen a gerinctelen puhatestűekig, mert hálátlan. Világosan kimondva nincs, de a gaz állatkert-igazgató beleharapott a kenyéradó gazda kezébe.

Egy állatkert fenntartása – ha már egyszer létezik – számos, itt nem részletezendő okból papíron Magyarországon sem pártállás- vagy világnézetfüggő. Csak hát az is régóta tudható, hogy a Fidesz-belvilág olyan speciális szabályok szerint működik, amelyek szerint adott esetben 1+1=/2. Így például az állami és uniós támogatások ezek szerint nem mondjuk pályázatok, majd azok nyomán kötött szerződések eredményei, hanem Orbán Viktor adományai. Persze, világos, hogy Magyarországon forrásokhoz jutni Orbán áldása nélkül lényegében lehetetlen. A miniszterelnök természetesen, évtizedes szokása szerint, nem a saját, hanem mások (magyar és uniós adófizetők) pénzével vagánykodik, és mások pénzén tartja fönn a klientúráját. A megvásárlás kétségkívül működik is az ország egyik felében, olyannyira, hogy a kívülálló már nem is tudja, hogy a dehumanizáló szöveggyártás a megfizetett csinovnyik buzgósága-e vagy egy világkép szívből jövő megnyilvánulása. (Valószínűleg a kettő egyszerre.)

Ez a nyíregyházi eset egyik, voltaképpen semmi újdonsággal nem szolgáló tanulsága. A másikat is ismerjük rég.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

Aki én vagyok

Az amerikai dokumentarista fotográfia egyik legfontosabb alakjának munkáiból először láthatunk önálló kiállítást Magyarországon. A tárlat érzékenyen és empatikusan mutat fel női sorsokat, leginkább a társadalom peremére szorult közösségek tagjainak életén keresztül. A téma végigkísérte Mark egész életművét, miközben ő maga sem nevezte magát feminista alkotónak. A művek befogadása nem könnyű élmény.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.

Cserealap

Szabad jelzést adhat a XII. kerületi önkormányzat Schmidt Máriáék érdekeltségének a Városmajor melletti nagyarányú lakásépítési projektre. Cserébe a vállalat beszállna a nyilas terror áldozatai előtt tisztelgő, régóta tervezett emlékmű finanszírozásába.

A hírnévre vigyázni kell

Akár 80 millió forintot is ki kell saját zsebből fizetnie két Csongrád-Csanád megyei szakszervezeti vezetőnek, ha az ellenük indított perekben a makói gumigyárnak ad igazat a bíróság. A Continental gumiipari óriás az autógyártás válsága miatt jó ideje próbál spórolni a költségein.

„Nem kell olyannak lenni, mint a többiek”

Negyedszázadon át vett részt az idén 35 éves, a rendszerváltással egyidős iskola munkájában, amely a maga 900 diákjával a legnagyobb hazai zsidó közösség is. Intézményépítésről, identitásról, elitizmusról, szakmai döntésekről és fejlődési pályákról beszélgettünk vele.