Itt van például az a hétvégi eset, amikor is a Cinema City mozijaiban a serdületlen (nagyjából alsó tagozatos) közönségnek szóló Zootopia 2 című film előtt kormánypropagandát vetítettek. Pontosabban kormányzati megrendelésre készített propagandafilmet, amely szerint a jóságos kormányos mi mindent meg nem tesz és tett eddig is az anyákért, kellő számú gyerek megszülése esetén pl. elengedte a személyi jövedelemadójukat, satöbbi.
A Zootopia 2 érdemdús mozidarab, méltán számíthat széleskörű érdeklődésre a megcélzott korcsoportban. Ilyenformán persze a reklámelhelyezés járulékos áldozatainak is tekinthetjük gyermekeinket, ugyanis a reklámozó (ez esetben nem is olyan sok áttételen keresztül Magyarország kormánya) pontosan tudhatta, hogy nevezett célközönség értelemszerűen szülői felügyelet mellett nézi meg a várva várt filmjét, és kénytelenségből a reklámot. Jaj, hát ők még úgysem értik, a drágái, egyem a szívüket, ez a velük tartó szülőknek szól. Csakhogy nem erről van szó, hisz’ az inkriminált reklám még véletlenül sem mandinerből, a szülőről lepattanva találja el a gyereket (ez inkább fordítva van), hanem épp ő van itt célkeresztbe vonva. Persze, hogy nem érti, annál jobb, csak tapadjon meg valami belőle, a világ jókra és rosszakra osztását majd elvégezzük egyéb fórumokon. S megtapad, az biztos. Az ilyen módon elhelyezett reklámok a gyerekbántalmazás speciális, a durvaságot látszólag nélkülöző, mégsem túl körmönfont eszközei. Idejekorán megkezdett agymosás.
Mindezt számonkérni, ez ellen tiltakozni közügy, polgári önvédelem. A tárgyban megfogalmazott panaszokat pedig komolyan kellene venni – ez nem megy az istennek sem. Még akkor sem, amikor az efféle panaszokra olykor válasz születik, legyen az mégoly kulturáltan is megfogalmazva.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
