„A pápalátogatás hete különleges alkalom arra, hogy az államfő kegyelmezési jogkörével éljen” – indokolta Novák Katalin köztársasági elnök az ún. Hunnia-perben terrorizmusért jogerősen szabadságvesztésre ítélt szélsőjobboldaliaknak, köztük a Budaházy Györgynek adott kegyelmet. Noha az államfő e gesztusát nem köteles megmagyarázni, Novák valamiért késztetést érzett erre – bár a pápalátogatásra hivatkozás inkább tűnik zavart magyarázkodásnak, mint komolyan vehető érvelésnek.
Itt járt a pápa! Tudjuk. Tudjuk, mert megfordult sokfelé, tömegrendezvényeken vett részt, misézett, fényképezkedett, felkereste a fiatalokat, magához engedte a szegényeket, a menekülteket, tényleg szorgalmas pápa volt, felszántotta az egész pályát. Tudjuk, mert lezárták miatta három napra a várost, a 19-es villamos húsz perc „hatósági” szünetet tartott, mert ha nem áll meg, esetleg elment volna felette a pápa biztonságáért felelős egyik rendőrkonvoj vagy ötven kocsija az Erzsébet hídon.
Miközben a kormány igyekszik Ferenc pápa látogatásait a saját javára felhasználni, a katolikus egyházfő már két évvel ezelőtt is erősen politikai állásfoglalásokat tett. Felidézzük, A szerk. hogyan értékelte akkor a pápalátogatást.
A minap az Alkotmánybíróság megint elhessegette a küszöbéről a CEU-t. Ez volt a testvérek közt is negyedik alkalom, amikor az AB nyilvánvalóvá tette, hogy nem kíván semmi szín alatt foglalkozni ezzel az üggyel, amelynek méltányos, igazságos és logikus megoldása aligha lehetett volna más, mint annak a kimondása, hogy az ún. lex CEU, az egyetem elüldözése ellentétes volt a magyar Alaptörvénnyel.
A Sándor-palota megvédte a magyar népet. De nem! Nem is a derék palota védte meg a magyar népet, hanem maga Novák Katalin személyesen. Kitől védte meg, muszkától, ukrántól, Brüsszeltől? A magyar kormánytól. De nem! Nem is a kormánytól, hanem önmagától: a népet a néptől.
M237 Svájcból érkezett magyar földre, ahol valamikor április közepén lesből, a védekezésre vagy a menekülésre esélyt sem adva neki, lelőtték. Ezt, mármint hogy Graubünden kanton szülöttét veszejtette el a magyar puska, onnét tudjuk, hogy M237-et egy éve GPS-jeladóval szerelték fel, és ez idő alatt három országban is megfordult, mielőtt Magyarországra érkezett.
Csináljunk leltárt! Igenis, főnök. Vállalatbirodalom? Megvan. Bankcsoport? Kipipálva. Magánhadsereg? Persze, persze, de hagyjuk már ezeket a materiális szarságokat, nézzük inkább a lélek, a szellem javait, vessük vigyázó szemünket az emelkedettségre.
A Várkert Bazárban tartották hétfőn a Fidesz Parlamenti Szalon című rendezvényét. Az egybegyűlteket Kocsis Máté frakcióvezető köszöntötte, nívós szórakoztatásukról a kormányoldalon futtatott fiatal énekesnő gondoskodott, az est fénypontja pedig Szijjártó Péter külügyminiszter beszéde volt.
Csodálatos videósorozattal kedveskedett híveinek húsvét alkalmából Orbán Viktor. Mindenki megnyugodhat, miniszterelnök úr jól eszik, minden rendben van, mert kell is a kondíció, hogy a kezében tudja tartani szegény kis Magyarország dolgait.
Lapunk nyomdába küldése után, de megjelenése előtt, szerda délután izgalmasnak ígérkező sajtótájékoztatót tart (önöknek: tartott) David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete. Közléseinek tartalmáról, e sorok írásakor kedd délután lévén, értelemszerűen sejtésünk sincs – lehet, nem is lesz semmiféle nagy bejelentés, végül is láttunk már olyat, konkrétan nyolc és fél évvel ezelőtt, hogy az amerikai kormányzat megijedt saját magától.
„Orbán Viktor is hasonlóan gondolkodik” – hozta fel mentségként múlt csütörtöki tárgyalásán egy erőszakos bűnöző. Azért állították bíróság elé, mert kilenccentiméteres pengehosszúságú késével rátámadt két nőre a villamoson, akik kézen fogva utaztak.
„Ezt szerintem nem kudarc meg siker dimenziójában kell értékelni, mi sosem ezt tettük. A kamara megszüntetése nem volt cél, úgyhogy ilyen szempontból ez abszolút indifferens” – így kommentálta Takács Péter, a rendőrminisztérium egészségügyért felelős államtitkára az ATV-nek azt a hétfői hírt, hogy a Magyar Orvosi Kamara (MOK) vezetése szerint 33 ezer fő, vagyis az aktív orvosok több mint háromnegyede jelezte, hogy továbbra is fenntartja a tagságát.
Lassan három éve, hogy Demeter Szilárdot, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatóját miniszteri biztossá nevezték ki azzal a feladattal, hogy „koordinálja a magyar könnyűzene, valamint a kortárs magyar popkultúra megújítását és társadalmasítását”. Első hallásra csak egy újabb kulturális elmebaj körvonalazódott, de miután Demeter olyan tervezettel állt elő, amelyben a klubok és a próbahelyek fejlesztésétől a fellépési lehetőségek bővítésén át a tehetségkutatók és a turnék támogatásáig sok minden szerepelt, a hazai könnyűzenészek jó része üdvözölte a miniszteri biztos belépőjét. Különösen annak fényében, hogy Demeter belengette azt a 25 milliárd forintos állami támogatást is, amelyet szerinte öt év alatt lehet majd elkölteni a különféle programpontokra.
