A szerk.

A Sárga Ház

A szerk.

Csináljunk leltárt! Igenis, főnök. Vállalatbirodalom? Megvan. Bankcsoport? Kipipálva. Magánhadsereg? Persze, persze, de hagyjuk már ezeket a materiális szarságokat, nézzük inkább a lélek, a szellem javait, vessük vigyázó szemünket az emelkedettségre.

Stadion? Nem is egy. Kisvasút? Elintézve. Csónakázótó szép híddal? Van bizony. Épül az uradalom, formálódik az oranzseri, csak úgy mosolyog az a fakazettás mennyezet a könyvtár fölött. Borászat Bordeaux barnás lankáin? Chateau-nak mondjad azt. Mi hiányozik még? Tényleg, mi? A Fehér Ház, főnök? Eh, ugyan már…

A minap a kormány kitett az asztalra egy törvényjavaslatot, mely szerint a Köztársasági Elnöki Hivatalt hívják eztán nemes egyszerűséggel Sándor-palotának. A törvényjavaslat csak afféle utólagos szépségtapasz, Novák Katalin beiktatása óta Sándor-palotának vallja magát a hivatal, s hát lássuk be, szépen is hangzik az a hírekben: hogy a Sándor-palota közleményben reagált a világ döntő fontosságú dolgaira, vagy éppenséggel élesen tiltakozott valami ellen, ami bántotta a magyart. A Sándor-palota. Nem a Köztársasági Elnöki Hivatal, nem a mindenkori köztársasági elnök, ne adj’ isten Novák Katalin, hanem ősi palotánk.

S mindez miért van? Nos, a világért sem másért, csakis azért, mert az elnök hivatala épp abban az épületben van, ha máshol lenne, nyilván máshogy hívnák – állítja a sajtó (a Telex) kérdésére a hivatal lényegre törőn. „Magyarország köztársasági elnökének hivatala 2003 óta az építtető Sándor grófi család után közkeletűen Sándor-palotának nevezett budavári épület. Novák Katalin köztársasági elnök beiktatása óta következetesen a Sándor-palota elnevezés használatos az államfő munkáját támogató szervezetre.” S ha hihetünk a hivatalnak (ebben az esetben aligha), akkor az ügymenet úgyszólván ingyen van, annyiba fáj „mindösszesen”, amennyibe a táblacsere a kapu alatt. S különben is „számos nemzetközi példa van arra, hogy az államfő hivatalát, illetve megnevezését azonosítják az annak székhelyéül szolgáló épület megnevezésével”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.