A szerk.

A Sárga Ház

A szerk.

Csináljunk leltárt! Igenis, főnök. Vállalatbirodalom? Megvan. Bankcsoport? Kipipálva. Magánhadsereg? Persze, persze, de hagyjuk már ezeket a materiális szarságokat, nézzük inkább a lélek, a szellem javait, vessük vigyázó szemünket az emelkedettségre.

Stadion? Nem is egy. Kisvasút? Elintézve. Csónakázótó szép híddal? Van bizony. Épül az uradalom, formálódik az oranzseri, csak úgy mosolyog az a fakazettás mennyezet a könyvtár fölött. Borászat Bordeaux barnás lankáin? Chateau-nak mondjad azt. Mi hiányozik még? Tényleg, mi? A Fehér Ház, főnök? Eh, ugyan már…

A minap a kormány kitett az asztalra egy törvényjavaslatot, mely szerint a Köztársasági Elnöki Hivatalt hívják eztán nemes egyszerűséggel Sándor-palotának. A törvényjavaslat csak afféle utólagos szépségtapasz, Novák Katalin beiktatása óta Sándor-palotának vallja magát a hivatal, s hát lássuk be, szépen is hangzik az a hírekben: hogy a Sándor-palota közleményben reagált a világ döntő fontosságú dolgaira, vagy éppenséggel élesen tiltakozott valami ellen, ami bántotta a magyart. A Sándor-palota. Nem a Köztársasági Elnöki Hivatal, nem a mindenkori köztársasági elnök, ne adj’ isten Novák Katalin, hanem ősi palotánk.

S mindez miért van? Nos, a világért sem másért, csakis azért, mert az elnök hivatala épp abban az épületben van, ha máshol lenne, nyilván máshogy hívnák – állítja a sajtó (a Telex) kérdésére a hivatal lényegre törőn. „Magyarország köztársasági elnökének hivatala 2003 óta az építtető Sándor grófi család után közkeletűen Sándor-palotának nevezett budavári épület. Novák Katalin köztársasági elnök beiktatása óta következetesen a Sándor-palota elnevezés használatos az államfő munkáját támogató szervezetre.” S ha hihetünk a hivatalnak (ebben az esetben aligha), akkor az ügymenet úgyszólván ingyen van, annyiba fáj „mindösszesen”, amennyibe a táblacsere a kapu alatt. S különben is „számos nemzetközi példa van arra, hogy az államfő hivatalát, illetve megnevezését azonosítják az annak székhelyéül szolgáló épület megnevezésével”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.