A szerk.

A Sárga Ház

A szerk.

Csináljunk leltárt! Igenis, főnök. Vállalatbirodalom? Megvan. Bankcsoport? Kipipálva. Magánhadsereg? Persze, persze, de hagyjuk már ezeket a materiális szarságokat, nézzük inkább a lélek, a szellem javait, vessük vigyázó szemünket az emelkedettségre.

Stadion? Nem is egy. Kisvasút? Elintézve. Csónakázótó szép híddal? Van bizony. Épül az uradalom, formálódik az oranzseri, csak úgy mosolyog az a fakazettás mennyezet a könyvtár fölött. Borászat Bordeaux barnás lankáin? Chateau-nak mondjad azt. Mi hiányozik még? Tényleg, mi? A Fehér Ház, főnök? Eh, ugyan már…

A minap a kormány kitett az asztalra egy törvényjavaslatot, mely szerint a Köztársasági Elnöki Hivatalt hívják eztán nemes egyszerűséggel Sándor-palotának. A törvényjavaslat csak afféle utólagos szépségtapasz, Novák Katalin beiktatása óta Sándor-palotának vallja magát a hivatal, s hát lássuk be, szépen is hangzik az a hírekben: hogy a Sándor-palota közleményben reagált a világ döntő fontosságú dolgaira, vagy éppenséggel élesen tiltakozott valami ellen, ami bántotta a magyart. A Sándor-palota. Nem a Köztársasági Elnöki Hivatal, nem a mindenkori köztársasági elnök, ne adj’ isten Novák Katalin, hanem ősi palotánk.

S mindez miért van? Nos, a világért sem másért, csakis azért, mert az elnök hivatala épp abban az épületben van, ha máshol lenne, nyilván máshogy hívnák – állítja a sajtó (a Telex) kérdésére a hivatal lényegre törőn. „Magyarország köztársasági elnökének hivatala 2003 óta az építtető Sándor grófi család után közkeletűen Sándor-palotának nevezett budavári épület. Novák Katalin köztársasági elnök beiktatása óta következetesen a Sándor-palota elnevezés használatos az államfő munkáját támogató szervezetre.” S ha hihetünk a hivatalnak (ebben az esetben aligha), akkor az ügymenet úgyszólván ingyen van, annyiba fáj „mindösszesen”, amennyibe a táblacsere a kapu alatt. S különben is „számos nemzetközi példa van arra, hogy az államfő hivatalát, illetve megnevezését azonosítják az annak székhelyéül szolgáló épület megnevezésével”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.