A szerk.

A Sárga Ház

A szerk.

Csináljunk leltárt! Igenis, főnök. Vállalatbirodalom? Megvan. Bankcsoport? Kipipálva. Magánhadsereg? Persze, persze, de hagyjuk már ezeket a materiális szarságokat, nézzük inkább a lélek, a szellem javait, vessük vigyázó szemünket az emelkedettségre.

Stadion? Nem is egy. Kisvasút? Elintézve. Csónakázótó szép híddal? Van bizony. Épül az uradalom, formálódik az oranzseri, csak úgy mosolyog az a fakazettás mennyezet a könyvtár fölött. Borászat Bordeaux barnás lankáin? Chateau-nak mondjad azt. Mi hiányozik még? Tényleg, mi? A Fehér Ház, főnök? Eh, ugyan már…

A minap a kormány kitett az asztalra egy törvényjavaslatot, mely szerint a Köztársasági Elnöki Hivatalt hívják eztán nemes egyszerűséggel Sándor-palotának. A törvényjavaslat csak afféle utólagos szépségtapasz, Novák Katalin beiktatása óta Sándor-palotának vallja magát a hivatal, s hát lássuk be, szépen is hangzik az a hírekben: hogy a Sándor-palota közleményben reagált a világ döntő fontosságú dolgaira, vagy éppenséggel élesen tiltakozott valami ellen, ami bántotta a magyart. A Sándor-palota. Nem a Köztársasági Elnöki Hivatal, nem a mindenkori köztársasági elnök, ne adj’ isten Novák Katalin, hanem ősi palotánk.

S mindez miért van? Nos, a világért sem másért, csakis azért, mert az elnök hivatala épp abban az épületben van, ha máshol lenne, nyilván máshogy hívnák – állítja a sajtó (a Telex) kérdésére a hivatal lényegre törőn. „Magyarország köztársasági elnökének hivatala 2003 óta az építtető Sándor grófi család után közkeletűen Sándor-palotának nevezett budavári épület. Novák Katalin köztársasági elnök beiktatása óta következetesen a Sándor-palota elnevezés használatos az államfő munkáját támogató szervezetre.” S ha hihetünk a hivatalnak (ebben az esetben aligha), akkor az ügymenet úgyszólván ingyen van, annyiba fáj „mindösszesen”, amennyibe a táblacsere a kapu alatt. S különben is „számos nemzetközi példa van arra, hogy az államfő hivatalát, illetve megnevezését azonosítják az annak székhelyéül szolgáló épület megnevezésével”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.