A szerk.

Ellenségek

A szerk.

„Ezt szerintem nem kudarc meg siker dimenziójában kell értékelni, mi sosem ezt tettük. A kamara megszüntetése nem volt cél, úgyhogy ilyen szempontból ez abszolút indifferens” – így kommentálta Takács Péter, a rendőrminisztérium egészségügyért felelős államtitkára az ATV-nek azt a hétfői hírt, hogy a Magyar Orvosi Kamara (MOK) vezetése szerint 33 ezer fő, vagyis az aktív orvosok több mint háromnegyede jelezte, hogy továbbra is fenntartja a tagságát.

Február végén parlamenti mamelukjai segítségével az Orbán-kormány néhány nap alatt lezavarta a kötelező orvosi kamarai tagság eltörlését. Így ezentúl például a kamarai tagsággal nem rendelkezők is praktizálhatnak orvosként, továbbá az etikai eljárások átkerülnek az Egészségügyi Tudományos Tanácshoz. A kormányzati indoklás szerint a MOK akadályozza az új ügyeleti rendszer működését és ezzel a betegellátás zavartalanságát, ráadásul – így a rendőrminisztériumi beosztott –, a MOK a „legsötétebb kommunista időket” megidézve fenyegeti azon tagjait, akik a növekvő terhek dacára is vállalnák az új szabályokat. (Nota bene: a „megreformált” ügyeleti rendszer változatlanul nem vonzó az orvosoknak.) A kormányzati agitprop azokban a napokban a legsötétebb kommunista időket megidézve zúdított össztüzet a kamarára, szemenszedett hazugságokkal dehonesztálva a szervezetet. (Lásd egy hónappal ezelőtti felszólalásunkat a tárgyban: Velem vagy ellenem, Magyar Narancs, 2023. március 1.) Túl azon, hogy kiderült, fenyegetni épp egy túlbuzgó NER-kompatibilis főorvos fenyegette meg a bevezetendő ügyeleti rendszert elutasítókat, és ezt transzformálta a MOK „bűnévé” az agitprop, több helyütt is Gyurcsány kiszolgálóinak nevezték azokat, akik a történtek után is kamarai tagok maradnának. Ráadásul önként! Sőt kifejezett kérésre, hiszen a törvény a tagság megszűnését tette automatikussá, a tagság fenntartásához nyilatkozni kellett. Az, hogy a kormányoldal már előre rásütötte e borzasztó politikai billogot mindazokra, akik a MOK-ot fontosnak tartják, nemcsak szimpla megfélemlítés volt, de nyilvánvalóvá is tette a kormányzati szándékot. Azt tudniillik, hogy a MOK szétverését, amelyhez Orbán Viktor volt szíves megteremteni a lehetőséget, maga az orvostársadalom végezze be.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.