A szerk.

Pápajárás

A szerk.

Itt járt a pápa! Tudjuk. Tudjuk, mert megfordult sokfelé, tömegrendezvényeken vett részt, misézett, fényképezkedett, felkereste a fiatalokat, magához engedte a szegényeket, a menekülteket, tényleg szorgalmas pápa volt, felszántotta az egész pályát. Tudjuk, mert lezárták miatta három napra a várost, a 19-es villamos húsz perc „hatósági” szünetet tartott, mert ha nem áll meg, esetleg elment volna felette a pápa biztonságáért felelős egyik rendőrkonvoj vagy ötven kocsija az Erzsébet hídon.

Tudjuk, mert vele volt tele a sajtó: a pápa itt, a pápa ott, naponta tucatjával érkeztek a róla szóló hírek – már a mértéktartóbb orgánumokon. Tudjuk, mert a miniszterelnök és az ő államelnöke versenyt hájpolták a közösségi médiában, az egyik a kicsit csonka családját terelgette elfelé a színe elől, a másik meg teljes pápai gálájában sajtozta a haséját. Tudjuk, mert ugyanez az orbáni államfő a pápa ittjárta alkalmából terroristákat engedett ki a börtönből, s azok elég nagy garral jöttek ki. Tudjuk, mert minden világhülyéjének muszáj volt eldicsekednie vele, hogy ő katolizált. Tudjuk, mert a revolversajtóban egyszer csak jó pápa lett az eddig megbízhatóan rossz pápából. Tudjuk, mert akkor is tudnánk, ha egy kő alatt élnénk, mert oda is benézett a pápa vagy a biztonságáért felelős erő.

De miért járt itt a pápa? Nem tudjuk. Nem tudjuk, mert nem mondták meg, sem ő, sem főpapjaink, sem állami vezetőink. Amit mondtak, az mese volt vagy ordas közhelyek gyűjteménye. Amikor eltávozván felszállott a pápa a repülőgépével, még odanyilatkozott, hogy titkos békeküldetésben járt, amiről nem beszélhet, de legyen mindenki nyugodt, mert Orbán Viktorral sem a Piroska és a farkasról beszélgetett (hanem nyilván a három kismalacról, mert a negyven rablóról aligha). Bizonyosan e titkos békemisszió része volt az is, hogy a pápa találkozott Hilarion metropolitával, Kirill pátriárka kézközeli emberével, s húsz percet beszélgettek – teljesen nyilvánvaló, hogy a világbékéről. S abban is egészen bizonyosak vagyunk, hogy ezalatt meg is oldották a világbéke kérdését (hisz’ Sandra Bullocknak két perc is elég volt hozzá a Beépített szépség c. filmben).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.