A szerk.

Pápajárás

A szerk.

Itt járt a pápa! Tudjuk. Tudjuk, mert megfordult sokfelé, tömegrendezvényeken vett részt, misézett, fényképezkedett, felkereste a fiatalokat, magához engedte a szegényeket, a menekülteket, tényleg szorgalmas pápa volt, felszántotta az egész pályát. Tudjuk, mert lezárták miatta három napra a várost, a 19-es villamos húsz perc „hatósági” szünetet tartott, mert ha nem áll meg, esetleg elment volna felette a pápa biztonságáért felelős egyik rendőrkonvoj vagy ötven kocsija az Erzsébet hídon.

Tudjuk, mert vele volt tele a sajtó: a pápa itt, a pápa ott, naponta tucatjával érkeztek a róla szóló hírek – már a mértéktartóbb orgánumokon. Tudjuk, mert a miniszterelnök és az ő államelnöke versenyt hájpolták a közösségi médiában, az egyik a kicsit csonka családját terelgette elfelé a színe elől, a másik meg teljes pápai gálájában sajtozta a haséját. Tudjuk, mert ugyanez az orbáni államfő a pápa ittjárta alkalmából terroristákat engedett ki a börtönből, s azok elég nagy garral jöttek ki. Tudjuk, mert minden világhülyéjének muszáj volt eldicsekednie vele, hogy ő katolizált. Tudjuk, mert a revolversajtóban egyszer csak jó pápa lett az eddig megbízhatóan rossz pápából. Tudjuk, mert akkor is tudnánk, ha egy kő alatt élnénk, mert oda is benézett a pápa vagy a biztonságáért felelős erő.

De miért járt itt a pápa? Nem tudjuk. Nem tudjuk, mert nem mondták meg, sem ő, sem főpapjaink, sem állami vezetőink. Amit mondtak, az mese volt vagy ordas közhelyek gyűjteménye. Amikor eltávozván felszállott a pápa a repülőgépével, még odanyilatkozott, hogy titkos békeküldetésben járt, amiről nem beszélhet, de legyen mindenki nyugodt, mert Orbán Viktorral sem a Piroska és a farkasról beszélgetett (hanem nyilván a három kismalacról, mert a negyven rablóról aligha). Bizonyosan e titkos békemisszió része volt az is, hogy a pápa találkozott Hilarion metropolitával, Kirill pátriárka kézközeli emberével, s húsz percet beszélgettek – teljesen nyilvánvaló, hogy a világbékéről. S abban is egészen bizonyosak vagyunk, hogy ezalatt meg is oldották a világbéke kérdését (hisz’ Sandra Bullocknak két perc is elég volt hozzá a Beépített szépség c. filmben).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.