A szerk.

Mindig a rossz oldalon, mindig ugyanazért

A szerk.

A Várkert Bazárban tartották hétfőn a Fidesz Parlamenti Szalon című rendezvényét. Az egybegyűlteket Kocsis Máté frakcióvezető köszöntötte, nívós szórakoztatásukról a kormányoldalon futtatott fiatal énekesnő gondoskodott, az est fénypontja pedig Szijjártó Péter külügyminiszter beszéde volt.

A hasonló, önterápiás jellegű események gyakoriak a Fidesz-univerzumban, e műfaj mintaprodukciója az ún. „évértékelő”, amikor maga a miniszterelnök tart szentbeszédet híveinek, rendszerint arról, hogy az emberek itthon, külföldön és másutt egyszerűen összehugyozzák magukat mindazon csoda láttán, ami 2010 óta Magyarországon napról napra megtörténik. Hasonló tenorban szólalt meg hétfőn Szijjártó is, midőn arról értekezett, hogy „a transzatlanti buborékon kívül elsöprő többségben van az a békepárti álláspont, amit mi is képviselünk. Mindaddig, amíg ez a globális többség megvan, addig van remény arra, hogy ezt a háborút minél hamarabb le lehet zárni, és egy olyan békemegállapodás jön létre, ami hosszú távon…” bla, bla, bla.

Mindez szinte szót sem érdemelne – ám a díszleten megakadt a szemünk. A külügyminiszter két méretes térkép előtt szónokolt, melyek Csonka-Magyarország erősen kihúzott határain túl jelölték az „igazi” Magyarország határait is. Halványabban, de azért jól kivehetően. Szijjártó e dekoráció előtt nyomta a szöveget a magyar békevágyról és a mielőbbi békekötés óhajáról.

Ez a békekötés Ukrajna területi integritásának a feladásával járna, és ezzel a magyar kormány is tökéletesen tisztában van. E hamis békevágyat pedig azért különösen visszatetsző egy (sőt mindjárt kettő) Nagy-Magyarország sziluett előtt kürtölni világgá, mert tavaly február óta az oroszok már nemegyszer fölajánlották Kárpátalját Magyarországnak: Ukrajna kisvártatva felszámolódik, ti vigyétek Munkácsot meg a Vereckei-szorost.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.