A szerk.

A nyírségi légihíd

A szerk.

„Kinyitottam az erdőt, a természetet” – nyilatkozta a sorok közül jól kiérezhető megbántottsággal a HAON nevű izének, felületnek – újságot engedelmükkel nem írnánk – Filemon Mihály agrárvállalkozó, a Hajdú-Bihar megyei Nyírmártonfalva polgármestere, amikor a felületen végre elmondhatta meglátásait a pár nap alatt híressé vált lombkoronaösvényről, illetve az őt emiatt ért támadásokról.

Mit nyitottál ki, bazmeg? Az erdőt? Milyen erdőt? – rezzen fel bóbiskolásából a Magyarország dolgos hétköznapjairól szóló efféle hírekbe lassan beletompuló olvasó. – Hisz kivágtad a fákat! Az összeset!

Hadházy Ákos szíves tényfeltárása révén értesültünk arról a minap, hogy a polgi az Európai Uniótól szipkázott pénzeszköz (röpke 60 millió) felhasználásával a saját birtokán, saját maga fővállalkozói közreműködésével, a saját maga által kitermelt fák (vö: ’erdő’) után maradt, csupasz földdarabon 4 méter magas, 50 méter hosszú, és 1,1 méter széles ún. lombkoronaösvényt húzott fel. Az RTL Klub riportja és az Átlátszó által citált helyi források szerint elég szar minőségben; az építmény meglehetősen rozogának tűnik. A beruházás célja a pályázat szerint „erdei ökoszisztémák funkciói­nak fejlesztése” volt.

A polgi mindenestre számított fentebb megfogalmazott kérdésünkre, mert hozzászólásában előrebocsátotta ezt is: „Aki ismeri az erdőgazdálkodás alapjait, az nem csodálkozik azon, hogy egy kivágott erdőben van egy lombkoronasétány.” Aki tehát csodálkozik azon, hogy a semmi közepén van egy 50 méteres fahíd, amiről fákat kéne néznie a hídon áthaladóknak, de a fákat kivágták, hogy részben az azokból befolyt pénzen felépítsék a kivágott fák jobb szemügyre vételére szolgáló hidat, az maximum azért teheti ezt, mert fogalma sincs az erdőgazdálkodás alapjairól.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.

Nem a nyúl viszi

Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.

Disznóláb

Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter múlt pénteken a hivatalában fogadta Bondár Anna teniszezőt, aki azért érdemelte ki e megtiszteltetést, mert előtte kedden a kolozsvári Transylvania Open teniszversenyen nem fogott vele kezet legyőzője, az ukrán Olekszandra Olijnikova.

A Balkán Ukrajnája

Miközben Ukrajna EU-csatlakozásáról ádáz viták dúlnak, Brüsszelben eldöntött tényként kezelik Montenegró 2028-as, de legkésőbb 2029-es csatlakozását. Az ország kicsi, és csak 620 ezren lakják, emiatt különösebben nem zavar senkit, és a felvételükkel üzenni is lehet a Balkán többi részére: nektek is sikerülhet, ha tesztek érte. De miért kell, hogy Montenegró mielőbb az EU tagja legyen, és mi köze van ehhez Szerbiának?

„Orbán kora akkor is velünk lesz”

Dolgozott Csurka Istvánnal, és ott volt a Fidesz kampányaiban is. A jobboldali közeg ismerőjeként állítja: látszik ugyan az erózió a kormánypárt környékén, de még egy választási vereség sem biztos, hogy véget vet Orbán állammodelljének.

Néma helyett bűnös

Csaló váltja az eddigi semmittevő szószólót – háborog a hazai román nemzetiség egy része. A költségvetési csalás miatt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt Tát Margit méhkeréki fideszes polgármester lehet az áprilisi nemzetiségi voksolás után a magyarországi románok parlamenti szószólója.