MaNcs 35. évf. 15. sz. (2023-04-12)
Lapunk nyomdába küldése után, de megjelenése előtt, szerda délután izgalmasnak ígérkező sajtótájékoztatót tart (önöknek: tartott) David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete. Közléseinek tartalmáról, e sorok írásakor kedd délután lévén, értelemszerűen sejtésünk sincs – lehet, nem is lesz semmiféle nagy bejelentés, végül is láttunk már olyat, konkrétan nyolc és fél évvel ezelőtt, hogy az amerikai kormányzat megijedt saját magától.
Csodálatos videósorozattal kedveskedett híveinek húsvét alkalmából Orbán Viktor. Mindenki megnyugodhat, miniszterelnök úr jól eszik, minden rendben van, mert kell is a kondíció, hogy a kezében tudja tartani szegény kis Magyarország dolgait.
A német szélsőbal harciassága visszavezethető a Weimari Köztársaságig, ha eltekintünk attól, hogy annak idején, az 1920-as években egy centralisztikusan irányított tömegpárt – a Németországi Kommunista Párt – félkatonai szervezete, a Vörös Frontharcos Szövetség keveredett véres utcai összecsapásokba a nemzetiszocialisták szintén paramilitáris rohamosztaga, az SA csapataival. A II. világháborút cezúra követte: a németek mintegy két évtizedig békésen fáradoztak az újjáépítésen, majd a szolid polgári lét megteremtésén.
Az iparpolitika a 20. század gazdaságpolitikai csodafegyvere szeretett volna lenni, de a kormányok ritkán arattak vele átütő sikereket.
Drága Szókratészem, régóta nem hallottam rólad, igaz, te se rólam. De maradjunk most nálad. Sejtésem szerint Dél-Amerikában vagy.
Az energiaszektorban a kormányzat most éppen a földgáztüzelésű villamos erőművek építésére esküszik. Ám sem az nem világos, hogy mi végre, sem az, hogy miből, kinek a pénzén épülne a három új, méregdrága „áramgyár”.
Miről szól valójában a jegybank és a kormány párharca? Szakmai vita ez? Mennyire vehető komolyan az a szakmai kritika, amely húsz éve ugyanazokra a panelekre épül? Mennyire befolyásolják e konfliktust személyes averziók?
„Az adófizetők pénzéhez csak megfelelő politikai kapcsolatokon keresztül lehet hozzájutni – mintegy a kormányzat kegyeiből. (…) Ennek a rendszernek nemcsak az ún. NER-lovagok, hanem az egyházak is haszonélvezői lehetnek.” Mindez a pünkösdi egyházban kialakult helyzetet vizsgáló belső elemzésben olvasható. Az egyházon belül nem nyugszanak a kedélyek.
A Háromezer számozott darab című új magyar filmben nehéz sorsú roma fiatalok mesélik el az életüket, s történeteikből egy keménykezű fehér rendező készít színdarabot. Az előadást meghívják egy német színházi fesztiválra, a társulat szürreális utazása pedig számtalan kérdést vet fel a rasszizmusról, a reprezentációról és magáról a művészetről is. Ezekről beszélgettünk az alkotókkal.
Amikor Sztupa és Troché hazafelé tartottak a vásárból, zuhogott eső. Egész nap zuhogott az eső, már a vásárban is, szakadatlan.
A magyar popzene már az érett kádári pártállamban is rendkívüli módon érdekelte a kultúra irányítóit, s odafigyelt az állambiztonság is. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa, a téma kiváló kutatója idézi fel a kor erkölcseit.
Több ezer előadás után, 89 évesen is nem szűnő lelkesedéssel hirdeti a szépséget, és nem csak a zenéét. Boldogan drukkol a kortárs zeneszerzőknek, az ítélkezést másra hagyja. Büszke a honlapjára (Földesimre.hu), amelyen hozzáférhető az életműve.
Szegeden úgy választanak vezetőt a színház élére, hogy az állam még nem árulta el, mennyi pénzt ad idén működésre, miből fizetik az energiaszámlákat. Így is volt verseny is, dráma is.
Ódon udvarház szobabelsője, a lócán meglett ember pihen, fejét egy széthajtott újság takarja el. Kint süvít a szél. Nem is biztos, hogy süvít, de mi úgy érzékeljük a csehovi színteret, mint egy természeti elemektől védett szigetet. Persze azt is tudjuk, hogy a melankolikus hangulatú teázás (itt kávézás lesz) mellé drámát is kapunk. Ám először egy kis vizet: szódásüvegből arcra (Ványa báéra – Görög László), a házi vízgyűjtő aknából meg nyakra és főre (Ásztrov doktorra – Szabó Győző). Nyár van. Egy görögdinnye is előkerül.
Egy Pozsonyban élő negyvenes nő (feleség és anya) elhatározza, hogy megtanul šumiaci főkötőt varrni és hímezni. E célból két éven át látogatja a nyolcvanéves Il’kát, a mesterség egyik utolsó képviselőjét, alkalmanként öt órát utazva Pozsonyból a Felső-Garam mente, Liptó, Gömör és a Szepesség határán fekvő faluba (magyar nevén Királyhegyaljára).
Tavaly nyáron szabályosan végigperzselte a magyar médiát Gelencsér András vegyész, légkörkutató, a Pannon Egyetem rektorának nyilatkozata, amelyben kifejtette: a klímaváltozást nem tudjuk visszafordítani, civilizációnk összeomlása már csak néhány évtized kérdése.
A francia fotóművészet harmincas évektől jegyzett alkotója Landau Erzsébet néven született egy jómódú kereskedőcsaládban. Kezdetben Máté Olgánál tanult, s már 1919-ben (23 évesen) megnyitotta első, gyerekportrékra szakosodott műtermét.
Április 13-án a Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeumában nyílik a Ligeti-labirintus című kiállítás, amelynek „előzenekaraként” a Müpa folyosóján is megtekinthetünk 12 tablót Ligeti György életéről és munkásságáról.
A francia M83, Anthony Gonzales legszemélyesebb projektje csaknem negyedszázados előtörténettel és terjedelmes diszkográfiával büszkélkedhet.
Hamarosan Budapesten koncertezik az egyik legizgalmasabb hangzású afrikai rockzenekar, a Maliban alapított Tamikrest. Zenéjüket leginkább sivatagi bluesnak vagy tuareg rocknak (tishoumaren) szokták nevezni, amelyben a tradicionális afrikai ritmusok és dallamok nyugati rockzenével keverednek.
A 80-as évek Budapestjén egy irodai dolgozó kezdetleges programmal játszik a számítógépén: különböző formájú, lehulló blokkokat rendezget sorba.
Várjon Dénes nagy vállalkozása Bartók valamennyi billentyűs versenyművének megtanulása.
Napjaink könyvkiadási viszonyainak egyik legnagyobb vesztese a kortárs külföldi líra.
Már megint egy űrállomás legénysége éli csak túl a Föld ökoszisztémájának összeomlását...
Pár évvel ezelőtt három, az indie-körökben jól ismert női szólóelőadó, Julien Baker, Phoebe Bridgers és Lucy Dacus közös turnéra indult, de előtte szerettek volna írni egy dalt, amelyet a koncerteken közösen adnak elő.
Nagyjából 100 éve mutatták be minden idők egyik legnagyobb hatású vámpírfilmjét, F. W. Murnau Nosferatuját, amelyhez anno Hans Erdmann komponált szimfonikus filmzenét.
Mario 1993-ban már elhasalt a szélesvásznon (szerencsére csak kevesen emlékeznek a Bob Hoskins-féle élő szereplős filmre).
Michael Jordan és a Nike ma már elképzelhetetlenek egymás nélkül.
Román futballszurkolók hazájuk válogatottjának Belarusz elleni meccsén kifeszítették Mongólia térképét, és ráírták angolul, hogy az a történelmi Magyarország. Miért vagyunk szerintük mongolok? És a bozgor tényleg hazátlant jelent?
„A Mária Valéria-telep barakkjai helyén épülő új városnegyed építkezése már megindult. Az Üllői út északi oldalán már folyik a munka, közművekkel látják el a területet és csaknem ezer lakás építése folyamatban van vagy a legrövidebb időn belül megindul” – lelkesedtek a lapok 1956 áprilisában.
