A szerk.

A csodatotem

A szerk.

A Hertha nevű berlini focicsapat kedden kirúgta magyar kapusedzőjét, Petry Zsoltot. Az esetről kiadott közleményük hangsúlyozza, hogy a döntésnek nem sportszakmai okai vannak, hanem világnézetiek.

Petry a klub egyik reprezentánsaként nyilatkozott a Magyar Nem­zet című magyarországi pártlapnak, ahol némi szakmázós előjáték után elítélően nyilatkozott a magyar labdarúgó-válogatott kapusának egy korábbi nyilatkozatáról, amelyben Gulácsi Péter kiállt az úgynevezett szivárványcsaládok mellett. Petry továbbá Európa erkölcsi leépüléséről és bevándorláspolitikájának rémes következményeiről szónokolt: „rettentő sok bűnöző lepte el Európát”.

Magát a nyilatkozatot a megjelenésekor (hétfőn reggel) leginkább egyféleképpen lehetett értelmezni, mégpedig úgy, hogy Petry bejelentkezett egy magyarországi állásért. Erre számos oka lehetett, például a Hertha elég nagy valószínűséggel várható kiesése a Bundesligából, vagy éppenséggel az itt kecsegtető magasabb fizetés (ezt nem viccből mondjuk), de ezek csak feltételezések, amelyek viszont azon a nagyon is valós megfigyelésen alapulnak, miszerint az efféle hűségnyilatkozatok jelentik a belépőt a NER ilyen-olyan, adott esetben mégoly alacsony szintjeire is. Gyere, köpj le valakit/valakiket, hajolj meg, ennyi az egész. S ez ennek a történetnek a lényege is: Petry Zsolt a kirúgása által ugyanannak a bűnös szisztémának lett áldozata, mint pár héttel ezelőtt Hrutka János, holott kettejük megszólalásai között ég és föld a különbség, mint ahogy a kirúgásuk között is.

Ha ugyanis a nyilatkozatok tartalmát nézzük, a dolog egyértelmű. Hrutka János elfogadó nyilatkozatokat tett (egyik fő bűneként lapunknak is), mire elcsapták a TV2-csoporthoz tartozó Spíler tévétől. Nem mellesleg Gulácsi is elfogadó nyilatkozott tett, de ő érinthetetlen a NER számára, hiszen a magyar labdarúgásban nincs még egy Európa-klasszis kapus, a főállása pedig Lipcsében van.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.