A szerk.

A mézesmadzag

A szerk.

2018. november 14-én az Alkotmánybíróság megsemmisítette a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló 2011. évi CXCI. törvény bizonyos részeit.

Elsősorban azért, mert ez a törvény lehetővé tette, hogy a rokkantsági fokozat megállapítása során az érintettek járandóságát akkor is lecsökkenthessék, ha az állapotuk nem javult. A döntést követően Hegedűs Lajos, a Mozgássérültek Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) korábbi elnöke arról beszélt, hogy számításai szerint az elmeszelt törvény 2012-es bevezetése és az alkotmánybírósági felülbírálat között eltelt hat és fél évben nagyjából havi 5 milliárd forinttal károsította meg a kormány a megváltozott munkaképességűeket, és az átminősítés hatására a 2011-es, átlagosan 72 ezer forintos ellátás 2014-re 52 ezerre csökkent.

„Ne feledjük, azzal, hogy az AB megsemmisítette a törvényt, még ugyanazt az összeget kapják az érintettek, mint eddig, hiszen új jogszabályt kell hoznia a parlamentnek” – hívta fel a figyelmet Hegedűs, aki vélhetően még így is az igazság pillanataként élte meg az AB-döntést, hiszen kormányoldalról korábban hazugsággal, politikai hangulatkeltéssel vádolták meg őket. Különösen azután, hogy Strasbourgban, az Emberi Jogok Európai Bíróságán több rokkantnyugdíjas is pert nyert a magyar állam ellen. Sőt, az Alkotmánybírósághoz is úgy került a téma, hogy 2018 márciusában a Kúria egy munkaügyi perben hozott ítéletében kimondta: az ellátás drasztikus csökkentése sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét, miután egy nyíregyházi férfit az új szabályok szerint 62 százalékosról 55 százalékos rokkanttá minősítettek át, ezért a korábbi 91 ezer forintos járandósága kevesebb mint a fe­lére csökkent.

Ezen ítéletek egyértelművé tették a kártérítési ügyek kimenetelét itthon és Strasbourgban is, ezért nyilvánvaló lett az is, hogy a kormány – hacsak nem azt akarja, hogy biztosan vesztes kimenetű perek özönét zúdítsák rá – kénytelen lesz új jogszabályt alkotni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.