A szerk.

A harmadik

A szerk.

Magyarország egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy ne világelső, vagy legalábbis ne az élbolyban küzdő legyen a koronavírus-járvány elleni „háborúban”.

Hazánk „csapatai” a központi propaganda szerint eddig is számos részgyőzelmet arattak. Ám mivel a lakosság minél nagyobb arányú immunizációjában egyre hátrább sodródunk az Európai Unió­ban, a kormány az átoltottsági „versenyben” új mezőre lépett. Orbán Viktor július közepén bejelentette, hogy augusztus 1-től országosan elérhetővé teszik a harmadik dózist azoknak, akik a második oltásukat (vagy az egy darab Janssent) legalább négy hónapja megkapták. Tessék, megint az elsők között vagyunk!

A szakma persze feszt akadékoskodik, hiszen a honi orvostársadalom több jeles képviselője szerint is a járvány biztosan bekövetkező negyedik hulláma előtt elsősorban a még be nem oltott 3–3,5 millió embert kellene meggyőzni a vakcinák szükségességéről. Ez az értetlenkedés csak erősödött, amikor a múlt héten nyilvánosságra került a központi ajánlás a harmadik körre. Különösen a felelős miniszter, Kásler Miklós magyarázata sikeredett emlékezetesre, miszerint a „nemzetközi szakirodalom” egyértelműen a keresztoltásokat preferálja: aki Modernát vagy Pfizert kapott, annak mehet valamelyik vektor vakcina vagy a kínai anyag és vice versa. Ám hamarosan kiderült, igazából tökmindegy, mert valójában az oltóorvosra van bízva, hogy melyiket adja be a páciensnek. Akkor meg mire ez a felhajtás?

A harmadik oltásra kiadott „ajánlás” voltaképpen egy hónapok óta tartó gyalázatos hazugságsorozat lezárására (és egy mocskos üzlet elfeledtetésére) tett szemfényvesztő kísérlet. A vakcinák keverésére valóban van nemzetközi tapasztalat, de az jellemzően az AstraZeneca (és kisebb részben a Janssen) oltásaira másodikként (esetleg harmadikként) adott mRNS-oltásokra (Pfizer, Moderna) vonatkozik. Továbbá arra akad még példa – például Törökországban és néhány olajsejkségben –, hogy a kevésbé jól teljesítő kínai vakcinák (Sinopharm, Sinovac) után az immunrendszer Coviddal szembeni erősítésére adnak egy Pfizert is. Arról viszont, hogy Pfizer, Moderna után AstraZenecát, vagy pláne kínai anyagot nyomnának az emberbe, nem hallani.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.