A szerk.

A harmadik

A szerk.

Magyarország egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy ne világelső, vagy legalábbis ne az élbolyban küzdő legyen a koronavírus-járvány elleni „háborúban”.

Hazánk „csapatai” a központi propaganda szerint eddig is számos részgyőzelmet arattak. Ám mivel a lakosság minél nagyobb arányú immunizációjában egyre hátrább sodródunk az Európai Unió­ban, a kormány az átoltottsági „versenyben” új mezőre lépett. Orbán Viktor július közepén bejelentette, hogy augusztus 1-től országosan elérhetővé teszik a harmadik dózist azoknak, akik a második oltásukat (vagy az egy darab Janssent) legalább négy hónapja megkapták. Tessék, megint az elsők között vagyunk!

A szakma persze feszt akadékoskodik, hiszen a honi orvostársadalom több jeles képviselője szerint is a járvány biztosan bekövetkező negyedik hulláma előtt elsősorban a még be nem oltott 3–3,5 millió embert kellene meggyőzni a vakcinák szükségességéről. Ez az értetlenkedés csak erősödött, amikor a múlt héten nyilvánosságra került a központi ajánlás a harmadik körre. Különösen a felelős miniszter, Kásler Miklós magyarázata sikeredett emlékezetesre, miszerint a „nemzetközi szakirodalom” egyértelműen a keresztoltásokat preferálja: aki Modernát vagy Pfizert kapott, annak mehet valamelyik vektor vakcina vagy a kínai anyag és vice versa. Ám hamarosan kiderült, igazából tökmindegy, mert valójában az oltóorvosra van bízva, hogy melyiket adja be a páciensnek. Akkor meg mire ez a felhajtás?

A harmadik oltásra kiadott „ajánlás” voltaképpen egy hónapok óta tartó gyalázatos hazugságsorozat lezárására (és egy mocskos üzlet elfeledtetésére) tett szemfényvesztő kísérlet. A vakcinák keverésére valóban van nemzetközi tapasztalat, de az jellemzően az AstraZeneca (és kisebb részben a Janssen) oltásaira másodikként (esetleg harmadikként) adott mRNS-oltásokra (Pfizer, Moderna) vonatkozik. Továbbá arra akad még példa – például Törökországban és néhány olajsejkségben –, hogy a kevésbé jól teljesítő kínai vakcinák (Sinopharm, Sinovac) után az immunrendszer Coviddal szembeni erősítésére adnak egy Pfizert is. Arról viszont, hogy Pfizer, Moderna után AstraZenecát, vagy pláne kínai anyagot nyomnának az emberbe, nem hallani.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.