A szerk.

Mennyit ér egy érem?

  • A szerk.
  • 2021.08.04 21:00

A szerk.

Na, elmentek ti a picsába – írta Budai Gyula Fekete-Győr Andrásnak adresszálva, de az egész ellenzék okulására az olimpia és egyáltalán a versenysport vonatkozásában, a reá oly jellemző kifinomultsággal – nem ironizálunk, tényleg szerfelett kifinomult bejegyzésről van szó, hisz azt írta, hogy p.csába (így biztos mást jelent).

De ordenáré stíl ide vagy oda, Budai kétségkívül pontos volt, találóbban meg sem lehetne fogalmazni a NER élsportról alkotott filozófiáját. Csak így, hogy elmentek ti még a környékéről is, hogy merészelitek egyáltalán nézni, pláne szurkolni vagy bosszankodni rajta – a legnagyobb kravál bizonyára akkor törne ki, ha minden elszánásukat összeszedve még szotyolázni is bátorkodnának a roha­dé­kok. Ennek a Fekete-Győrnek is az volt a vétke, hogy örült Milák Kristóf aranyérmének. Igaz, hogy az előző héten még az volt a baja Budainak, hogy Fekete-Győr nem örült Szilágyi Áron aranyérmének, de attól még, hogy Budai sültbolond, elég rendesen beleverték a NER sportfilozófiáját.

Hogy ez a filozófia olyan hazugságokon, hamisságon alapszik, amelyek Budai citált – a kiragadott példamondaton túl is meglehetősen terjedelmes – közösségi felszólamlását is teljesen zavarossá, már-már háborodottá teszik, az nyilván a kisebb baj. A nagyobbat egy másik példával lehet könnyen érzékelhetővé tenni, azzal a képtelenséggel ugyanis, mely a budapesti repülőtéren esett, amikor Hosszú Katinka – jelen olimpia 5. és 7. helyezésének birtokában – a hátsó kijáraton menekült el a rajongói (!), az őt virágcsokorral váró szövetségi elnök (!) és persze a sajtó elől. Jegyezzük meg, hogy a vele távolról sem barátságtalan sajtó elől. Hosszú látványos, medencén kívüli vergődése ugyancsak fenntartások nélkül írható a Nemzeti Együttműködés Sportrendszerének a számlájára, épp úgy, ahogy a medencében nyújtott teljesítménye – még azzal együtt is, hogy maga is e rendszer aktív formálója a mai napig. S minden kritika is ebbéli tevékenysége miatt érte, nem pedig a versenyen elért eredményeinek szólt, gondoljunk csak arra, hogy Cseh László hetedik helyét mekkora sikerként könyvelte el a teljes magyar közvélemény – negyedik olimpiáján Hosszúval is megeshetett volna ugyanez.

Mindez semmi másból nem következik, csupán abból, amit oly plasztikusan fogalmazott meg Budai (hadd ne kelljen leírni még egyszer). Abból, hogy – mint annyi, de annyi más dologgal kapcsolatban is – azt mondja a NER az ország egyik felének, vagy adott esetben az ország egyik felét képviselőknek, hogy te bizony elmégy innen a sunyiba, amíg szépen vagyok! Mert neked ehhez semmi közöd, neked nem szól a Himnusz, neked itt keresnivalód nincs, mert ez egyszerűen nem a tied – elvettük tőled.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk