A szerk.

Mennyit ér egy érem?

A szerk.

Na, elmentek ti a picsába – írta Budai Gyula Fekete-Győr Andrásnak adresszálva, de az egész ellenzék okulására az olimpia és egyáltalán a versenysport vonatkozásában, a reá oly jellemző kifinomultsággal – nem ironizálunk, tényleg szerfelett kifinomult bejegyzésről van szó, hisz azt írta, hogy p.csába (így biztos mást jelent).

De ordenáré stíl ide vagy oda, Budai kétségkívül pontos volt, találóbban meg sem lehetne fogalmazni a NER élsportról alkotott filozófiáját. Csak így, hogy elmentek ti még a környékéről is, hogy merészelitek egyáltalán nézni, pláne szurkolni vagy bosszankodni rajta – a legnagyobb kravál bizonyára akkor törne ki, ha minden elszánásukat összeszedve még szotyolázni is bátorkodnának a roha­dé­kok. Ennek a Fekete-Győrnek is az volt a vétke, hogy örült Milák Kristóf aranyérmének. Igaz, hogy az előző héten még az volt a baja Budainak, hogy Fekete-Győr nem örült Szilágyi Áron aranyérmének, de attól még, hogy Budai sültbolond, elég rendesen beleverték a NER sportfilozófiáját.

Hogy ez a filozófia olyan hazugságokon, hamisságon alapszik, amelyek Budai citált – a kiragadott példamondaton túl is meglehetősen terjedelmes – közösségi felszólamlását is teljesen zavarossá, már-már háborodottá teszik, az nyilván a kisebb baj. A nagyobbat egy másik példával lehet könnyen érzékelhetővé tenni, azzal a képtelenséggel ugyanis, mely a budapesti repülőtéren esett, amikor Hosszú Katinka – jelen olimpia 5. és 7. helyezésének birtokában – a hátsó kijáraton menekült el a rajongói (!), az őt virágcsokorral váró szövetségi elnök (!) és persze a sajtó elől. Jegyezzük meg, hogy a vele távolról sem barátságtalan sajtó elől. Hosszú látványos, medencén kívüli vergődése ugyancsak fenntartások nélkül írható a Nemzeti Együttműködés Sportrendszerének a számlájára, épp úgy, ahogy a medencében nyújtott teljesítménye – még azzal együtt is, hogy maga is e rendszer aktív formálója a mai napig. S minden kritika is ebbéli tevékenysége miatt érte, nem pedig a versenyen elért eredményeinek szólt, gondoljunk csak arra, hogy Cseh László hetedik helyét mekkora sikerként könyvelte el a teljes magyar közvélemény – negyedik olimpiáján Hosszúval is megeshetett volna ugyanez.

Mindez semmi másból nem következik, csupán abból, amit oly plasztikusan fogalmazott meg Budai (hadd ne kelljen leírni még egyszer). Abból, hogy – mint annyi, de annyi más dologgal kapcsolatban is – azt mondja a NER az ország egyik felének, vagy adott esetben az ország egyik felét képviselőknek, hogy te bizony elmégy innen a sunyiba, amíg szépen vagyok! Mert neked ehhez semmi közöd, neked nem szól a Himnusz, neked itt keresnivalód nincs, mert ez egyszerűen nem a tied – elvettük tőled.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?