A szerk.

A kérdés

A szerk.

A politika és a szolgálatok közötti határ­vonal elmosódásának a gyanúja évtizedek óta körüllengi a nemzetbiztonsági szerveket.

Okunk a gyanakvásra bőven volt és van: a nyilvánosságra került, politikai színezetű titkosszolgálati ügyekről ugyanis végül soha semmit nem tudunk meg, viszont a következményeket mindig világosan látjuk: az ál-, fél- és valódi információk szelektív adagolásával megzavart közvéleményt, az áltényekre alapozott lejárató kampányokat, a korábbi botrányok nyomainak az eltakarítását, a politikára kínos – akár hatósági – vizsgálatok ellehetetlenítését. Noha ez a jelenség végigkíséri a rendszerváltozás utáni Magyarországot, az effajta sztorik közül feltűnően sok kötődik a Fideszhez.

Érdekesség, hogy Kövér 1998-ban, a „megfigyelési botrány” kirobbanásakor friss titokminiszterként – máig nem cáfolt információk szerint – zárt körben még kikelt a titkosszolgálatok hírbe hozása miatt. Azt a „botrányt” – melynek fő storyline-ja szerint az előző, MSZP–SZDSZ-kormány idején titkos és törvénytelen adatgyűjtés folyt a Fidesz vezetőivel és családtagjaikkal szemben – eredetileg a frissen kormányra került Fidesz propagandagépezete kreálta azért, hogy semlegesítse a Fidesz- közeli cégek nagyon is valóságos botrányait (áfacsalások, járulék- és adóterhek nemfizetése, cégfantomizálás stb.). Ha Kövér valóban kifakadt is (amire azért nem vennénk mérget), sokat nem ért el vele; olyannyira nem, hogy utóbb a szolgálatok egynémely ambiciózus tagja is igyekezett alátámasztani az első pillanattól nyilvánvaló hazugságokat. Aztán a történet idővel érdektelenségbe fulladt, majd csendben kimúlt, pont úgy, ahogyan az efféle hecckampányok mindig is elhalnak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.