A szerk.
A szerk.
A kérdés
A politika és a szolgálatok közötti határvonal elmosódásának a gyanúja évtizedek óta körüllengi a nemzetbiztonsági szerveket.
MaNcs 33. évf. 48. sz. (2021-12-02)
A politika és a szolgálatok közötti határvonal elmosódásának a gyanúja évtizedek óta körüllengi a nemzetbiztonsági szerveket.
A napokban ünnepelte a honi sajtó Szájer József ereszes akrobatamutatványának egyéves születésnapját. Mi pedig egy éve hallgatjuk már, valahányszor ez az emlékezetes eresz szóba kerül, azt a Fidesz legtetejéről elhintett világmagyarázatot, hogy Szájer lebuktatása „titkosszolgálati akció” volt – mintha úgy nem érne.
Nem okozott nagy meglepetést az Európai Unió Bírósága (EUB), amikor a minap kimondta: ellentétes az EU működéséről szóló alapító szerződéssel, „ha valamely nemzeti bíróval szemben fegyelmi eljárást kezdeményeznek azzal az indokkal, hogy e rendelkezés alapján előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordult a Bírósághoz”.
Kína terjeszkedése megállíthatatlannak tűnik – Hongkong bekebelezése után most Tajvannal és Indiával szít fegyveres konfliktust –, s a 20. század első felétől elfoglalt hatalmas területeken brutális módon bánik a kisebbséggé lett népcsoportokkal. Tibet emigráns kormányfőjét a szabad Tibetért szervezett nagy nemzetközi konferencián, a Genfi Fórumon kérdeztük.
A jogállamisági mechanizmus előkészítő lépéseként levelet írt a magyar kormánynak az Európai Bizottság. Komoly vádak szerepelnek a dokumentumban, de a pénzmegvonás még mindig viszonylag távoli fenyegetés, arra a jövő évi választás előtt aligha kerülhet sor.
Szeptemberig 112 millió szál illegálisan behozott cigarettát foglalt le az adóhatóság az idén. Az áru keletről érkezik, és a csempészetből tetemes vagyon is összejöhet. A módszerek változatosak, s nehéz kiszűrni a hatósági részről felmerülő korrupciót is.
Nyolc hónapos csúszással kapják meg az idei 10 milliárd forintos egészségügyi plusztámogatást Budapest és a fővárosi kerületek. Megnéztük, mire használták fel a tavalyi forrást, mennyit kapnak az idén, és hogy valóban rövidültek-e a CT- és MR-várólisták a fővárosban.
A közelmúltban újabb, mondhatni szokásos felháborodáshullám kísérte Demeter Szilárd nyilatkozatát: a funkcióhalmozó intézményvezető nemcsak a magyar irodalom nagy részét, de a könnyűzenét, a filmet, a színházat is leszólta. Ám ennél sokkal érdekesebb a színfalak mögötti lázas osztozkodás.
Az Ősz című könyvvel indul a Harcom szerzőjének négykötetes ciklusa, az Évszakok. A nyitódarab címzettje az író még meg nem született lánya, neki magyarázza a világot e személyes enciklopédia merészen csapongó bejegyzéseivel. A Londonban élő norvég íróval telefonon beszélgettünk.
Minimum tizenegyes! A Magyar Narancs irodalmi sikerlistája – magyar irodalom
Kétszáz éve született Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij, de a magyar olvasók csak az 1881-ben bekövetkezett halála előtt két évvel olvashatták először. Ma már evidens, hogy regényei a világirodalom klasszikusai, de hogyan fogadta korábban a közönség? Hatott-e Dosztojevszkij a 20. századi magyar irodalomra, és ma korszerűnek mondható-e? A Szegedi Tudományegyetem 87 éves professzor emeritusával beszélgettünk.
„Meg akarom neked mutatni a világot, a maga valóságában, ahogy itt van a szemünk előtt, folyamatosan. Csak így tudom én magam is felfedezni” – írja Knausgård a születendő lányának szóló levélben, amelyet a könyvben háromszor húsz rövid esszé követ.
Önéletrajzi ember – Szerb Antal találóan és evidens módon így jellemezte Goethét (egyszersmind Saint-Simon herceget és Proustot), s ez a megfogalmazás okvetlenül ráillik Granasztói Pálra (1908–1985) is.
Fantasztikusan érdekes Lanczkor Gábor új könyve. Műfaját tekintve talán a „prózaversek” megjelölés áll legközelebb e több mint kétszáz szövegdarabhoz; én temetőjáró könyvnek nevezem a Sarjerdőt, poétikailag pedig a norvég Edvard Grieg Lyriske stykker (Lyric Pieces) című, tíz könyvbe sorolt, naplófolyamot képező zongoradarabjaihoz közelítem; ezek negyven év termését tartalmazzák szépen összekomponálva a 19. század második feléből. Ahogy a szóló zongorafutamok, úgy a Sarjerdő is egészében érvényes.
A neves olasz részecskefizikus jókor volt jó helyen: ott lehetett a genfi részecskefizikai központ, a CERN Nagy Hadronütköztetőjének (LHC) Kompakt Müon Szolenoid (CMS) kísérleti programjában, ahol például a sötét anyagot alkotó egzotikus részecskék, extra dimenziók és a nevezetes Higgs-bozon után kutattak a fizikusok.
A szerző specialitása, hogy olyan zárt világokról fest részletes képet, amely a legtöbb ember számára még szeleteiben sem megközelíthető: ilyen volt a magyar szervezett bűnözés 1970-es évektől zajló történetére koncentráló Maffiózók mackónadrágban, majd a kokain magyarországi szerepét az 1920-as évektől napjainkig végigkövető Magyar kóla is.
A szerző eddig kilenc történelmi tárgyú könyvet jelentetett meg, amelyek közül a legsikeresebb a 2017-ben Goncourt-díjjal kitüntetett, a nemzetközi kritika által is egekbe dicsért Napirend, amelyben Hitlernek a második világháborút előkészítő tárgyalássorozatát írja meg egy afféle fekete komédiában.
Miközben nagyszabású kiállítással emlékeztek meg a Ludwig Múzeumban a magyar film születésének 120. évfordulójáról, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum – MűvészetMalomban ugyancsak a magyar film a főszereplő, konkrétan a rendszerváltás utáni idők talán legizgalmasabb hazai filmes műhelye, az Inforg Stúdió.
Nem vennénk rá mérget, hogy a Netflix gyártásában készült friss svéd történelmi krimisorozat készítői valóban Harold Ramis 1993-as klasszikusából, az Idétlen időkigből vették a dramaturgiai inspirációt, de A valószínűtlen gyilkost nézve könnyen érezhetjük úgy, hogy Stig Engström is belekeveredett egy Phil Connorséhoz hasonló időhurokba.
Dzsúdló nem azonos Jude Law-val, hanem egy magyar zenész, akinek leghíresebb száma a Lej. Ilyen és ehhez hasonló titkokat tudhatunk meg e „Z generációs pandémia paradigmából”, de csak akkor, ha valaki olyan szerencsés, mint én, és egy Z generációs digitális bennszülöttel nézheti végig a darabot. A tizenhat éves húgom árulta el azt is, miért nevet a főleg fiatalokból álló közönség azon, hogy az egyik szereplő annyira depis, hogy a frufruját is majdnem levágta.
Az elsősorban tematikus kiállításokat bemutató, programjaival a tradíciót és a történelmi eseményeket szokatlan fénytörésben vizsgáló 2B Galéria 19 alkotót felvonultató csoportos kiállítása most a kakast állítja a középpontba.
Egy ország találgatja éppen, hogy mi a fenét is akar ez az egész jelenteni. Hogy Gattyán György, aki a LiveJasmin nevű site-ján keresztül élő webkamerás pornóval begyűjtött nagyjából 300 milliárd forintot, most minden előzmény nélkül miniszterelnök-jelöltként bukkant fel a honi média megfelelő bugyraiban.
E gyönyörűen illusztrált, albumszerű mesekönyv egy rövid, egyszerű történetet tár elénk egy nyuszi életéről.
Kertészkedő hangyák, „liftező” ölyvek, virágillat és jégeső
A regény izgalmas nyelvi eszközökkel igyekszik megidézni a 80-as évek ritkán elbeszélt korszakát.
A Jurassic Park óta minden karácsonyi vásárra jut több olyan kiadvány, amely az őshüllők, tollas gyíkok, szárnyas krokodilok vagy szárazföldi bálnák seregletét veszi számba tudományos-ismeretterjesztő alapon.
Nem muszáj mindent kötetben kiadni. Akkor sem, ha elismert, közkedvelt szerzőről van szó.
Lehet, megtorpan az olvasó egy pillanatra a szerző hetedik verseskötetében a Születésnapom című nyitódarab négy szótagos tiszta rímjénél: „Ki vágyna bár, azér’ se kúr, / nem védett meg az érsek úr”.
Minden műfajnak megvannak az önbeteljesítő mondatai.
Vajda Gergely művészeti vezető ezzel az összefoglaló címmel vezényelt öt szerzőtől hat versenyművet, új átiratokat és ősbemutatókat.
Mihez kezd, aki megtudja, hogy gyógyíthatatlanul beteg? Még a saját válaszát sem tudhatja előre senki. Még egy művész sem.
Nemrég ünnepelte fél évszázados jubileumát a Sticky Fingers, most pedig elérkeztünk a másik fontos évfordulóhoz: negyvenéves a Tattoo You című Rolling Stones-album.
Ki tudja, mikor láthattuk utoljára Jeremy Ironst Jávor Pál-bajusszal és selyemsállal a nyakában mint talján arszlánt ripacskodni.
Mintha a rosszízű közhellyé silányított „Isten, haza, család” jelszót állítaná pellengérre a Magyar Hang 43 éves fotográfusa, sőt e blaszfémiát még tetézi is az Erdéllyel (és Alaszkával) kapcsolatos finom utalás.
Együttesével, a Gurdjieff Ensemble-lal az autentikus örmény zenét éleszti újjá. Az örmény népirtásról visszafogottan, de egyértelműen nyilatkozik, s a mai Törökországban található ősi örmény területekre nem látogathat vissza. Sajátos hangvételű zenéjére az ECM is felfigyelt, a legendás lemezkiadónál hamarosan hozzákezdenek harmadik lemezük felvételéhez. A Müpában tartott koncertje után beszélgettünk.
Amikor Sztupa és Troché a proletárdok ellen mentek, Ómafa kicsit összekavarta a dolgokat, meglehet, nem kellett volna megkérdezni.
Szabad-e fürdeni a szökőkútban? Mitől jó egy iskolaudvar? Milyen érzés budainak vagy csepelinek lenni? A kultúrAktív nevű civil szervezet célja a fiatalok érzékenyítése az épített környezet iránt.
Amikor megnő a nyeremény a nagy sorshúzásokon, mindig fokozódik a játékkedv is. Pedig az esélyeink nem lesznek nagyobbak.
Fodroskel-saláta datolyaszilvával és kecskesajttal (Elizabeth salátája)