A szerk.

A kitaposott ösvény

A szerk.

Először, még a hétvégén, Magyar Péter dobta be, hogy Polt Péter legfőbb ügyészt „leváltja” Orbán Viktor, és a helyére Tuzson Bence jelenlegi igazságügyi minisztert rakja.

Szó szerinti értelmében ez az állítás persze nonszensz – a miniszterelnöknek nincs erre jogosítványa –, Magyar bejegyzésének szarkazmusa azonban épp arra utalt, hogy ténylegesen így zajlanak a dolgok. (Hadházy Ákos szerint Tuzson helyett Rétvári Bence belügyi államtitkárt éri majd a megtiszteltetés.) A pártelnök posztjánál is meglepőbbek voltak a lanyha kormánypárti és ügyészségi reakciók – úgyhogy már ezekből sejteni lehetett, hogy ami Poltot illeti, Magyar nem lőtt mellé.

Kedd déltájban a 24.hu semennyire nem cáfolt információi tovább pontosították a képet. Polt Pétert az Alkotmánybíróság (AB) élére jelöli (helyezi) a Fidesz (Orbán Viktor). Az AB amúgy a törvényben előírt létszám alatt leledzik mostanság, noha ez a magyarországi ún. alkotmányosság, az AB 2010 utáni munkássága felől nézve nem oszt, nem szoroz. (Mellékszál, de megjegyeznénk, hogy az AB vakvágányon tartásának orbáni szándéka a leg­inkább abban érhető tetten, hogy sajtóinformációk szerint a mindenre alkalmatlan Hende Csaba is odatart.)

Villámgyors keddi tájékozódásunk során a jog világából származó értesüléseink alapjában három csapásirányon mozogtak. Íme: Polt régóta ambicionálja az AB-elnökséget, karrierje méltó lezárásának tartaná. Ezt az elemet egy másik variáció is tartalmazza, de azzal kiegészítve, hogy Polt semmiképpen sem legfőbb ügyészként akarja megérni a választások utáni világot: ha győz a Fidesz, azért, ha meg veszít, akkor azért. A második állítólagos indok világos: ezerrel tüzelnének rá a győztesek, mint Orbán emberére, és ha ez idővel a lemondását vagy eltávolítását eredményezné, azt az idős, akkor már hetven fölötti vádhatósági vezető a pályája szégyenteljes lezárásaként élné meg. Polt előéletének ismeretében az viszont első hallásra meghökkentő, hogy egy újabb Fidesz-győzelem után sem maradna szívesen. Nos, azt hallani, hogy ez esetben Orbán rövid úton eltakarítana mindent és mindenkit, akit akár csak a legkisebb mértékben is veszélyesnek tart önmagára, a hatalmára; és ennek – így e Polt-barátnak tűnő okfejtés, amelyet mi a legnagyobb tisztelet mellett is erős kétkedéssel kezelünk –, a legfőbb ügyész nem kíván a részese lenni. Az persze tény, hogy a Polt munkahelyváltását tárgyazó hírrel nagyjából egy időben a Legfőbb Ügyészség azt közölte a Telexszel, hogy harmadjára nem ők kérték az Európai Parlamenttől Magyar Péter mentelmi jogának a felfüggesztését (ahogyan másodszor sem), de messzemenő következtetéseket azért nem vonnánk le ebből.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.