A szerk.

Költözik a hivatal

A szerk.

Lassan tíz éve jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely szerint a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a Várnegyedbe kell költöznie, a „Budapest I. kerület, Szentháromság tér 6. szám alatti ingatlanba”.

Amely eredetileg a M. Kir. Pénzügyminisztérium 1901–1904 között épült négyszintes historizáló-neogótikus székhelye volt, „a pénz palotája”. Az épület jelentős károkat szenvedett Budapest ostroma után, s 1948–1962 között már csak egy alacsonyabb és puritánabb épületként született újjá. Sokan kicsinyes kommunista bosszúnak tekintették a megcsonkítását, pedig nem tettek mást, csupán betartatták azt az 1928-as rendeletet, amely megtiltotta, hogy a Várnegyedben 15,5 méternél magasabb házat építsenek. A 2015-ös kormányhatározat volt az első 1928 óta, amely figyelmen kívül hagyta e szabályt, a Nemzetgazdasági Minisztériumot ugyanis nem a meglévő, hanem a régi pénzügyminisztériumi épületbe kívánták költöztetni. Valószínű, hogy az építész szakma, a helyi lakosok, a lokálpatrióták, és az összes kívülálló ekkor döbbent rá arra, hogy a „Vár felújítása” valójában azt jelenti, hogy az egykori épületeket vasbetonból lemásolják.

Elsőnek épp azt az épületet, amelynek létjogosultságát, méreteit, külsejét sokan vitatták, ráadásul eleve „bűnben fogant”: 1901-ben az akkori pénzügyminiszter, Lukács László pályáztatás nélkül bízta meg Fellner Sándor műépítészt az épület tervezésével, kiváltva ezzel az ellenzék és a különféle művészszervezetek haragját. A miniszter azzal magyarázta önkényes lépését, hogy Fellner valahonnan tudomást szerzett a minisztérium terveiről, és mire kiírták volna a pályázatot, ő kész tervvel állt elő, amely „annyira megfelelt a magyar pénzügyminisztérium speciális szükségleteinek”, hogy muszáj volt szerződést kötniük.

A miniszter hangsúlyozta, hogy Fellner Sándor terve „abból a helyes és józan elvből indul ki, hogy középületnek elsősorban nem méregdrága, de hiábavaló pompával czifrálkodó palotának kell lennie”. Nem sokkal később azonban nemcsak az derült ki, hogy az épületre 4 millió koronát szánnak – ennyiért e beruházás bőven méregdrágának számított –, de az is, hogy „Fellner építész úr azzal szerzett eddig érdemeket, hogy ő építette azt a házat a Nagy János-utcában, melyben a pénzügyminiszter úr lakik”. A botrányok ellenére Fellner Sándor palotája négy év alatt felépült.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.

A lélekkufárok

„Felkérjük Kuminetz Gézát (rektor atya – a szerk.), hogy tartsa fenn a dékán fegyelmi döntését, és szükség esetén követelje meg azon oktatók önkéntes távozását, akik tartósan aláássák az intézmény keresztény identitását” – áll a CitizenGO nevezetű „ultrakonzervatív” (lefordítva: bigott) lobbiszervezet hazai lerakatának augusztus 28-án kelt, Megvédjük a keresztény oktatás szabadságát a Pázmányon! című petíciójában.

Ilyen tényleg nincs Európában

„És jelentem, hogy szeptember elsején be lehet menni a bankba és föl lehet venni a 3 százalékos otthonteremtési hitelt, családi állapottól, lakhelytől függetlenül, és a legfiatalabbak is tulajdonosok lesznek a saját otthonukban. Én nem tudom, hogy ez lelkesítő cél-e bárkinek, de azt biztosan mondhatom, hogy sehol Európában olyan nincs, hogy te barátom, eléred a 18 éves kort, és ha úgy döntesz, hogy saját otthonban akarsz lakni, akkor az lehetséges.”