A szerk.

Költözik a hivatal

A szerk.

Lassan tíz éve jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely szerint a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a Várnegyedbe kell költöznie, a „Budapest I. kerület, Szentháromság tér 6. szám alatti ingatlanba”.

Amely eredetileg a M. Kir. Pénzügyminisztérium 1901–1904 között épült négyszintes historizáló-neogótikus székhelye volt, „a pénz palotája”. Az épület jelentős károkat szenvedett Budapest ostroma után, s 1948–1962 között már csak egy alacsonyabb és puritánabb épületként született újjá. Sokan kicsinyes kommunista bosszúnak tekintették a megcsonkítását, pedig nem tettek mást, csupán betartatták azt az 1928-as rendeletet, amely megtiltotta, hogy a Várnegyedben 15,5 méternél magasabb házat építsenek. A 2015-ös kormányhatározat volt az első 1928 óta, amely figyelmen kívül hagyta e szabályt, a Nemzetgazdasági Minisztériumot ugyanis nem a meglévő, hanem a régi pénzügyminisztériumi épületbe kívánták költöztetni. Valószínű, hogy az építész szakma, a helyi lakosok, a lokálpatrióták, és az összes kívülálló ekkor döbbent rá arra, hogy a „Vár felújítása” valójában azt jelenti, hogy az egykori épületeket vasbetonból lemásolják.

Elsőnek épp azt az épületet, amelynek létjogosultságát, méreteit, külsejét sokan vitatták, ráadásul eleve „bűnben fogant”: 1901-ben az akkori pénzügyminiszter, Lukács László pályáztatás nélkül bízta meg Fellner Sándor műépítészt az épület tervezésével, kiváltva ezzel az ellenzék és a különféle művészszervezetek haragját. A miniszter azzal magyarázta önkényes lépését, hogy Fellner valahonnan tudomást szerzett a minisztérium terveiről, és mire kiírták volna a pályázatot, ő kész tervvel állt elő, amely „annyira megfelelt a magyar pénzügyminisztérium speciális szükségleteinek”, hogy muszáj volt szerződést kötniük.

A miniszter hangsúlyozta, hogy Fellner Sándor terve „abból a helyes és józan elvből indul ki, hogy középületnek elsősorban nem méregdrága, de hiábavaló pompával czifrálkodó palotának kell lennie”. Nem sokkal később azonban nemcsak az derült ki, hogy az épületre 4 millió koronát szánnak – ennyiért e beruházás bőven méregdrágának számított –, de az is, hogy „Fellner építész úr azzal szerzett eddig érdemeket, hogy ő építette azt a házat a Nagy János-utcában, melyben a pénzügyminiszter úr lakik”. A botrányok ellenére Fellner Sándor palotája négy év alatt felépült.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hajléktalanság – akár két lépésben

Betegség, baleset, alkohol- és drogproblémák, megromlott házasság, bedőlt vállalkozás, uzsorakölcsön, élősködő hozzátartozók – néhány ok, amik könnyen pénztelenséghez vezethetnek, ahonnan pedig sok esetben már csak egy lépés az utcára kerülni. Minderről a Vöröskereszt hajléktalanokat gondozó miskolci intézményének lakói meséltek. 

Nagyon balos polgármestert választhat New York, ez pedig az egész Demokrata Pártot átalakíthatja

Zohran Mamdani magát demokratikus szocialistának vallva verte meg simán a demokrata pártelit által támogatott ellenfelét az előválasztáson. Bár New York egész más, mint az Egyesült Államok többi része, az identitáskeresésben lévő demokratáknak minta is lehet a 33 éves muszlim politikus, akiben Donald Trump már most megtalálta az új főellenségét.

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.