A szerk.

Költözik a hivatal

A szerk.

Lassan tíz éve jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely szerint a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a Várnegyedbe kell költöznie, a „Budapest I. kerület, Szentháromság tér 6. szám alatti ingatlanba”.

Amely eredetileg a M. Kir. Pénzügyminisztérium 1901–1904 között épült négyszintes historizáló-neogótikus székhelye volt, „a pénz palotája”. Az épület jelentős károkat szenvedett Budapest ostroma után, s 1948–1962 között már csak egy alacsonyabb és puritánabb épületként született újjá. Sokan kicsinyes kommunista bosszúnak tekintették a megcsonkítását, pedig nem tettek mást, csupán betartatták azt az 1928-as rendeletet, amely megtiltotta, hogy a Várnegyedben 15,5 méternél magasabb házat építsenek. A 2015-ös kormányhatározat volt az első 1928 óta, amely figyelmen kívül hagyta e szabályt, a Nemzetgazdasági Minisztériumot ugyanis nem a meglévő, hanem a régi pénzügyminisztériumi épületbe kívánták költöztetni. Valószínű, hogy az építész szakma, a helyi lakosok, a lokálpatrióták, és az összes kívülálló ekkor döbbent rá arra, hogy a „Vár felújítása” valójában azt jelenti, hogy az egykori épületeket vasbetonból lemásolják.

Elsőnek épp azt az épületet, amelynek létjogosultságát, méreteit, külsejét sokan vitatták, ráadásul eleve „bűnben fogant”: 1901-ben az akkori pénzügyminiszter, Lukács László pályáztatás nélkül bízta meg Fellner Sándor műépítészt az épület tervezésével, kiváltva ezzel az ellenzék és a különféle művészszervezetek haragját. A miniszter azzal magyarázta önkényes lépését, hogy Fellner valahonnan tudomást szerzett a minisztérium terveiről, és mire kiírták volna a pályázatot, ő kész tervvel állt elő, amely „annyira megfelelt a magyar pénzügyminisztérium speciális szükségleteinek”, hogy muszáj volt szerződést kötniük.

A miniszter hangsúlyozta, hogy Fellner Sándor terve „abból a helyes és józan elvből indul ki, hogy középületnek elsősorban nem méregdrága, de hiábavaló pompával czifrálkodó palotának kell lennie”. Nem sokkal később azonban nemcsak az derült ki, hogy az épületre 4 millió koronát szánnak – ennyiért e beruházás bőven méregdrágának számított –, de az is, hogy „Fellner építész úr azzal szerzett eddig érdemeket, hogy ő építette azt a házat a Nagy János-utcában, melyben a pénzügyminiszter úr lakik”. A botrányok ellenére Fellner Sándor palotája négy év alatt felépült.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Egy balatoni nyaralás táncban "elbeszélve"

  • Molnár T. Eszter
A Kulcsár Noémi Tellabor: Balaton – Lacus Pelso című előadásának nosztalgikus hangulata egy pillanatra sem törik meg. Nincs egzisztenciális kérdés, nincs konfliktus. A tó partján uralkodik a mohóság, az unalom és a bujaság.