A szerk.

A puritán

A szerk.

A puritán már kora gyermekkorában nagyon puritán volt. Mondták is a pedagógusok a szülői értekezleten, hogy jó gyerek, csak egy kicsit puritán. Aztán, az értekezlet végén, hogy ne hallja a többi szülő, Aranka néni megsúgta, valójában a puritán a legpuritánabb az osztályban, meglehet, az egész iskolában, jobb lesz, ha odafigyelnek rá.

Ám hiába a sugdolózás, faluhelyen könnyen híre megy az ilyennek, mindenki megtudta, hogy milyen nagyon puritán ez a puritán. Később sem volt könnyű dolga a puritánnak, mert akkoriban mindenki elég puritán volt, de elég puritánnak és puritánnak lenni mégsem ugyanaz, hiába hívták az egész országot Puritániának, s lakóit puritánoknak, mindig volt köztük egy legpuritánabb. De – ugyancsak akkoriban – még nem volt megbízható puritánmérő, csak úgy ránézésre becsülték meg, hogy ki mennyire puritán. Persze, látszott az, a jó szemű pedagógusok is hogy kiszúrták! Őszintén szólva, nem is volt olyan nehéz kiszúrni egy puritánt. A puritán például a cipője mellett járt, egyrészt, hogy el ne kopjon, másrészt, hogy ne hivalkodjék vele – a mi puritánunkról is feljegyeztek ilyesmit. Ugyanabban az ingben jár már huszonöt éve, mondta róla egyik régi harcostársa, szintén híres puritán. Zsemlét eszik két karéj kenyér közt, a kolbászt csak tölti, sövényt nemhogy tíz, de egy puszta köré sem fon belőle, egyszerűen egyszerű.

Egy idő után persze már a vak is látta, hogy ki itt a legpuritánabb. Nem volt semmije, az is kevés, olyan puritán volt. Az egyszerűséget kedvelte, azt is vidéken, mert ott a legpuritánabb az ember. A puritán csak akkor ment (na jó, jött) fel a székesfővárosba, amikor a dolgai oda (na jó, ide) szólították, de szentül fogadta, hogy amint bevégzi dolgát, visszahúzódik fatornyos pátriájába, hogy átadja magát az egyszerűségnek. Látták is többen esténként, amikor magányos útját járta (a cipője mellett, néha el is hajított neki egy faágat, hozd vissza!), s mormolta maga elé, hogy nem hivalgó, cifra páva, nem modern az én szívem, egyszerűség lakik benne, mosolyogva, szelíden. Nem csoda hát, hogy hamarosan megválasztották a főpuritánnak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”