A szerk.

Az Old Manor

A szerk.

Kiküldtem érte a gépet. De hol szálljon le? Börgöndön? Az itt van a megyémben, akár büszke is lehetnék rá, de háromnegyed óra az út idáig kocsival.

Ferihegyen? Az szép nagy, látszik rajta, hogy nem vagyunk lemaradva… de több mint egyórányira van. Kéne ide közelebbre legalább egy kifutópálya, kicsiny, takaros aeroport, mondjuk Flughafen Tabajd. De most jó lesz Budaörs, onnan fél óra alatt ide lehet érni. Ahogy kiszáll, tuszkoljátok a kocsiba, s egyből itt a könyvtárban fogadom, némi frissítő, épp csak körbepillant, megnéz mindent, fölül a robogómra, amivel a polcok között szoktam közlekedni, aztán mehet zuhanyozni. A Kék lakosztályt szánom neki, nehogy már a nagyobbak közül valamelyiket, mégiscsak egy tintanyaló – így füstölgött számadói és road managerei előtt az öreg, amikor a világhírű brit szélsőjobboldali filozófus, Sir Alexander Hutton-Shithead fogadására készült. Majd jól elbeszélgetünk, megcsodálja a könyvtáramat, s megbeszéljük a világ dolgait egy jó szivar mellett, kibontok egy etyeki Armagnacot, és elmesélem neki, hogy épp egy vitairaton dolgozom, mely gyökerestül cáfolja majd Leibniz szinte mindegyik tézisét, amelyet az emberi értelemről alkotott… Bevallom, hogy lassan haladok vele, de ha kész lesz, nagyot fog szólni. Egy Rousseau-idézetért, melyet igazából jól tudok (hisz előre betanultam), de úgy teszek, mintha nem lennék biztos benne, professzorosan, franciásan, fürgén könyvespolcomhoz lépek, az első kiadásért, a bőrbe kötöttért… Lássuk csak, Parmenidész, Platón, Robespierre… ez az, Rousseau… C’est ça!  

Vagy felnézek a plafonomra, c’est mon plafeune, tele bölcsességgel, teszem hozzá nonsallanszosan, arisztokratikusan!

Aztán megkérdem, ő min dolgozik…  Esetleg még egy kis szotyolát, Sir Alexander?

Elmesélünk egy másik történetet is, esküszünk, hogy semmi köze az előzőhöz.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Íme pár filmötlet Valentin-napra

Ha Valentin-nap, akkor romantikus film – esetleg romantikus vígjáték, vagy épp romantikus horror, a lényeg, hogy a szerelem valamilyen formában megjelenjen benne. Szubjektív filmajánlónkban a mozik és a streamingplatformok kínálatából adunk ötleteket, hogy mit lehet és mit érdemes nézni a szerelmesek napján.

Gázórás akciók és alapítványi milliók – Radics Béla, a Fidesz ifjú performanszművésze

A 30 éves Radics Bélát Zuglóból juttatná be a Fidesz a Parlamentbe. A politikus az elmúlt években az erzsébetvárosi Fidelitasból indulva kötött ki a Fővárosi Közgyűlésben, politikai ellenfelei szerint legfőbb erénye, hogy kiválóan fel tudja mondani pártja propagandáját. Portrénk Radics Béláról, a Szentkirályi Alexandra-féle budapesti Fidesz reménységéről.

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.

Nem a nyúl viszi

Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.