A szerk.

Bátorságpróba

A szerk.

A kormány bármiféle konzultáció vagy akár előzetes értesítés nélkül megszüntette a névtelen adományozás lehetőségét Magyarországon.

Június 30-i rendeletük értelmében a civil szervezetek – egyesületek, alapítványok – éves beszámolóinak közhasznúsági mellékletében mostantól fel kell tüntetni a szervezetet támogató személyek nevét. A kormány alighanem a Németh Szilárd által pár éve „eltakarítandónak” nevezett nem kormányzati szervezetekre, az NGO-kra akar lőni az új szabályozással, illetve azokra a médiumokra – Átlátszó, Mérce, Klubrádió –, amelyek alapítványi, egyesületi formában gyűjtenek támogatást olvasóiktól, hallgatóiktól. Úgy okoskodhattak a kormányban, hogy az adományozók kétszer is meggondolják majd, támogatják-e nyíltan is a kormánypárti nyilvánosságban a haza ellenségei­nek bélyegzett szervezeteket.

Pár nappal a rendelet hatálybalépése után Orbán Balázs államtitkár Facebook-oldalán (!) jelentette be: a kormány egy módosítással egyértelművé fogja tenni, hogy az új szabály az 500 ezer forint alatti adományokra nem vonatkozik. Mivel a jogszabály eredeti szövegében még csak utalás sincs ilyen összeghatárra, az „egyértelművé tétel” itt valószínűleg azt jelenti, hogy egyszerűen beleírják a rendeletbe az 500 ezres limitet, bár ezt biztosan nem tudhatjuk, mert kedd délutáni lapzártánkig a módosítás nem jelent meg a Magyar Közlönyben. A félmilliós értékhatár a legtöbb kisadományozónak biztosítaná az anonimitást, jóllehet a szervezeteknek a nagyobb adományozók elbizonytalanodása is komoly kiesést jelenthet, az elv pedig nem változik – az állam továbbra is azt tervezi nyomon követni és közhírré tenni, hogy magánszemélyek az adózott jövedelmükből milyen számukra fontos célokra költenek.

Az 500 ezres határ nem véletlen, a pártalapítványoknak is ettől az összegtől kell név szerint feltüntetniük támogatóikat. Csakhogy pártok és civil szervezetek között van egy nem elhanyagolható különbség: a pártok vagy épp gyakorolják a közhatalmat, vagy a közhatalom gyakorlására törekszenek. Esetükben az adományozók nyilvánossága fontos garancia a korrupció ellen, így szűrhető ki például, ha valaki a támogatással későbbi – közpénzes – megbízásokat vásárol magának. Civil szervezeteknél efféle kockázat nem azonosítható, azok éppen hogy ellenőrzik az államhatalmat, esetleg politikai relevanciával egyáltalán nem bíró tevékenységeket végeznek. Bár a kormány szeret úgy tenni, mintha a „közélet befolyásolása” valami eredendően gyanús, ezért ellenőrizendő dolog lenne, valójában az egyesületek alapítása és támogatása a szólásszabadsághoz hasonló alapjog, így amikor a kormány a támogatástól elrettentő szabályokat alkot, az állampolgárok alapjogait korlátozza.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.