A szerk.

Bátorságpróba

A szerk.

A kormány bármiféle konzultáció vagy akár előzetes értesítés nélkül megszüntette a névtelen adományozás lehetőségét Magyarországon.

Június 30-i rendeletük értelmében a civil szervezetek – egyesületek, alapítványok – éves beszámolóinak közhasznúsági mellékletében mostantól fel kell tüntetni a szervezetet támogató személyek nevét. A kormány alighanem a Németh Szilárd által pár éve „eltakarítandónak” nevezett nem kormányzati szervezetekre, az NGO-kra akar lőni az új szabályozással, illetve azokra a médiumokra – Átlátszó, Mérce, Klubrádió –, amelyek alapítványi, egyesületi formában gyűjtenek támogatást olvasóiktól, hallgatóiktól. Úgy okoskodhattak a kormányban, hogy az adományozók kétszer is meggondolják majd, támogatják-e nyíltan is a kormánypárti nyilvánosságban a haza ellenségei­nek bélyegzett szervezeteket.

Pár nappal a rendelet hatálybalépése után Orbán Balázs államtitkár Facebook-oldalán (!) jelentette be: a kormány egy módosítással egyértelművé fogja tenni, hogy az új szabály az 500 ezer forint alatti adományokra nem vonatkozik. Mivel a jogszabály eredeti szövegében még csak utalás sincs ilyen összeghatárra, az „egyértelművé tétel” itt valószínűleg azt jelenti, hogy egyszerűen beleírják a rendeletbe az 500 ezres limitet, bár ezt biztosan nem tudhatjuk, mert kedd délutáni lapzártánkig a módosítás nem jelent meg a Magyar Közlönyben. A félmilliós értékhatár a legtöbb kisadományozónak biztosítaná az anonimitást, jóllehet a szervezeteknek a nagyobb adományozók elbizonytalanodása is komoly kiesést jelenthet, az elv pedig nem változik – az állam továbbra is azt tervezi nyomon követni és közhírré tenni, hogy magánszemélyek az adózott jövedelmükből milyen számukra fontos célokra költenek.

Az 500 ezres határ nem véletlen, a pártalapítványoknak is ettől az összegtől kell név szerint feltüntetniük támogatóikat. Csakhogy pártok és civil szervezetek között van egy nem elhanyagolható különbség: a pártok vagy épp gyakorolják a közhatalmat, vagy a közhatalom gyakorlására törekszenek. Esetükben az adományozók nyilvánossága fontos garancia a korrupció ellen, így szűrhető ki például, ha valaki a támogatással későbbi – közpénzes – megbízásokat vásárol magának. Civil szervezeteknél efféle kockázat nem azonosítható, azok éppen hogy ellenőrzik az államhatalmat, esetleg politikai relevanciával egyáltalán nem bíró tevékenységeket végeznek. Bár a kormány szeret úgy tenni, mintha a „közélet befolyásolása” valami eredendően gyanús, ezért ellenőrizendő dolog lenne, valójában az egyesületek alapítása és támogatása a szólásszabadsághoz hasonló alapjog, így amikor a kormány a támogatástól elrettentő szabályokat alkot, az állampolgárok alapjogait korlátozza.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.