A szerk.

Elvárja

A szerk.

A múlt héten közleményt adott ki Szájer József, a Fidesz volt európai vezérfigurája, amelyben tudatja mindenkivel, hogy ő mostantól magánember, mert becsengetett 250 eurót, cirka 93 ezer forintot, mely összeget most udvariasságból nem számolunk át semmire, úgyis csak hamburgerre lehetne.

Mindezen közlendője – egy hosszú télnyi bujdosás után – épp akkor kívánkozott ki belőle halasztást nem tűrően, amikor a legnagyobb belga kereskedelmi tévécsatorna belengette, hogy másnap este a Kék fényben (vagyis hát valamelyik hasonzsánerű műsorukban) leadja azt a felvételt, amelyen vakmerő hősünk a rendőri akció elől menekülvén bemutatta nevezetes és akrobatikus elemekkel sűrűn tűzdelt ereszjelenetét. Mit tehetett, épp akkor kapta meg belgiumi ügyvédjétől a jó hírt, miszerint ő már szabad, mint a madár. Érthető, hogy ez azonmód kikívánkozott belőle. Az nyilván egy cseppet sem motiválta, hogy pont aznap ismét rajta röhögött az egész világ, nézvén a bűnügyi műsor villámgyors világkarriert befutó előzetesét, amelyben ő bóbitás jambósapkában, susogós dzsoggingban tört franciáról angolra váltva magarázza a mutatványát a biztos uraknak – akkor sajna még távolról sem magánszemélyi minőségében, hanem Magyarország (dehogy a Fidesz!) egyik első számú európai reprezentánsaként.

Mindegy, túl van rajta, a hátizsákjában lapuló vagy nem lapuló javak sem vontak maguk után semminő jogkövetkezményt (hogy, hogy nem), s azt is joggal remélheti, hogy ugyanazon a viccen harmadszorra már egészen biztosan nem röhög majd a világon senki. Csakhogy Szájer József láthatóan nem tud kibújni a bőréből, nem tudja levetni a harmincvalahány év alatt rágyógyult fideszes tempót: most is neki áll feljebb. Most, amikor már túl van mindenen, amikor nem kéne semmit csinálnia, csak tényleg eltűnni a balfenéken, most is ferdít, másokra mutogat, fenyegetőzik, követelőzik, és csak úgy süt minden sorából a hamisság, azt írja: „elvárom”. Mintha ő lenne valamilyen szörnyű méltánytalanság áldozata, nem pedig Magyarország. Ő, a szabadságharcos.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Jancsics Dávid korrupciókutató: Az Orbán család vagy a Matolcsy-klán működése új jelenség

Jancsics Dávid a Leukémia zenekar gitárosaként a hazai underground zenetörténethez is hozzátette a magáét, majd szociológusként az Egyesült Államokba ment, azóta a San Diego-i egyetem professzora. A magyarországi korrupcióról szóló doktori disszertációját átdolgozva idén magyarul is kiadták A korrupció szociológiája címmel. Erről beszélgettünk.

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).