A szerk.

Mindennek ellenére

A szerk.

Miután a kormány hónapokig elzárkózott a pedagógusok soron kívüli oltásától, a múlt héten bejelentették, hogy mégis előreveszik az iskolai, óvodai és bölcsődei dolgozókat az oltási tervben.

A pedagógusok előresorolását, gyanítjuk, az a megfontolás vezette, hogy oltás nélkül sokan nem vállalnák a visszatérést az iskolába. Orbán Viktor mégis úgy vezette ezt elő a szokásos pénteki rádióinterjújában, mintha valami óriási pedagógusellenes társadalmi nyomás ellenére, nem kis politikai kockázatot vállalva döntöttek volna a tanárok oltásáról. Betűhíven idézzük: „az ő munkájuk különösen értékes, ugyanakkor van, hogy nyári szabadság, tehát ismerjük ezeket a hangokat, amelyek kritizálják a pedagógusokat, tehát nem mindenki pedagóguspárti ebben az országban. Most az a helyzet, hogy ha vissza akarjuk engedni a gyerekeinket az iskolába, ami fontos, akkor be kell oltani a pedagógusokat. Kérek mindenkit, azokat is, akik esetleg fönntartásokkal vannak a pedagógusok iránt, hogy ezt fogadják el.”

A csűrés-csavarás aljassága önmagában is képes valamiféle perverz csodálatot ébreszteni a gyanútlan hallgatóban. Ő, mármint Orbán Viktor, egyáltalán nem osztja „ezeket a hangokat” és a „fönntartásokat”, amelyek szerint a tanárok egész nyáron csak a valagukat meresztik, és most meg előretolakodnának a sorban! Vagy mégis inkább osztja? Csak nagy jóságában mégis engedi őket beoltani? Tanárok, tanárok, nem szeretnek titeket a magyarok, és minden okuk meg is van rá, de én megvédelek bennetek, pedig nem is érdemlitek meg!

Az ájtatos pofával előadott heccelés – amihez nyomban csatlakozott Gulyás Gergely hörcsögminiszter és stréber, midőn arról kezdett beszélni, hogy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete politikai pártnak képzeli magát – mindazonáltal nem öncélú. Azért a szörnyű mulasztásért, hogy a kormány nem oltotta be rögtön az elején, mondjuk az eü. dolgozók után a pedagógusokat, és későn záratta be a kisdedóvókat, iskolákat, napköziket, menzákat is, és így ezek a járvány gócpontjai lehettek, a felelősséget, nem is vitás, e mulasztások első áldozataira, a pedagógusokra kell tolni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.