A szerk.

Ebrúdon

A szerk.

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) költözhet a Szabolcs utcai hajléktalankórházba, adta hírül vasárnap délután a Magyar Nemzet.

A pár soros kommüniké szerzője nem győzte hangsúlyozni, hogy e remek ötlettel már kilenc hónapja megkeresték a kórházat üzemeltető fővárost, ők azonban a fülük botját sem mozdították. „Úgy tudjuk, a kormány – látva a városháza tétlenkedését – intézkedett arról, hogy a következő napokban több olyan intézmény is rendelkezésre álljon, ahol a koronavírusos hajléktalan embereknek megfelelő egészségügyi ellátást lehet majd biztosítani” – írták, és azt is jelezték, hogy a költözésre azért van szükség, hogy az OGYÉI „a legmodernebb, XXI. századi körülmények között végezhesse feladatait”.

A hír elsőre a szokásos, Karácsony Gergely alkalmatlanságát bizonyító rutinközlés, bár a jelenlegi hatalom hajléktalanokkal kapcsolatos hozzáállásának ismeretében – gondoljunk csak Tarlós István munkásságára –, eleve gyanúsnak tűnik minden rájuk vonatkozó ígérgetés. S ha ehhez hozzátesszük, hogy a Szabolcs utcai épületben a főváros tíz éve korszerű kórtermeket és orvosi helyiségeket alakított ki, egyértelmű lesz, hogy nem az OGYÉI kényelméről vagy a hajléktalanok ellátásáról van itt szó, hanem valami egészen másról. Konkrétan arról a belvárosi ingatlanról, ahol jelenleg az OGYÉI működik.

És ahol egyik jogelődje, az Országos Gyógyszerészeti Intézet is működött az 1970-es évek óta. A Zrínyi utca 3. szám alatti épületet 2017-ben bocsátotta árverésre a Magyar Állami Vagyonkezelő (MNV), és igaz ugyan, hogy a feltételek közé tartozott, hogy a nyertes köteles ingyen bérbe adni az épületet, egészen addig, amíg a vagyonkezelő nem dönt másképp, az akkori 3,871 milliárd forint pofátlanul alacsony összegnek tűnt az ingatlan valós értékéhez képest. Különösen annak fényében, hogy az MNV esetleges „másképp döntésének” a feltételei nincsenek tisztázva. A gyanús körülmények közt lezajlott árverés után – egy játékbolt üzletvezetője volt a győztes – a tulajdonosok évről évre váltották egymást, ráadásul a véletlen úgy hozta, hogy mindegyiküknek valami köze volt Habony Árpádhoz.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.