A szerk.

Ebrúdon

  • A szerk.
  • 2021.03.31 21:00

A szerk.

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) költözhet a Szabolcs utcai hajléktalankórházba, adta hírül vasárnap délután a Magyar Nemzet.

A pár soros kommüniké szerzője nem győzte hangsúlyozni, hogy e remek ötlettel már kilenc hónapja megkeresték a kórházat üzemeltető fővárost, ők azonban a fülük botját sem mozdították. „Úgy tudjuk, a kormány – látva a városháza tétlenkedését – intézkedett arról, hogy a következő napokban több olyan intézmény is rendelkezésre álljon, ahol a koronavírusos hajléktalan embereknek megfelelő egészségügyi ellátást lehet majd biztosítani” – írták, és azt is jelezték, hogy a költözésre azért van szükség, hogy az OGYÉI „a legmodernebb, XXI. századi körülmények között végezhesse feladatait”.

A hír elsőre a szokásos, Karácsony Gergely alkalmatlanságát bizonyító rutinközlés, bár a jelenlegi hatalom hajléktalanokkal kapcsolatos hozzáállásának ismeretében – gondoljunk csak Tarlós István munkásságára –, eleve gyanúsnak tűnik minden rájuk vonatkozó ígérgetés. S ha ehhez hozzátesszük, hogy a Szabolcs utcai épületben a főváros tíz éve korszerű kórtermeket és orvosi helyiségeket alakított ki, egyértelmű lesz, hogy nem az OGYÉI kényelméről vagy a hajléktalanok ellátásáról van itt szó, hanem valami egészen másról. Konkrétan arról a belvárosi ingatlanról, ahol jelenleg az OGYÉI működik.

És ahol egyik jogelődje, az Országos Gyógyszerészeti Intézet is működött az 1970-es évek óta. A Zrínyi utca 3. szám alatti épületet 2017-ben bocsátotta árverésre a Magyar Állami Vagyonkezelő (MNV), és igaz ugyan, hogy a feltételek közé tartozott, hogy a nyertes köteles ingyen bérbe adni az épületet, egészen addig, amíg a vagyonkezelő nem dönt másképp, az akkori 3,871 milliárd forint pofátlanul alacsony összegnek tűnt az ingatlan valós értékéhez képest. Különösen annak fényében, hogy az MNV esetleges „másképp döntésének” a feltételei nincsenek tisztázva. A gyanús körülmények közt lezajlott árverés után – egy játékbolt üzletvezetője volt a győztes – a tulajdonosok évről évre váltották egymást, ráadásul a véletlen úgy hozta, hogy mindegyiküknek valami köze volt Habony Árpádhoz.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

„Félig-meddig röhögtem”

  • Soós Tamás

Rapben ritkán hallani ennyire zavarba ejtő érzelmességet, amelybe mégis rengeteg ön­irónia vegyül. A Take Me Please című, Friss Hús-nagydíjas kisfilmjéről ismert animátor, Hegyi Olivér nemrég adta ki első, punkosan nyers lemezét Sírunk és nevetünk címen, s a korong generációs látleletnek sem utolsó. Ön­ostorozó szövegekről, a harmincpluszosan kezdett rapkarrier előnyeiről, és arról a politikai szakadékról is beszélgettünk, ami a Fidesz-szavazó szülőktől választja el a korosztályát.

Odalent, a fenéken

  • Bacsadi Zsófia

Jimmy McGovern és a BBC háromrészes drámasorozata nem bíbelődik sokat az expozícióval: egyből behajítja nézőjét az addig büntetlen előéletű Mark Cobden (Sean Bean) börtönfelvételi procedúrájába.

Kebabpizza

A podcast a hangzó újságírás gonzója vagy punkja, s hogy ez felszabadító megújulása, vagy épp válságtünete, hovatovább hattyúdala-e az audiozsurnalizmusnak, az továbbra is a befogadói ízlésen múlik. Az mindenesetre kétségtelen, hogy ami izgalom ma ebben a műfajban vagy műnemben lehet, az leginkább a podcast háza táján keresendő.

Verseny, társakkal

A járványadatok ismeretében fölöttébb abszurd és érzéketlen dolog lenne Beethovent megtenni 2020 nagy vesztesének, de tény, hogy a komponista emlékéve jócskán megsínylette a (kultúr)élet leállását.

Helyzetgyakorlatok

  • TPP

Pályaindító film volt a Rengeteg, eredeti, szokatlan, izgalmas. Hét, egymással közvetlenül össze nem függő etűd, hét, visszatérő kört le­író párbeszéd, hét, ítéletalkotó reflexeinket próbára tevő, nyitott befejezésű, ám önmagukba zárult világok találkozásra való képtelenségét megjelenítő szituáció.

„A pénz nem elég”

Megkerülhetetlen gyűjtő, a magyar kultúra egyik legbefolyásosabb szereplője. Egyebek mellett gyűjteményépítésről, a Centre Pompidou akvizíciós bizottságában vitt szerepéről és a Magyar Nemzeti Bank műtárgyvásárlási tanácsadójának a feladatairól kérdeztük.

Pogromok alulnézetből

Apor Péter legfőbb kutatási területe Kelet-Közép-Európa kultúrtörténetének vizsgálata a 20. század második felében, a térség nemzetközi folyamatokban betöltött szerepének áttekintésével kiegészítve.

Városvarázs

  • Sándor Panka

Pelsőczy Réka rendezése felvillantja a lehetőséget, hogy milyen is lenne, ha friss szemmel, turistaként tekinthetnénk Budapestre.

Komisszárkultúra – I. rész

  • Farkas Zsolt

Kulturális hadviselés hosszú távú politikai program- és stratégiajavaslat a „NER” (Orbán-Fidesz) számára, hogyan kell a magyar közintézményrendszer totális bürokratikus fideszesítését betetőzni a kultúra és az oktatás minden résztvevője, és végső soron mindenki gondolkodásának fideszesítésével.

Géppuskával Bodri ellen

Gyakori, hogy a szomszédban kutyás, macskás, netán kígyót tartó ember lakik, de mi a teendő, ha a lakóközösségből valakit sérelem ér? Milyen írott és íratlan szabályok szerint zajlik a kisállatos együttélés a társasházakban?

Eszi, nem eszi

A világon előállított összes élelmiszer egyharmada hulladékká válik, mielőtt a termelőtől a fogyasztóig jutna. Az élelmiszer-pazarlás Magyarországon is jelentős, de jó néhányan vannak, akik megpróbálnak tenni ellene.