A szerk.

Ebrúdon

A szerk.

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) költözhet a Szabolcs utcai hajléktalankórházba, adta hírül vasárnap délután a Magyar Nemzet.

A pár soros kommüniké szerzője nem győzte hangsúlyozni, hogy e remek ötlettel már kilenc hónapja megkeresték a kórházat üzemeltető fővárost, ők azonban a fülük botját sem mozdították. „Úgy tudjuk, a kormány – látva a városháza tétlenkedését – intézkedett arról, hogy a következő napokban több olyan intézmény is rendelkezésre álljon, ahol a koronavírusos hajléktalan embereknek megfelelő egészségügyi ellátást lehet majd biztosítani” – írták, és azt is jelezték, hogy a költözésre azért van szükség, hogy az OGYÉI „a legmodernebb, XXI. századi körülmények között végezhesse feladatait”.

A hír elsőre a szokásos, Karácsony Gergely alkalmatlanságát bizonyító rutinközlés, bár a jelenlegi hatalom hajléktalanokkal kapcsolatos hozzáállásának ismeretében – gondoljunk csak Tarlós István munkásságára –, eleve gyanúsnak tűnik minden rájuk vonatkozó ígérgetés. S ha ehhez hozzátesszük, hogy a Szabolcs utcai épületben a főváros tíz éve korszerű kórtermeket és orvosi helyiségeket alakított ki, egyértelmű lesz, hogy nem az OGYÉI kényelméről vagy a hajléktalanok ellátásáról van itt szó, hanem valami egészen másról. Konkrétan arról a belvárosi ingatlanról, ahol jelenleg az OGYÉI működik.

És ahol egyik jogelődje, az Országos Gyógyszerészeti Intézet is működött az 1970-es évek óta. A Zrínyi utca 3. szám alatti épületet 2017-ben bocsátotta árverésre a Magyar Állami Vagyonkezelő (MNV), és igaz ugyan, hogy a feltételek közé tartozott, hogy a nyertes köteles ingyen bérbe adni az épületet, egészen addig, amíg a vagyonkezelő nem dönt másképp, az akkori 3,871 milliárd forint pofátlanul alacsony összegnek tűnt az ingatlan valós értékéhez képest. Különösen annak fényében, hogy az MNV esetleges „másképp döntésének” a feltételei nincsenek tisztázva. A gyanús körülmények közt lezajlott árverés után – egy játékbolt üzletvezetője volt a győztes – a tulajdonosok évről évre váltották egymást, ráadásul a véletlen úgy hozta, hogy mindegyiküknek valami köze volt Habony Árpádhoz.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.