A szerk.

„Engem és országomat”

A szerk.

Kezdjünk egy találós kérdéssel. Ki mondta ezt? „Magyarország és Lengyelország példája igazolja, hogy különböző szóbeli vagy írásbeli büntetések már nem elegendőek, s igenis ki kell találni egy rendszert, amely az uniós pénzek megvonását is lehetővé teszi.”

Ki nem találnánk, Věra Jourová, az EU európai értékekért és átláthatóságért felelős biztosa, főállásban pedig Andrej Babiš uniós kifutóleánya vetette oda ezt egyik nyilatkozatában (történetesen a pozsonyi Új Szónak, de a cseh lapoknak is tett hasonló tartalmú megjegyzéseket nem egy alkalommal). S hogy miért érdekesek nekünk Jourová asszony nyilatkozatai? Leginkább azért, mert Magyarország kormánya ugyancsak az ő egyik nyilatkozatára alapozva igyekszik visszaverni a magyar jogállamiságot az Európai Unió felől érő bírálatokat. A biztos ugyanis április közepén dettó egy interjúban mondott egy olyat is – a dekrétumokban megtestesülő kormányzást korlátlan ideig lehetővé tevő felhatalmazási törvényről –, hogy Magyarország nem fogadott el az uniós joggal ellentétes jogszabályt.

Jourová ezen interjúrészletét Orbán Viktor az Európai Néppárt pártelnökeihez, illetve három és fél határon túli magyar párt vezetőjéhez írott keddi levelében már úgy interpretálja, mint az Európai Bizottság magyar törvényhozást szentesítő nagypecsétjét. Hogy Orbán tollat ragadott, annak talán az a magyarázata, hogy a hónap közepén az Európai Parlamentben megint a magyar „rendkívüli intézkedésekről” vitáznak majd az egybegyűltek. S emellett továbbra is napirenden van a Fidesz kiakolbólítása a Néppártból, meglehet, e levél egy utolsó, kétségbeesett kísérlet ennek elkerülésére. Végtére is a Néppárton kívüli létezést sokkal nehezebb áruba bocsátani Orbán előszeretettel látogatott piacain, mint az azon belülit.

Mindazonáltal Magyarország számára nem a Fidesz nemzetközi pozíciói miatt kiérződő riadalom érdekes igazán ebben a nagyon furcsa levélben. Hanem az a hang, amelyen szól, az attitűd, mely szerint megfogalmazták. Az mutatja meg ugyanis igazán, mire is számíthat a haza az elkövetkező időszakban.

Orbán Viktor panaszáriája ugyanis, bár nem egyedülálló a magyar történelemben, mégis mellbevágó. És nem ama hazugság okán, mely szerint parlamentünk él és virul, s akkor veszi vissza Orbántól a felhatalmazást, amikor kedve tartja. Ki ne tudná, hogy Magyarországnak immár tíz éve olyan Országgyűlése van, mely képtelen a kiabáláson és a tacepaózáson túl bármit is tenni Orbán akarata ellen? S azt is tudják elég sokan Európában is, hogy hogyan jött létre ez a parlament 2014-ben és 2018-ban is, finoman szólva távolról sem tiszta választásokon.

De most érdekesebbek a leírt szavak az elsődleges jelentésüknél. „Azt híresztelték, hogy az Országgyűlés bezárt, holott rendszeresen ülésezik, és heves vitáknak biztosít helyszínt. Azt is állították, hogy korlátlan hatalmat szereztem magamnak. Pedig éppen ellenkezőleg: az Országgyűlés hatásköre a kormány kárára bővült. Az Országgyűlés hatásköre lett, hogy véget vessen a veszélyhelyzetnek, sőt bármely rendkívüli intézkedést visszavonhat.” Továbbá „példátlan támadás és dezinformációs kampány tanúi lehettünk. Engem és országomat már korábban is támadtak igazságtalanul, részrehajló ideológiai propaganda alapján, de a mostani volt a legaljasabb és legcinikusabb, amit tapasztaltam. Akkor, amikor világszerte a koronavírus-járvány elleni eredményes fellépésért küzdünk, amikor emberéletek forognak kockán, egy valós alap nélküli, koordinált támadást indítottak ellenünk. Szándékosan figyelmen kívül hagyták, hogy egy olyan kormányt vettek célkeresztbe, amely épp emberéletek mentésén fáradozik”.

Mindennek a gazságnak a főmachere a levél szerint nem más, mint a címzettek néppártbeli vezetője, Donald Tusk. Ő meg a többi rágalmazó azonnal kérjen bocsánatot, és vonja le a „megfelelő következtetéseket”. E formula ugyebár nem jelent kevesebbet, csupán annyit: mondjanak le. Mondjon le mindenki, aki egy rossz szót is szólt rám…

Ki beszél itt? Ki beszél így? „Engem és országomat” – írja Orbán Viktor, és nem sül ki a szeme, noha épp elárulja magát. De ezt teszi levele minden szavával. A parancs világos: a demokratikus Európa kövessen meg minden figurát, akinek országa van. Megáll az ész! Engem és országomat.

Magyarország hivatalban lévő miniszterelnöke még azt írja levelében, hogy „az Európai Parlament archívumai örökké őrizni fogják” azokat a rágalmakat, amelyeket őreá és az országára szórtak az Orbán szemében nevetségessé vált gonoszok… Nos, az Európai Parlament archívumai alighanem örökké őrizni fogják ezt a levelet is az idők végezetéig, s Magyarországnak folyamatosan módja lesz szégyenkeznie miatta.

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.