A szerk.

Játék és muzsika

A szerk.

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.

A minisztérium ötévente ítélkezik a szimfonikus együtteseknek járó pénzekről, az ilyenkor megállapított normatív támogatásokból gazdálkodik vagy kéttucatnyi zenekar, köztük Fischer Iváné, amely tényleg megdolgozik a jussáért, tényleg a világ legjobbjai között szerepel és tényleg nagy közönséget vonz. Kár lenne egy ilyen márkát elsorvasztani.

Az elmúlt öt évben a Budapesti Fesztiválzenekar évente 2,35 milliárd forint normatív támogatásban részesült. Ez a hazai mezőnyben inkább soknak számít, hiszen egyedül a ki­emelt jelentőségűként kezelt Nemzeti Filharmonikusok juttatása nagyobb. De más a dolgok optikája, ha azt is tekintetbe vesszük, hogy milyen ligában játszik a Fesztiválzenekar. A Bostoni Szimfonikusok vagy a Los Angeles-i Filharmonikusok a mieink 20–25-szöröséből gazdálkodik évente (úgy 150–200 millió dollárból), hasonlóan sokszoros a brit, a francia, a német vagy az osztrák vezető zenekarok költségvetése. Sok értelme persze nincs összehasonlítani, hogyan kezelik a kasszát egy bécsi, svájci, prágai vagy budapesti zenekarnál, akkor sem, ha az output Bachtól Bartókig szépen összehasonlítható. Vannak szerencsésebb helyek, ahol mecénásokra hárul a kultúra finanszírozása, hazánk viszont arra kárhoztatja érdemes művészeit, hogy kuncsorogniuk kelljen az adóforintokért.

Fischer Iván együttese az utóbbi években megnyugodhatott. Az állam és a főváros 2020-ban közös szerződésben vállalta, hogy segítik a zenekar finanszírozását, a normatív támogatás pedig elég volt arra, hogy a Fesztiválzenekar tartsa a magas színvonalat, neves virtuózokat és karmestereket hívjon muzsikálni és nem is ritkán maga is turnéra induljon. Évente több százmillió forint bevételt termel, igyekszik több lábon állni, de tényleg. Nemcsak az állam, hanem saját pártoló klubja és mecénásai is hozzájárulnak a költségvetéséhez. A nemzetközi szakma rendszeresen a világ tíz legjobb szimfonikus együttese közé válogatja, és a hazaiak közül a Fesztiválzenekar az egyetlen, amely képes háromszor is megtölteni a Müpa nagytermét egy műsorral.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.