A szerk.

Játék és muzsika

A szerk.

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.

A minisztérium ötévente ítélkezik a szimfonikus együtteseknek járó pénzekről, az ilyenkor megállapított normatív támogatásokból gazdálkodik vagy kéttucatnyi zenekar, köztük Fischer Iváné, amely tényleg megdolgozik a jussáért, tényleg a világ legjobbjai között szerepel és tényleg nagy közönséget vonz. Kár lenne egy ilyen márkát elsorvasztani.

Az elmúlt öt évben a Budapesti Fesztiválzenekar évente 2,35 milliárd forint normatív támogatásban részesült. Ez a hazai mezőnyben inkább soknak számít, hiszen egyedül a ki­emelt jelentőségűként kezelt Nemzeti Filharmonikusok juttatása nagyobb. De más a dolgok optikája, ha azt is tekintetbe vesszük, hogy milyen ligában játszik a Fesztiválzenekar. A Bostoni Szimfonikusok vagy a Los Angeles-i Filharmonikusok a mieink 20–25-szöröséből gazdálkodik évente (úgy 150–200 millió dollárból), hasonlóan sokszoros a brit, a francia, a német vagy az osztrák vezető zenekarok költségvetése. Sok értelme persze nincs összehasonlítani, hogyan kezelik a kasszát egy bécsi, svájci, prágai vagy budapesti zenekarnál, akkor sem, ha az output Bachtól Bartókig szépen összehasonlítható. Vannak szerencsésebb helyek, ahol mecénásokra hárul a kultúra finanszírozása, hazánk viszont arra kárhoztatja érdemes művészeit, hogy kuncsorogniuk kelljen az adóforintokért.

Fischer Iván együttese az utóbbi években megnyugodhatott. Az állam és a főváros 2020-ban közös szerződésben vállalta, hogy segítik a zenekar finanszírozását, a normatív támogatás pedig elég volt arra, hogy a Fesztiválzenekar tartsa a magas színvonalat, neves virtuózokat és karmestereket hívjon muzsikálni és nem is ritkán maga is turnéra induljon. Évente több százmillió forint bevételt termel, igyekszik több lábon állni, de tényleg. Nemcsak az állam, hanem saját pártoló klubja és mecénásai is hozzájárulnak a költségvetéséhez. A nemzetközi szakma rendszeresen a világ tíz legjobb szimfonikus együttese közé válogatja, és a hazaiak közül a Fesztiválzenekar az egyetlen, amely képes háromszor is megtölteni a Müpa nagytermét egy műsorral.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

„Nem volt semmi másuk”

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Hatás és ellenhatás

  • Krekó Péter
  • Hunyadi Bulcsú

Az európai szélsőjobb úgy vágyott Donald Trumpra, mint a megváltóra. Megérkezik, majd együtt elintézik „Brüsszelt” meg minden liberális devianciát! Ám az új elnök egyes intézkedései, például az Európával szemben tervezett védővámok, éppen az ő szavazó­táborukat sújtanák. Egyáltalán: bízhat-e egy igazi európai a szuverenista Amerikában?