A szerk.

Vár a MÁV

A szerk.

Az anyázás azok közé a kivételesen sértő gesztusok közé tartozik, amely sokak szerint azonnali megtorlást követel. Ám ha abból indulunk ki, hogy hányan anyáznak csak a városi közlekedésben, már nem is akkora sértés ez.

Általában nem tudatosan tör elő azokból, akiket vélt vagy valós sérelem ér. Például, ha nem jön az InterCity háromnegyed órája, és a hidegben kell ácsorogni. Ha nincs utastájékoztatás, nincs WC és váróterem sincs… Nos, ilyen szituációban azok az utasok is könnyen anyázni kezdhetnek, akiknek volt gyerekszobájuk. Valószínű, hogy a Kelenföldi pályaudvaron fagyoskodó Hadházy Ákos is spontán, úgymond hirtelen felindulásból vagy épp tehetetlenségében támadt neki hasonló szavakkal Lázár János illetékes szakminiszternek. Ahogy nap mint nap utasok százai teszik. De tényleg minden áldott nap, s mindig jó okkal.

Baross Gábor óta nem volt olyan közlekedési minisztere Magyarországnak, akinek a neve annyira egybeforrott volna a vasúttal mint Lázár Jánosé. Pedig nem akart ő közlekedési miniszter lenni. Elmondása szerint, amikor Orbán Viktor megkereste azzal, hogy „volna itt egy kis probléma, tudna-e segíteni”, nem tudott nemet mondani. Mert ő ilyen, nyilván. „Hízelgőnek tartom, hogy a legnehezebb és a legbonyolultabb feladatra szoktak odaállítani” – mondta később, megidézve ezzel az egykori nagy előd, Gerő Ernő szellemét is, aki ugyancsak dilettánsként, pártutasításra lett közlekedési miniszter. A különbség legfeljebb annyi, hogy Gerő alatt, 1945 és 1949 között úgy-ahogy újjáépítették a félig elpusztított vasutat, Lázár 2022. novemberi kinevezése óta viszont az amúgy is emberalatti állapotban lévő vasút még jobban leépült. A miniszter leállított minden korábbi beruházást (egyebek mellett 115 korszerű mozdony beszerzését), kirúgott egy csomó embert. Viszont bevezette az ország- és megyebérletet, ami leginkább jelentős mennyiségű koporsószög volt a haldokló magyar vasút számára.

„Nem tudom azt mondani a kedves magyar honfitársaknak, hogy elképesztő jó szolgáltatást biztosítunk, gyertek és utazzatok. Ezzel szemben azt tudom nekik mondani, hogy nézzétek, ez olyan, amilyen, de a miénk, és olcsón adom ezt a szolgáltatást” – mondta még tavaly áprilisban Lázár a Telex podcastjában, ígérete pedig a 20 ezer forintnál olcsóbb országbérletre és a feleannyiba kerülő megyebérletekre vonatkozott. A leértékelt vonatjegyeket örömmel fogadta az utazóközönség, legalábbis azok, akiket különösebben nem érdekelt, hogy e nagylelkűség is kizárólag a magyar adófizetőknek köszönhető. Azt sem lehet tudni, hogy a bérletek bevezetése mekkora veszteséget okozott a MÁV-nak, bár a kormányhoz közelálló körökben ez számított a legkevésbé.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.