A szerk.

Vár a MÁV

A szerk.

Az anyázás azok közé a kivételesen sértő gesztusok közé tartozik, amely sokak szerint azonnali megtorlást követel. Ám ha abból indulunk ki, hogy hányan anyáznak csak a városi közlekedésben, már nem is akkora sértés ez.

Általában nem tudatosan tör elő azokból, akiket vélt vagy valós sérelem ér. Például, ha nem jön az InterCity háromnegyed órája, és a hidegben kell ácsorogni. Ha nincs utastájékoztatás, nincs WC és váróterem sincs… Nos, ilyen szituációban azok az utasok is könnyen anyázni kezdhetnek, akiknek volt gyerekszobájuk. Valószínű, hogy a Kelenföldi pályaudvaron fagyoskodó Hadházy Ákos is spontán, úgymond hirtelen felindulásból vagy épp tehetetlenségében támadt neki hasonló szavakkal Lázár János illetékes szakminiszternek. Ahogy nap mint nap utasok százai teszik. De tényleg minden áldott nap, s mindig jó okkal.

Baross Gábor óta nem volt olyan közlekedési minisztere Magyarországnak, akinek a neve annyira egybeforrott volna a vasúttal mint Lázár Jánosé. Pedig nem akart ő közlekedési miniszter lenni. Elmondása szerint, amikor Orbán Viktor megkereste azzal, hogy „volna itt egy kis probléma, tudna-e segíteni”, nem tudott nemet mondani. Mert ő ilyen, nyilván. „Hízelgőnek tartom, hogy a legnehezebb és a legbonyolultabb feladatra szoktak odaállítani” – mondta később, megidézve ezzel az egykori nagy előd, Gerő Ernő szellemét is, aki ugyancsak dilettánsként, pártutasításra lett közlekedési miniszter. A különbség legfeljebb annyi, hogy Gerő alatt, 1945 és 1949 között úgy-ahogy újjáépítették a félig elpusztított vasutat, Lázár 2022. novemberi kinevezése óta viszont az amúgy is emberalatti állapotban lévő vasút még jobban leépült. A miniszter leállított minden korábbi beruházást (egyebek mellett 115 korszerű mozdony beszerzését), kirúgott egy csomó embert. Viszont bevezette az ország- és megyebérletet, ami leginkább jelentős mennyiségű koporsószög volt a haldokló magyar vasút számára.

„Nem tudom azt mondani a kedves magyar honfitársaknak, hogy elképesztő jó szolgáltatást biztosítunk, gyertek és utazzatok. Ezzel szemben azt tudom nekik mondani, hogy nézzétek, ez olyan, amilyen, de a miénk, és olcsón adom ezt a szolgáltatást” – mondta még tavaly áprilisban Lázár a Telex podcastjában, ígérete pedig a 20 ezer forintnál olcsóbb országbérletre és a feleannyiba kerülő megyebérletekre vonatkozott. A leértékelt vonatjegyeket örömmel fogadta az utazóközönség, legalábbis azok, akiket különösebben nem érdekelt, hogy e nagylelkűség is kizárólag a magyar adófizetőknek köszönhető. Azt sem lehet tudni, hogy a bérletek bevezetése mekkora veszteséget okozott a MÁV-nak, bár a kormányhoz közelálló körökben ez számított a legkevésbé.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Különbség

Izrael 1948-as megalakulásakor több mint 700 ezer palesztin hagyta el korábbi lakóhelyét, hazáját – többnyire elüldözték őket az ENSZ jóváhagyása értelmében születő új állam területét csak harcok árán biztosítani képes fegyveres erők. Mindkét oldalon történtek súlyos atrocitások.

Bukott diák

Lehet fanyalogni, sőt, tulajdonképpen ildomos is. Aki nem fanyalog, az talán nem is tartható komoly befogadónak, mintha nem lenne ízlése, s éppen ezért az értékítéletei sem méltók arra, hogy figyelembe vegyük azokat. Mégis, a fanyalgás negatív cselekedetnek számít, s a fanyalgó amolyan ünneprontónak, ízetlenkedőnek, tulajdonképpen egy igazi faszkalapnak.

Kiterítenek úgyis?

Kietlen vidék fogad, vörös szikla és homok mindenfelé, és csak később derül ki, hogy a kezdés előtt a közönséggel kokettáló figura maga az ifjú Galileo Galilei. Innentől minden jelként működik Polgár Csaba rendezésében.

Üvegtigrisek viadala

A Ruszt József alapította zala­egerszegi színház jelenlegi korszakában nem csak földrajzilag esik távol az országos színházi nyilvánosságtól. A megyén kívül ritkán jutnak el vendégjátékokra, és az előadásaik sem vonzzák a városon kívüli nézőket, pedig a 2010 óta tartó, Besenczi Árpád nevével fémjelzett korszakban sem volt ez mindig így.

A legkeményebb

Legkeményebb tele elé néz Ukrajna: az energiahálózat jelentős része sérült vagy működésképtelen, több millióan – ezen belül a frontvonal közelében majdnem egymillióan – szorulnak közvetlen vagy közvetett támogatásra. Az ENSZ által kalkulált szükséges forrásnak kevesebb, mint a fele jött össze szeptember végére.

Állandósult betartás

Az októberi váltás óta sem alpolgármestert, sem bizottságokat nem sikerült választani Orosházán. Nincs megegyezés a szervezeti és működési szabályzat kapcsán sem. Az alaphelyzet máshonnan is ismerős: az ellenzéki polgármester mögött nincs testületi többség.

„Madár se száll az udvarra”

Busz csak ritkán jár a kétszáznegyven lelkes Rakacaszendre, sok ottani iskolás ezért hamar lemorzsolódik. A többség közmunkából él, a jövő kilátástalan a fiatalok számára. Egy felzárkóztatással foglalkozó civil szervezet próbálja kimozdítani a helyieket a reményvesztett hétköznapokból.

Elcsatolt falvak

Az újságból tudták meg hat község lakói és helyi vezetői Csongrád-Csanád megyében, hogy az 1-es választó­kerületből várhatóan átrakják őket a 2-esbe, illetve a 4-esbe. A hat településen a szavazók többsége kormánypárti volt 2022-ben. Eddig ellenzéki többségű választókerületben voltak. És közben megjött a Tisza Párt is.

Bekerítik a várost

A Fidesz átlátszó módszerekkel próbálja bebiztosítani a NER 2026 utáni fennmaradását. Az így elért jogtalan előnyszerzés akkor bizonyul meghatározónak, ha tényleg lesz tétje a 2026-os választásnak.

Személyiségekre figyelünk tények helyett

A politikai vonzerőt járja körül a Sárm című, nemrég magyarul is megjelent kötetében Sonnevend Júlia, bemutatva, hogy egy-egy szimpatikus gesztus vagy személyiség hogyan lesz érdekesebb az értékrendeknél és bizalomgerjesztőbb a pártoknál.