A szerk.

Szeplőfoltok

A szerk.

Itt a tél, már volt hó is, ismét megadva a hazának a nagy közös élményt, a tömegközlekedés azonnali összeomlását. De él az országban nagyjából 12–15 ezer olyan ember, akinek a tél mást is jelent.

A szakemberek szerint körülbelül ennyi a hajléktalanok száma, akiknek a fele Budapesten próbál életben maradni (ez többek között annak a következménye, hogy a vidéki menedékhelyek annyira telítettek, hogy sokakat onnan irányítanak a fővárosba). Egy részük nyomorúságos körülmények között kénytelen aluljárókban, épületek beszögellései­ben, kirakatok alatt aludni. Ilyen sorsot akkor sem érdemel senki, ha amúgy sokan vélik is úgy, hogy ezek az emberek bizonyára maguknak köszönhetik a lecsúszásukat. Ellenpélda is akad bőven: vannak, akik minden évben ruhafogasokat helyeznek ki már Budapesten is azért, hogy a megunt meleg ruhák a lehető leggyorsabban kerüljenek azokhoz, akik számára a komoly állapotromlás elkerülésének, vagy a túlélésnek a záloga is lehet egy kabát; máshol meleg ételt osztanak, és az ilyenkor eleve nagy kihasználtságú menhelyek is igyekeznek minél több embert befogadni.

E helyzetre megvan a válasza Szentkirályi Alexandrának, a Fidesz budapesti frakcióvezetőjének is, aki az első havazás után fontosnak tartotta bejelenteni, hogy ők bizony megvizsgálnák az aluljárók éjszakai lezárásának a lehetőségét, „hogy az éjszakák biztonságosabbak legyenek mindenki számára”. Szentkirályi Alexandra korábban is tanúbizonyságot tett szociális érzékenységéről: amikor 2014-ben a Tarlós-féle városvezetés rendeletben tiltotta ki a hajléktalanokat a közterekről, a tiltakozók élőláncot szerveztek a Főpolgármesteri Hivatal köré; a politikus asszony pedig szembesülvén ezzel a faragatlansággal, azon bosszankodott, hogy nem tud behajtani a Városháza parkolójába az Audijával. Persze nincs min csodálkozni: Kubatov Gábor fideszes pártigazgató komplett galériát töltött fel tavaly a Face­bookra olyan emberekről, akik aluljárókban kénytelenek aludni. Az üzenete pedig az volt, hogy lám, Karácsony Gergely főpolgármester annyira alkalmatlan a feladatra, hogy elárasztotta a fővárost is hajléktalanokkal. S ne feledkezzünk meg a Fidesz-támogatta nem Fidesz-jelölt, jelenleg épp a profi várospolitikus és városüzemeltető imidzsét építő Vitézy Dávidról sem, aki ugyancsak támogatja az aluljárók éjszakai lezárását.

A szokásos fideszes műsornak vagyunk ismét a tanúi: a társadalom egyik kiszolgáltatott rétege ismét célponttá vált (ahogyan időnként a menekültek, a szegregáltan oktatott cigányok vagy a szexuális kisebbségek). A gyávák játéka a hajléktalanok ellen hangolni a többséget, hiszen a hajléktalanok nem képesek megvédeni magukat, nincs semennyi érdekérvényesítő erejük, jártányi is alig, és még biztos szavazatok sem remélhetők tőlük.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.