A szerk.

Szeplőfoltok

A szerk.

Itt a tél, már volt hó is, ismét megadva a hazának a nagy közös élményt, a tömegközlekedés azonnali összeomlását. De él az országban nagyjából 12–15 ezer olyan ember, akinek a tél mást is jelent.

A szakemberek szerint körülbelül ennyi a hajléktalanok száma, akiknek a fele Budapesten próbál életben maradni (ez többek között annak a következménye, hogy a vidéki menedékhelyek annyira telítettek, hogy sokakat onnan irányítanak a fővárosba). Egy részük nyomorúságos körülmények között kénytelen aluljárókban, épületek beszögellései­ben, kirakatok alatt aludni. Ilyen sorsot akkor sem érdemel senki, ha amúgy sokan vélik is úgy, hogy ezek az emberek bizonyára maguknak köszönhetik a lecsúszásukat. Ellenpélda is akad bőven: vannak, akik minden évben ruhafogasokat helyeznek ki már Budapesten is azért, hogy a megunt meleg ruhák a lehető leggyorsabban kerüljenek azokhoz, akik számára a komoly állapotromlás elkerülésének, vagy a túlélésnek a záloga is lehet egy kabát; máshol meleg ételt osztanak, és az ilyenkor eleve nagy kihasználtságú menhelyek is igyekeznek minél több embert befogadni.

E helyzetre megvan a válasza Szentkirályi Alexandrának, a Fidesz budapesti frakcióvezetőjének is, aki az első havazás után fontosnak tartotta bejelenteni, hogy ők bizony megvizsgálnák az aluljárók éjszakai lezárásának a lehetőségét, „hogy az éjszakák biztonságosabbak legyenek mindenki számára”. Szentkirályi Alexandra korábban is tanúbizonyságot tett szociális érzékenységéről: amikor 2014-ben a Tarlós-féle városvezetés rendeletben tiltotta ki a hajléktalanokat a közterekről, a tiltakozók élőláncot szerveztek a Főpolgármesteri Hivatal köré; a politikus asszony pedig szembesülvén ezzel a faragatlansággal, azon bosszankodott, hogy nem tud behajtani a Városháza parkolójába az Audijával. Persze nincs min csodálkozni: Kubatov Gábor fideszes pártigazgató komplett galériát töltött fel tavaly a Face­bookra olyan emberekről, akik aluljárókban kénytelenek aludni. Az üzenete pedig az volt, hogy lám, Karácsony Gergely főpolgármester annyira alkalmatlan a feladatra, hogy elárasztotta a fővárost is hajléktalanokkal. S ne feledkezzünk meg a Fidesz-támogatta nem Fidesz-jelölt, jelenleg épp a profi várospolitikus és városüzemeltető imidzsét építő Vitézy Dávidról sem, aki ugyancsak támogatja az aluljárók éjszakai lezárását.

A szokásos fideszes műsornak vagyunk ismét a tanúi: a társadalom egyik kiszolgáltatott rétege ismét célponttá vált (ahogyan időnként a menekültek, a szegregáltan oktatott cigányok vagy a szexuális kisebbségek). A gyávák játéka a hajléktalanok ellen hangolni a többséget, hiszen a hajléktalanok nem képesek megvédeni magukat, nincs semennyi érdekérvényesítő erejük, jártányi is alig, és még biztos szavazatok sem remélhetők tőlük.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.