A szerk.

Szeplőfoltok

A szerk.

Itt a tél, már volt hó is, ismét megadva a hazának a nagy közös élményt, a tömegközlekedés azonnali összeomlását. De él az országban nagyjából 12–15 ezer olyan ember, akinek a tél mást is jelent.

A szakemberek szerint körülbelül ennyi a hajléktalanok száma, akiknek a fele Budapesten próbál életben maradni (ez többek között annak a következménye, hogy a vidéki menedékhelyek annyira telítettek, hogy sokakat onnan irányítanak a fővárosba). Egy részük nyomorúságos körülmények között kénytelen aluljárókban, épületek beszögellései­ben, kirakatok alatt aludni. Ilyen sorsot akkor sem érdemel senki, ha amúgy sokan vélik is úgy, hogy ezek az emberek bizonyára maguknak köszönhetik a lecsúszásukat. Ellenpélda is akad bőven: vannak, akik minden évben ruhafogasokat helyeznek ki már Budapesten is azért, hogy a megunt meleg ruhák a lehető leggyorsabban kerüljenek azokhoz, akik számára a komoly állapotromlás elkerülésének, vagy a túlélésnek a záloga is lehet egy kabát; máshol meleg ételt osztanak, és az ilyenkor eleve nagy kihasználtságú menhelyek is igyekeznek minél több embert befogadni.

E helyzetre megvan a válasza Szentkirályi Alexandrának, a Fidesz budapesti frakcióvezetőjének is, aki az első havazás után fontosnak tartotta bejelenteni, hogy ők bizony megvizsgálnák az aluljárók éjszakai lezárásának a lehetőségét, „hogy az éjszakák biztonságosabbak legyenek mindenki számára”. Szentkirályi Alexandra korábban is tanúbizonyságot tett szociális érzékenységéről: amikor 2014-ben a Tarlós-féle városvezetés rendeletben tiltotta ki a hajléktalanokat a közterekről, a tiltakozók élőláncot szerveztek a Főpolgármesteri Hivatal köré; a politikus asszony pedig szembesülvén ezzel a faragatlansággal, azon bosszankodott, hogy nem tud behajtani a Városháza parkolójába az Audijával. Persze nincs min csodálkozni: Kubatov Gábor fideszes pártigazgató komplett galériát töltött fel tavaly a Face­bookra olyan emberekről, akik aluljárókban kénytelenek aludni. Az üzenete pedig az volt, hogy lám, Karácsony Gergely főpolgármester annyira alkalmatlan a feladatra, hogy elárasztotta a fővárost is hajléktalanokkal. S ne feledkezzünk meg a Fidesz-támogatta nem Fidesz-jelölt, jelenleg épp a profi várospolitikus és városüzemeltető imidzsét építő Vitézy Dávidról sem, aki ugyancsak támogatja az aluljárók éjszakai lezárását.

A szokásos fideszes műsornak vagyunk ismét a tanúi: a társadalom egyik kiszolgáltatott rétege ismét célponttá vált (ahogyan időnként a menekültek, a szegregáltan oktatott cigányok vagy a szexuális kisebbségek). A gyávák játéka a hajléktalanok ellen hangolni a többséget, hiszen a hajléktalanok nem képesek megvédeni magukat, nincs semennyi érdekérvényesítő erejük, jártányi is alig, és még biztos szavazatok sem remélhetők tőlük.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?