A szerk.

Szeplőfoltok

A szerk.

Itt a tél, már volt hó is, ismét megadva a hazának a nagy közös élményt, a tömegközlekedés azonnali összeomlását. De él az országban nagyjából 12–15 ezer olyan ember, akinek a tél mást is jelent.

A szakemberek szerint körülbelül ennyi a hajléktalanok száma, akiknek a fele Budapesten próbál életben maradni (ez többek között annak a következménye, hogy a vidéki menedékhelyek annyira telítettek, hogy sokakat onnan irányítanak a fővárosba). Egy részük nyomorúságos körülmények között kénytelen aluljárókban, épületek beszögellései­ben, kirakatok alatt aludni. Ilyen sorsot akkor sem érdemel senki, ha amúgy sokan vélik is úgy, hogy ezek az emberek bizonyára maguknak köszönhetik a lecsúszásukat. Ellenpélda is akad bőven: vannak, akik minden évben ruhafogasokat helyeznek ki már Budapesten is azért, hogy a megunt meleg ruhák a lehető leggyorsabban kerüljenek azokhoz, akik számára a komoly állapotromlás elkerülésének, vagy a túlélésnek a záloga is lehet egy kabát; máshol meleg ételt osztanak, és az ilyenkor eleve nagy kihasználtságú menhelyek is igyekeznek minél több embert befogadni.

E helyzetre megvan a válasza Szentkirályi Alexandrának, a Fidesz budapesti frakcióvezetőjének is, aki az első havazás után fontosnak tartotta bejelenteni, hogy ők bizony megvizsgálnák az aluljárók éjszakai lezárásának a lehetőségét, „hogy az éjszakák biztonságosabbak legyenek mindenki számára”. Szentkirályi Alexandra korábban is tanúbizonyságot tett szociális érzékenységéről: amikor 2014-ben a Tarlós-féle városvezetés rendeletben tiltotta ki a hajléktalanokat a közterekről, a tiltakozók élőláncot szerveztek a Főpolgármesteri Hivatal köré; a politikus asszony pedig szembesülvén ezzel a faragatlansággal, azon bosszankodott, hogy nem tud behajtani a Városháza parkolójába az Audijával. Persze nincs min csodálkozni: Kubatov Gábor fideszes pártigazgató komplett galériát töltött fel tavaly a Face­bookra olyan emberekről, akik aluljárókban kénytelenek aludni. Az üzenete pedig az volt, hogy lám, Karácsony Gergely főpolgármester annyira alkalmatlan a feladatra, hogy elárasztotta a fővárost is hajléktalanokkal. S ne feledkezzünk meg a Fidesz-támogatta nem Fidesz-jelölt, jelenleg épp a profi várospolitikus és városüzemeltető imidzsét építő Vitézy Dávidról sem, aki ugyancsak támogatja az aluljárók éjszakai lezárását.

A szokásos fideszes műsornak vagyunk ismét a tanúi: a társadalom egyik kiszolgáltatott rétege ismét célponttá vált (ahogyan időnként a menekültek, a szegregáltan oktatott cigányok vagy a szexuális kisebbségek). A gyávák játéka a hajléktalanok ellen hangolni a többséget, hiszen a hajléktalanok nem képesek megvédeni magukat, nincs semennyi érdekérvényesítő erejük, jártányi is alig, és még biztos szavazatok sem remélhetők tőlük.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Különbség

Izrael 1948-as megalakulásakor több mint 700 ezer palesztin hagyta el korábbi lakóhelyét, hazáját – többnyire elüldözték őket az ENSZ jóváhagyása értelmében születő új állam területét csak harcok árán biztosítani képes fegyveres erők. Mindkét oldalon történtek súlyos atrocitások.

Bukott diák

Lehet fanyalogni, sőt, tulajdonképpen ildomos is. Aki nem fanyalog, az talán nem is tartható komoly befogadónak, mintha nem lenne ízlése, s éppen ezért az értékítéletei sem méltók arra, hogy figyelembe vegyük azokat. Mégis, a fanyalgás negatív cselekedetnek számít, s a fanyalgó amolyan ünneprontónak, ízetlenkedőnek, tulajdonképpen egy igazi faszkalapnak.

Kiterítenek úgyis?

Kietlen vidék fogad, vörös szikla és homok mindenfelé, és csak később derül ki, hogy a kezdés előtt a közönséggel kokettáló figura maga az ifjú Galileo Galilei. Innentől minden jelként működik Polgár Csaba rendezésében.

Üvegtigrisek viadala

A Ruszt József alapította zala­egerszegi színház jelenlegi korszakában nem csak földrajzilag esik távol az országos színházi nyilvánosságtól. A megyén kívül ritkán jutnak el vendégjátékokra, és az előadásaik sem vonzzák a városon kívüli nézőket, pedig a 2010 óta tartó, Besenczi Árpád nevével fémjelzett korszakban sem volt ez mindig így.

A legkeményebb

Legkeményebb tele elé néz Ukrajna: az energiahálózat jelentős része sérült vagy működésképtelen, több millióan – ezen belül a frontvonal közelében majdnem egymillióan – szorulnak közvetlen vagy közvetett támogatásra. Az ENSZ által kalkulált szükséges forrásnak kevesebb, mint a fele jött össze szeptember végére.

Állandósult betartás

Az októberi váltás óta sem alpolgármestert, sem bizottságokat nem sikerült választani Orosházán. Nincs megegyezés a szervezeti és működési szabályzat kapcsán sem. Az alaphelyzet máshonnan is ismerős: az ellenzéki polgármester mögött nincs testületi többség.

„Madár se száll az udvarra”

Busz csak ritkán jár a kétszáznegyven lelkes Rakacaszendre, sok ottani iskolás ezért hamar lemorzsolódik. A többség közmunkából él, a jövő kilátástalan a fiatalok számára. Egy felzárkóztatással foglalkozó civil szervezet próbálja kimozdítani a helyieket a reményvesztett hétköznapokból.

Elcsatolt falvak

Az újságból tudták meg hat község lakói és helyi vezetői Csongrád-Csanád megyében, hogy az 1-es választó­kerületből várhatóan átrakják őket a 2-esbe, illetve a 4-esbe. A hat településen a szavazók többsége kormánypárti volt 2022-ben. Eddig ellenzéki többségű választókerületben voltak. És közben megjött a Tisza Párt is.

Bekerítik a várost

A Fidesz átlátszó módszerekkel próbálja bebiztosítani a NER 2026 utáni fennmaradását. Az így elért jogtalan előnyszerzés akkor bizonyul meghatározónak, ha tényleg lesz tétje a 2026-os választásnak.

Személyiségekre figyelünk tények helyett

A politikai vonzerőt járja körül a Sárm című, nemrég magyarul is megjelent kötetében Sonnevend Júlia, bemutatva, hogy egy-egy szimpatikus gesztus vagy személyiség hogyan lesz érdekesebb az értékrendeknél és bizalomgerjesztőbb a pártoknál.