4-es metró: az OLAF cáfolja Lázárékat

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2017. január 20.

Belpol

A hivatal álláspontja szerint nem igaz, hogy súlyos szabálytalanságok kizárólag 2010 előtt voltak.

167 milliárd forintos károkozást tárt fel az uniós vizsgálat a négyes metró ügyében, és ennek nagyjából a felét vissza is kell fizetni. Noha az vizsgálat szövege nem nyilvános, a kormány máris megnevezte a felelősöket, és azt állítja, a kárt kizárólag a „szocialista-liberális kormány vezetése” okozta. A korrupciógyanús ügyek jelentős része valószínűleg tényleg az MSZP–SZDSZ időszakához köthető, de a számok és a vizsgálatot végző Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) lapunknak küldött válasza arra utal, hogy

a Fidesz is sáros lehet.

Az OLAF jelentéséből már december végén idézett a brüsszeli Politico, megemlítve, hogy az komoly csalást és korrupciógyanús ügyeket tárt fel a négyes metró beruházása során. A nem nyilvános jelentés decemberben Budapestre is megérkezett, a héten a Miniszterelnökség kampányüzemmódba lendült, Csepreghy Nándor államtitkár és Lázár János miniszter egymás után nyilatkoztak az ügyben. Mivel a metróberuházás jelentős uniós támogatással valósult meg, az OLAF pedig 167 milliárd forintos csalást és korrupciót tárt fel, a kormánynak 76 milliárd forintos büntetést kell visszafizetnie – mondta Csepreghy. (Az OLAF valójában azt javasolja az Európai Bizottságnak, hogy 228 millió eurót kérjen vissza a kormánytól, 55 millió pedig az Európai Beruházási Banknak járna vissza a fővárostól. Ez összesen 70 + 17 milliárd forint, ezért nem érthető hogyan jött ki Lázáréknak a 76 milliárd forint. Ráadásul az OLAF nem hatóság, a hivatalos eljárás végére az összeg jelentősen változhat.)

false

 

Fotó: MTI – Balogh Zoltán

Lázár nem csupán azt állította, hogy a kárt a szocialista-liberális kormány vezetése okozta, de  neveket is sorolt. Szerinte a fő felelősök Demszky Gábor volt SZDSZ-es főpolgármester, valamint helyettesei, Horváth Csaba (MSZP) és Atkári János (SZDSZ), de utalt Antal Attila volt BKV-vezér, az MSZP-pénztárnok Puch László és a szintén volt szocialista Tömpe István érintettségére is. Tarlós István főpolgármester azt mondta, hogy az OLAF megállapításai egy kisebb ügy kivételével kizárólag a 2006–2009 közötti időszakra vonatkoznak.

A négyes metrót 2014 tavaszán, pont egy héttel a választások előtt adta át Orbán Viktor és Tarlós István, a csalásellenes hivatal vizsgálata a teljes építési időszakot (2006–2014) felölelte, ezért kérdéseinkkel megkerestük az OLAF-ot is. A hivatal a magyarnarancs.hu érdeklődésére azt válaszolta, hogy a vizsgálat

„a beruházás összes szakaszában komoly szabálytalanságokat – csalás és korrupció gyanúja – tárt fel”.

A hivatal álláspontja tehát cáfolja a kormány azon állítását, hogy a súlyos szabálytalanságok kizárólag a 2010 előtti időszakhoz kötődnének, és a számok is erre utalnak.

A négyes metrót eredetileg mintegy 120 milliárd forintból tervezték megvalósítani, még 1996-ban, de ezek az összegek egyre feljebb csúsztak. A kormányváltás idejére, 2010-re 370 milliárdnál tartottak – ami inflációval korrigálva is óriási növekedés –, ám a következő években egyre jobban nőtt a számláló: a végösszeg 452 milliárd forint lett. A kormány azt állítja, hogy az OLAF-jelentés összesen 57 szerződés kapcsán tárt fel szabálytalanságokat, és ebből öt szerződéshez kapcsolódik az okozott kár 96 százaléka. A legnagyobb értékű szerződéseket valóban 2006-ban kötötték, és a legnagyobb, csalásban érintett tétel valószínűleg a (2-es vonalon is futó) Alstom szerelvények beszerzéséhez kötődik. A brit korrupcióellenes hivatal (SFO) szerint az Alstom vezetői kétmilliárd forinttal vesztegették meg a magyar döntéshozókat. De 2010 után is jelentős tételek jelentek meg a négyes metró költségvetésében. Ilyen például, hogy a különböző építtetők késedelemre hivatkozva próbálták meg feljebb tornászni a korábban kialkudott összegeket, és erre több tízmilliárd forint ment el. A késedelemre vonatkozó vitákat általában választott bíróságon döntik el a felek,

Tarlós azonban maga „alkudta le”

a Swietelsky vagy a Siemens által követelt milliárdokat.

De úgy tűnik, hiába lehet érintett a négyes metró körüli szabálytalanságokban a fideszes kormányzat is, a kormány kizárólag az előző vezetésre akarja rátolni az ügyet, és ehhez az időzítés is tökéletes. A feljelentéseket már megtette a kormány, így az eljárások a jövő tavaszi választások idejére pont a megfelelő szakaszba érhetnek ahhoz, hogy legyen mit mutogatni a híradókban.

Neked ajánljuk

Kutyából nem lesz unikornis

  • SzSz

„1 millió dollár nem tuti. Tudjátok mi a tuti? 1 milliárd dollár” – fűzi be Sean Parker, a simlis befektető a Facebook tejfelesszájú, egyetemista alapítóit a The Social Network – A közösségi hálóban. A Justin Timberlake játszotta pasas maga a gonosz kapitalista csábító, aki David Fincher filmje szerint főszerepet játszott abban, hogy néhány kapucnis srác nekifutásából vanity project helyett végül az egész világot meghódító gigavállalat jöjjön létre.

A legnagyobb átverés

Alighanem biztosra akart menni a Netflix, amikor jó pénzért – erről még lesz szó – megvette 2018-ban az akkor már internetszerte nagy népszerűségnek örvendő, és épp börtönbüntetését töltő álörökösnő, Anna Sorokin élettörténetének megfilmesítési jogát, és hozzá ugyancsak szép pénzért leszerződtette az Y generációs narratívák kipróbált tévés elbeszélőjét, Shonda Rhimest. Biztosra mentek, csak épp azt nem tudták eldönteni, hogy mit is akarnak ezzel az egésszel kezdeni, mit szeretnének mondani a történetről, és miért tartják egyáltalán érdekesnek a Sorokin-sztorit.

A legnagyobb tűzijáték

  • Csabai Máté

Zabszem van Tigran Hamasyan seggében. Az örmény folklór, a thrash metal, a prog rock és az ECM-stílusú ambient felé tett kirándulások után odaérkezik, ahonnan mások indulni szoktak: az amerikai jazzdalokhoz, Ella Fitzgerald, Charlie Parker és Chet Baker klasszikusai­hoz. Nem vitatom, hogy ragyogó invencióval és virtuozitással nyúl ezekhez, de izgága természetének nem tud parancsolni.

Távolról sem

  • Sándor Panka

Elgondolkodtató és megragadó látvány fogad (Erős Hanna és Zatykó Bori munkája): a színpadon hatalmas piros M betű, előtte piros szőnyeg, jobboldalt kör alakú vetítővászon, Bartha Máté videóival. A Kovács Lehel által megformált kutató, az Amerikából hazatért Gyarmati Egon bele is kezd a Magor-program kifejlesztésének hátteréről szóló ismeretterjesztő előadásába.

Elnyomás alatt nő

Naomi Wolf amerikai feminista író a Vagina című könyvében hosszan értekezik arról, hogy a vagina fölötti uralom és a nők társadalmi csoportjának elnyomása egy és ugyanaz.

Míg el nem tűnik

  • Erdei Krisztina

A 20. század alkotói gyakran keresték a fotózás valódi helyét a művészetek között. Moholy-Nagy és kortársai, az avantgárd fotográfia képviselői a festészetet utánzó fotóhasználattal szemben, a médium sajátos formanyelvének kidolgozására törekedve önálló kifejezésmódot fejlesztettek ki, amely képes a valóságot sajátos nézőpontok mentén rögzíteni.

A leégett kastély felépítése

A kötet megjelenése után publikált Párhuzamos létezésben című műhelyesszéjében Láng Orsolya úgy fogalmazott, hogy akkor zárja le a verseskötetének kéziratát, amikor úgy érzi, már nem tud többet mondani „arról a kevés dologról, ami foglalkoztat”.

Utánunk is ősök jönnek

Mint amikor locsog a tenger, nyolc-tíz mondatos, csak ritkán hosszabb szövegekből áll ez a regény. Apró képek, monológok arról, hogyan tölti el az életét az ember a neten és a valóságban, hogyan éli meg a rácsodálkozás örömét, szakadatlanul tanulva és csalódva.

Múlt, jelen, jövő

„Miről vitatkoznak a magyarok?” – teszi fel a fogós kérdést a Klubrádió nemrégiben indult műsorának, a Három az igazságnak a beharangozója. Aztán gyorsan meg is válaszolja: „Természetesen önmagukról. És természetesen csak egy igazságot ismernek arról, hogy kik is ők, mi jó nekik, és hová tartanak.

A dolgozó népé lett

A 20. századi magyar írók népes táborán belül kevés­szer fordult elő teljes egyetértés, de az 1953 óta működő szigligeti alkotóház mindenkinek bejött. Lehetetlen felsorolni, hogy az elmúlt hetven évben hányan emlékeztek meg róla meleg szívvel, és az sem volt soha vita tárgya, hogy „az íróknak” szükségük van-e egy balatoni kastélyra.