A gyámhivatalnál tiltakoztak aktivisták, miután egy anya gyerekét a bölcsődéből vitték el

Belpol

Ha szegény vagy, az állam bármikor elhurcolhatja a gyerekedet. Ami nem csak kegyetlenség, de törvénytelen is lehet.

Szerdán a bölcsődéből vitte el a gyámhivatal egy anya gyermekét. Bosch Erzsébetet a XVIII. kerületi gyámhivatal telefonon arról értesítette, hogy ideiglenes elhelyezéssel nevelőszülőhöz kerül a kis Gabriella. A budapesti munkásszállón élő egyedülálló anya, aki magát és 20 hónapos gyerekét a gyes és a családi pótlék mellett takarítási munkákból tartja fenn, nem akarta bölcsibe adni a kislányt, de a családgondozó kérésére egy hete mégis megtette, hogy ne legyen baj. Erzsébet tartott attól, hogy a gyámhivatal kiemeli a gyermeket, mert születése óta próbáltak különböző anyagi indokok miatt nevelésbe vételi eljárást indítani. Az egyedülálló anya A Város Mindenkié (AVM) csoporttól is kért tanácsot, amelynek aktivistái arra biztatták, adja bölcsődébe a gyermeket, hiszen így könnyebben tud dolgozni, azt pedig nem tehetik meg vele, hogy előzetes bejelentés nélkül elviszik a gyereket. Tévedtek.

Lakhatást, ne zaklatást!

Figyelemfelkeltő, tiltakozó akciót szervezett péntek reggel az AVM az eljárást lefolytató pestszentlőrinci hivatalhoz, hogy jelezzék: embertelen és jogszerűtlen az az eljárás, amellyel Bosch Erzsébettől elvették kislányát.

Az anya és Molnár Noémi, az Utcajogász Egyesület tagja először iratbetekintés során tájékozódott a XVIII. kerületi hivatalnál, pontosan milyen okokból szakították el drasztikus módon a gyereket édesanyjától. A kompakt hivatali magyarázat szerint a családgondozó adott jelzést a hivatal felé, akik ezt követően intézkedtek. Lakhatási okokkal indokolták a szükségszerűséget, valamint felrótták Erzsébetnek, hogy korábban, mikor a családok átmeneti otthonában élt a kislánnyal, állítólag konfliktusa volt az ott lakókkal, valamint a családsegítőkkel. A határozat szerint a gyermeket azért emelték ki, mert a munkásszállón, ahol laktak, poloskák vannak, így lakhatását nem tartják megfelelőnek. Persze, senki még csak véletlenül sem intézkedett egy egyszerű poloskairtás erejéig sem. Helytelenítették azt is, hogy a téli hidegben elvitte a gyereket meglátogatni a nevelőszüleinél élő testvéréhez. Az is baj, hogy hideg van. Ezek közül egyik indok sem igazolja a kíméletlen eljárást, de még csak az ideiglenes elhelyezést sem – tudtuk meg Molnár Noémitól. Nem tapasztalt még sem az AVM, sem az Utcajogász Egyesület hasonlót. Mint azt Bende Anna szociális munkás, az AVM aktivistája is elmondta, hasonló eljárás abban az esetben lehet indokolt, ha bántalmazás vagy közvetlen veszély áll fent, vagyis ha azonnal, villámgyorsan el kell venni a szüleitől egy gyereket. Erzsébet esetében szó sem volt ilyesmiről.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Több mint 20 aktivista és szimpatizáns lépett fel az elképesztő eljárás ellen. Egy részük az épület előterében mondta el, mit gondol a történtekről személyesen, valamint közösen, mondatról mondatra hangoztatták, hogy „Azért vagyunk itt, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy a magyar állam hatóságai rutinszerűen szakítanak el gyerekeket a családjuktól kizárólag azért, mert szegények, kizárólag azért, mert bizonytalan a lakhatásuk. Az állam ahelyett, hogy segítené ezeket a családokat abban, hogy ne legyenek szegények, legyen megfelelő lakhatásuk, üldözi őket. Ez a gyakorlat embertelen, törvénytelen. A gyermekvédelem feladata az, hogy védje a gyermekeket. Botrány, hogy a gyermekvédelem önkényeskedéseitől kell megvédeni a gyermekeket. Követeljük, hogy a gyámhatóság tartsa be a törvényeket!” Mindeközben a gyámhivatal folyosójára sorra tekintgettek ki az ott dolgozók, majd miután ki-ki konstatálta, mi történik, vissza is húzódtak irodáikba.

„Azért vagyok itt, mert ha úgy lennék 5 hónapos terhes, hogy szegény vagyok, azzal fenyegetnének, hogy el fogják venni a gyermekemet. Azzal fenyegetnének, hogy amint megszülöm, már a kórházból sem vihetném haza. Hiába jelentkeznék különböző otthonokba, valószínűleg nem vennének fel” – hangoztatta Ámon Kata aktivista. „Nem értek egyet azzal a gyámügyi gyakorlattal, hogy gyerekeket csupán a szegénység miatt emelnek ki a családból. Nem értek egyet azzal, hogy a gyermek védelme helyett lelki sérülést okoznak úgy, hogy az édesanya reggel beviszi a bölcsődébe, és többé nem viheti haza a gyerekét. Követelem, hogy a gyámügy gondolja át, törvénytelenül jár-e el, és tartsák be a gyermekvédelmi törvényt, valamint követelem, adják vissza Bosch Erzsébetnek Gabriellát” – mondta a hangosbeszélőbe erőteljesen Lakatosné Jutka.

false

 

Fotó: Németh Dániel

„Azt tartom ma a legembertelenebb gyakorlatnak Magyarországon, hogy kizárólag a szegénységük miatt elválasztanak gyerekeket a családjuktól. Fölháborítónak tartom, hogy miközben az egykulcsos adó bevezetésével 500 milliárdokat adnak évente a leggazdagabb tíz százaléknak, és tízmilliárdokat, százmilliárdokat költ a magyar állam indokolatlan látszatberuházásokra, arra viszont nincsen pénz, hogy gyermekes családok emberhez méltó otthonokban lakhassanak. Ez fölháborító. Követelem, hogy az állam ne leépítse, hanem erősítse a jóléti államot, és követeljük a gyámügyi hatóságtól, hogy hagyja abba azt az embertelen gyakorlatot, amely során kizárólag a szegénység és lakástalanság miatt elválasztják a gyerekeket szüleiktől” – közölte Misetics Bálint szociálpolitikus, aktivista.

TASZ – Erzsébet több mint két éve harcol azért, hogy… | Facebook

A csoport másik része mindeközben az épület falára és az előtte lévő járdára ragasztott transzparenseket, hogy tudatosítsák: a lakhatás alapvető jog, és nem mellesleg a gyermekvédelmi törvény 7. paragrafusa szerint „a gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani”. Az AVM nagyon sok hasonló esettel foglalkozik, az aktivisták újra és újra azt tapasztalják, hogy a gyermekvédelem inkább elszakítja a szegénységben élő szülőktől gyerekeiket ahelyett, hogy más hatóságokkal közösen valódi segítséget nyújtana az érintetteknek.

false

 

Fotó: Németh Dániel

A péntek reggeli akció atrocitásoktól mentesen zajlott. Bár a hivatal biztonsági őre ki akarta tessékelni a szűkös előtérbe benyomult tiltakozókat, erre végül nem került sor, a demonstrálás résztvevői a beszédek végeztével elhagyták az épületet. És bár az intézmény értesítette a rendőrséget, a hatóság csak akkor ért a helyszínre – bő fél óra múlva –, mikor már az akció végeztével mindenki elindult a dolgára, vagy épp szándékában állt elhagyni a helyszínt.

Bosch Erzsébet nem adja fel a küzdelmet, hogy visszakaphassa kislányát. Az AVM és az Utcajogász Egyesület tagjai továbbra is küzdenek a gyermekvédelem indokolatlan eljárási módozatai ellen.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.