A gyámhivatalnál tiltakoztak aktivisták, miután egy anya gyerekét a bölcsődéből vitték el

Belpol

Ha szegény vagy, az állam bármikor elhurcolhatja a gyerekedet. Ami nem csak kegyetlenség, de törvénytelen is lehet.

Szerdán a bölcsődéből vitte el a gyámhivatal egy anya gyermekét. Bosch Erzsébetet a XVIII. kerületi gyámhivatal telefonon arról értesítette, hogy ideiglenes elhelyezéssel nevelőszülőhöz kerül a kis Gabriella. A budapesti munkásszállón élő egyedülálló anya, aki magát és 20 hónapos gyerekét a gyes és a családi pótlék mellett takarítási munkákból tartja fenn, nem akarta bölcsibe adni a kislányt, de a családgondozó kérésére egy hete mégis megtette, hogy ne legyen baj. Erzsébet tartott attól, hogy a gyámhivatal kiemeli a gyermeket, mert születése óta próbáltak különböző anyagi indokok miatt nevelésbe vételi eljárást indítani. Az egyedülálló anya A Város Mindenkié (AVM) csoporttól is kért tanácsot, amelynek aktivistái arra biztatták, adja bölcsődébe a gyermeket, hiszen így könnyebben tud dolgozni, azt pedig nem tehetik meg vele, hogy előzetes bejelentés nélkül elviszik a gyereket. Tévedtek.

Lakhatást, ne zaklatást!

Figyelemfelkeltő, tiltakozó akciót szervezett péntek reggel az AVM az eljárást lefolytató pestszentlőrinci hivatalhoz, hogy jelezzék: embertelen és jogszerűtlen az az eljárás, amellyel Bosch Erzsébettől elvették kislányát.

Az anya és Molnár Noémi, az Utcajogász Egyesület tagja először iratbetekintés során tájékozódott a XVIII. kerületi hivatalnál, pontosan milyen okokból szakították el drasztikus módon a gyereket édesanyjától. A kompakt hivatali magyarázat szerint a családgondozó adott jelzést a hivatal felé, akik ezt követően intézkedtek. Lakhatási okokkal indokolták a szükségszerűséget, valamint felrótták Erzsébetnek, hogy korábban, mikor a családok átmeneti otthonában élt a kislánnyal, állítólag konfliktusa volt az ott lakókkal, valamint a családsegítőkkel. A határozat szerint a gyermeket azért emelték ki, mert a munkásszállón, ahol laktak, poloskák vannak, így lakhatását nem tartják megfelelőnek. Persze, senki még csak véletlenül sem intézkedett egy egyszerű poloskairtás erejéig sem. Helytelenítették azt is, hogy a téli hidegben elvitte a gyereket meglátogatni a nevelőszüleinél élő testvéréhez. Az is baj, hogy hideg van. Ezek közül egyik indok sem igazolja a kíméletlen eljárást, de még csak az ideiglenes elhelyezést sem – tudtuk meg Molnár Noémitól. Nem tapasztalt még sem az AVM, sem az Utcajogász Egyesület hasonlót. Mint azt Bende Anna szociális munkás, az AVM aktivistája is elmondta, hasonló eljárás abban az esetben lehet indokolt, ha bántalmazás vagy közvetlen veszély áll fent, vagyis ha azonnal, villámgyorsan el kell venni a szüleitől egy gyereket. Erzsébet esetében szó sem volt ilyesmiről.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Több mint 20 aktivista és szimpatizáns lépett fel az elképesztő eljárás ellen. Egy részük az épület előterében mondta el, mit gondol a történtekről személyesen, valamint közösen, mondatról mondatra hangoztatták, hogy „Azért vagyunk itt, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy a magyar állam hatóságai rutinszerűen szakítanak el gyerekeket a családjuktól kizárólag azért, mert szegények, kizárólag azért, mert bizonytalan a lakhatásuk. Az állam ahelyett, hogy segítené ezeket a családokat abban, hogy ne legyenek szegények, legyen megfelelő lakhatásuk, üldözi őket. Ez a gyakorlat embertelen, törvénytelen. A gyermekvédelem feladata az, hogy védje a gyermekeket. Botrány, hogy a gyermekvédelem önkényeskedéseitől kell megvédeni a gyermekeket. Követeljük, hogy a gyámhatóság tartsa be a törvényeket!” Mindeközben a gyámhivatal folyosójára sorra tekintgettek ki az ott dolgozók, majd miután ki-ki konstatálta, mi történik, vissza is húzódtak irodáikba.

„Azért vagyok itt, mert ha úgy lennék 5 hónapos terhes, hogy szegény vagyok, azzal fenyegetnének, hogy el fogják venni a gyermekemet. Azzal fenyegetnének, hogy amint megszülöm, már a kórházból sem vihetném haza. Hiába jelentkeznék különböző otthonokba, valószínűleg nem vennének fel” – hangoztatta Ámon Kata aktivista. „Nem értek egyet azzal a gyámügyi gyakorlattal, hogy gyerekeket csupán a szegénység miatt emelnek ki a családból. Nem értek egyet azzal, hogy a gyermek védelme helyett lelki sérülést okoznak úgy, hogy az édesanya reggel beviszi a bölcsődébe, és többé nem viheti haza a gyerekét. Követelem, hogy a gyámügy gondolja át, törvénytelenül jár-e el, és tartsák be a gyermekvédelmi törvényt, valamint követelem, adják vissza Bosch Erzsébetnek Gabriellát” – mondta a hangosbeszélőbe erőteljesen Lakatosné Jutka.

false

 

Fotó: Németh Dániel

„Azt tartom ma a legembertelenebb gyakorlatnak Magyarországon, hogy kizárólag a szegénységük miatt elválasztanak gyerekeket a családjuktól. Fölháborítónak tartom, hogy miközben az egykulcsos adó bevezetésével 500 milliárdokat adnak évente a leggazdagabb tíz százaléknak, és tízmilliárdokat, százmilliárdokat költ a magyar állam indokolatlan látszatberuházásokra, arra viszont nincsen pénz, hogy gyermekes családok emberhez méltó otthonokban lakhassanak. Ez fölháborító. Követelem, hogy az állam ne leépítse, hanem erősítse a jóléti államot, és követeljük a gyámügyi hatóságtól, hogy hagyja abba azt az embertelen gyakorlatot, amely során kizárólag a szegénység és lakástalanság miatt elválasztják a gyerekeket szüleiktől” – közölte Misetics Bálint szociálpolitikus, aktivista.

TASZ – Erzsébet több mint két éve harcol azért, hogy… | Facebook

A csoport másik része mindeközben az épület falára és az előtte lévő járdára ragasztott transzparenseket, hogy tudatosítsák: a lakhatás alapvető jog, és nem mellesleg a gyermekvédelmi törvény 7. paragrafusa szerint „a gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani”. Az AVM nagyon sok hasonló esettel foglalkozik, az aktivisták újra és újra azt tapasztalják, hogy a gyermekvédelem inkább elszakítja a szegénységben élő szülőktől gyerekeiket ahelyett, hogy más hatóságokkal közösen valódi segítséget nyújtana az érintetteknek.

false

 

Fotó: Németh Dániel

A péntek reggeli akció atrocitásoktól mentesen zajlott. Bár a hivatal biztonsági őre ki akarta tessékelni a szűkös előtérbe benyomult tiltakozókat, erre végül nem került sor, a demonstrálás résztvevői a beszédek végeztével elhagyták az épületet. És bár az intézmény értesítette a rendőrséget, a hatóság csak akkor ért a helyszínre – bő fél óra múlva –, mikor már az akció végeztével mindenki elindult a dolgára, vagy épp szándékában állt elhagyni a helyszínt.

Bosch Erzsébet nem adja fel a küzdelmet, hogy visszakaphassa kislányát. Az AVM és az Utcajogász Egyesület tagjai továbbra is küzdenek a gyermekvédelem indokolatlan eljárási módozatai ellen.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.