A gyámhivatalnál tiltakoztak aktivisták, miután egy anya gyerekét a bölcsődéből vitték el

Belpol

Ha szegény vagy, az állam bármikor elhurcolhatja a gyerekedet. Ami nem csak kegyetlenség, de törvénytelen is lehet.

Szerdán a bölcsődéből vitte el a gyámhivatal egy anya gyermekét. Bosch Erzsébetet a XVIII. kerületi gyámhivatal telefonon arról értesítette, hogy ideiglenes elhelyezéssel nevelőszülőhöz kerül a kis Gabriella. A budapesti munkásszállón élő egyedülálló anya, aki magát és 20 hónapos gyerekét a gyes és a családi pótlék mellett takarítási munkákból tartja fenn, nem akarta bölcsibe adni a kislányt, de a családgondozó kérésére egy hete mégis megtette, hogy ne legyen baj. Erzsébet tartott attól, hogy a gyámhivatal kiemeli a gyermeket, mert születése óta próbáltak különböző anyagi indokok miatt nevelésbe vételi eljárást indítani. Az egyedülálló anya A Város Mindenkié (AVM) csoporttól is kért tanácsot, amelynek aktivistái arra biztatták, adja bölcsődébe a gyermeket, hiszen így könnyebben tud dolgozni, azt pedig nem tehetik meg vele, hogy előzetes bejelentés nélkül elviszik a gyereket. Tévedtek.

Lakhatást, ne zaklatást!

Figyelemfelkeltő, tiltakozó akciót szervezett péntek reggel az AVM az eljárást lefolytató pestszentlőrinci hivatalhoz, hogy jelezzék: embertelen és jogszerűtlen az az eljárás, amellyel Bosch Erzsébettől elvették kislányát.

Az anya és Molnár Noémi, az Utcajogász Egyesület tagja először iratbetekintés során tájékozódott a XVIII. kerületi hivatalnál, pontosan milyen okokból szakították el drasztikus módon a gyereket édesanyjától. A kompakt hivatali magyarázat szerint a családgondozó adott jelzést a hivatal felé, akik ezt követően intézkedtek. Lakhatási okokkal indokolták a szükségszerűséget, valamint felrótták Erzsébetnek, hogy korábban, mikor a családok átmeneti otthonában élt a kislánnyal, állítólag konfliktusa volt az ott lakókkal, valamint a családsegítőkkel. A határozat szerint a gyermeket azért emelték ki, mert a munkásszállón, ahol laktak, poloskák vannak, így lakhatását nem tartják megfelelőnek. Persze, senki még csak véletlenül sem intézkedett egy egyszerű poloskairtás erejéig sem. Helytelenítették azt is, hogy a téli hidegben elvitte a gyereket meglátogatni a nevelőszüleinél élő testvéréhez. Az is baj, hogy hideg van. Ezek közül egyik indok sem igazolja a kíméletlen eljárást, de még csak az ideiglenes elhelyezést sem – tudtuk meg Molnár Noémitól. Nem tapasztalt még sem az AVM, sem az Utcajogász Egyesület hasonlót. Mint azt Bende Anna szociális munkás, az AVM aktivistája is elmondta, hasonló eljárás abban az esetben lehet indokolt, ha bántalmazás vagy közvetlen veszély áll fent, vagyis ha azonnal, villámgyorsan el kell venni a szüleitől egy gyereket. Erzsébet esetében szó sem volt ilyesmiről.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Több mint 20 aktivista és szimpatizáns lépett fel az elképesztő eljárás ellen. Egy részük az épület előterében mondta el, mit gondol a történtekről személyesen, valamint közösen, mondatról mondatra hangoztatták, hogy „Azért vagyunk itt, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy a magyar állam hatóságai rutinszerűen szakítanak el gyerekeket a családjuktól kizárólag azért, mert szegények, kizárólag azért, mert bizonytalan a lakhatásuk. Az állam ahelyett, hogy segítené ezeket a családokat abban, hogy ne legyenek szegények, legyen megfelelő lakhatásuk, üldözi őket. Ez a gyakorlat embertelen, törvénytelen. A gyermekvédelem feladata az, hogy védje a gyermekeket. Botrány, hogy a gyermekvédelem önkényeskedéseitől kell megvédeni a gyermekeket. Követeljük, hogy a gyámhatóság tartsa be a törvényeket!” Mindeközben a gyámhivatal folyosójára sorra tekintgettek ki az ott dolgozók, majd miután ki-ki konstatálta, mi történik, vissza is húzódtak irodáikba.

„Azért vagyok itt, mert ha úgy lennék 5 hónapos terhes, hogy szegény vagyok, azzal fenyegetnének, hogy el fogják venni a gyermekemet. Azzal fenyegetnének, hogy amint megszülöm, már a kórházból sem vihetném haza. Hiába jelentkeznék különböző otthonokba, valószínűleg nem vennének fel” – hangoztatta Ámon Kata aktivista. „Nem értek egyet azzal a gyámügyi gyakorlattal, hogy gyerekeket csupán a szegénység miatt emelnek ki a családból. Nem értek egyet azzal, hogy a gyermek védelme helyett lelki sérülést okoznak úgy, hogy az édesanya reggel beviszi a bölcsődébe, és többé nem viheti haza a gyerekét. Követelem, hogy a gyámügy gondolja át, törvénytelenül jár-e el, és tartsák be a gyermekvédelmi törvényt, valamint követelem, adják vissza Bosch Erzsébetnek Gabriellát” – mondta a hangosbeszélőbe erőteljesen Lakatosné Jutka.

false

 

Fotó: Németh Dániel

„Azt tartom ma a legembertelenebb gyakorlatnak Magyarországon, hogy kizárólag a szegénységük miatt elválasztanak gyerekeket a családjuktól. Fölháborítónak tartom, hogy miközben az egykulcsos adó bevezetésével 500 milliárdokat adnak évente a leggazdagabb tíz százaléknak, és tízmilliárdokat, százmilliárdokat költ a magyar állam indokolatlan látszatberuházásokra, arra viszont nincsen pénz, hogy gyermekes családok emberhez méltó otthonokban lakhassanak. Ez fölháborító. Követelem, hogy az állam ne leépítse, hanem erősítse a jóléti államot, és követeljük a gyámügyi hatóságtól, hogy hagyja abba azt az embertelen gyakorlatot, amely során kizárólag a szegénység és lakástalanság miatt elválasztják a gyerekeket szüleiktől” – közölte Misetics Bálint szociálpolitikus, aktivista.

TASZ – Erzsébet több mint két éve harcol azért, hogy… | Facebook

A csoport másik része mindeközben az épület falára és az előtte lévő járdára ragasztott transzparenseket, hogy tudatosítsák: a lakhatás alapvető jog, és nem mellesleg a gyermekvédelmi törvény 7. paragrafusa szerint „a gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani”. Az AVM nagyon sok hasonló esettel foglalkozik, az aktivisták újra és újra azt tapasztalják, hogy a gyermekvédelem inkább elszakítja a szegénységben élő szülőktől gyerekeiket ahelyett, hogy más hatóságokkal közösen valódi segítséget nyújtana az érintetteknek.

false

 

Fotó: Németh Dániel

A péntek reggeli akció atrocitásoktól mentesen zajlott. Bár a hivatal biztonsági őre ki akarta tessékelni a szűkös előtérbe benyomult tiltakozókat, erre végül nem került sor, a demonstrálás résztvevői a beszédek végeztével elhagyták az épületet. És bár az intézmény értesítette a rendőrséget, a hatóság csak akkor ért a helyszínre – bő fél óra múlva –, mikor már az akció végeztével mindenki elindult a dolgára, vagy épp szándékában állt elhagyni a helyszínt.

Bosch Erzsébet nem adja fel a küzdelmet, hogy visszakaphassa kislányát. Az AVM és az Utcajogász Egyesület tagjai továbbra is küzdenek a gyermekvédelem indokolatlan eljárási módozatai ellen.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.