Mire való a Kehi?

A furkósbot

  • Rényi Pál Dániel
  • 2014. augusztus 3.

Belpol

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal eredeti feladata a költségvetési szervek folyamatos belső ellenőrzése lenne, de a mindenkori kormányok inkább politikai leszámolásokra használták.

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) jogelődje az 1992-ben az Antall-kormány idején életre hívott Központi Számvevőségi Hivatalok összessége volt, amit később Kormányzati Ellenőrzési Irodára kereszteltek. A hivatal megalapítását az indokolta, hogy - a legfőbb ellenőrző szerv, az Országgyűlés alá rendelt Állami Számvevőszék (ÁSZ) mellett - legyen egy olyan, a kormány alá rendelt szervezet, amely segít kontroll alatt tartani a központi közigazgatás rendszerét. A Kehi munkatársai bármely minisztériumban, háttérintézményben vizsgálódhatnak, betekinthetnek iratokba, meghallgatásokat tarthatnak. Bár a megvizsgálható szervezetek köre hasonló, az ÁSZ-hoz képest a Kehi jóval kisebb és operatívabb, a kormány által elfogadott munkaprogrammal rendelkező szervezet, amelyben könyvvizsgálók, jogászok, revizorok dolgoznak. Az ÁSZ-nál nagyjából 600-an dolgoznak, a Kehi összlétszáma ma már alig éri el a százat. A központi költségvetésről szóló 2013. évi törvény alapján míg az ÁSZ-ra fordított összeg 8,069 milliárd forint, a Kehi 931 millió forintból gazdálkodhat.

Kormányfelügyelet alatt működő belső ellenőrző szerv a legtöbb nyugat-európai országban is működik. Hozzájuk hasonlóan a Kehi elsődleges funkciója - papíron - a közigazgatás belső ellenőrzése, és a költségvetési intézményeknél lehetséges korrupciós folyamatok kiszűrése lenne. Az elmúlt két évtized tapasztalata alapján azonban a hivatal többnyire a politikai ellenfelek diszkreditálásában kapott fontos szerepet; nem véletlen, hogy egyetlen kormány sem találta fontosnak a Kehi jogosítványainak csorbítását. Emellett a Kehi azért is lett gyakori viták tárgya, mert míg az elvben független ÁSZ jelentései nyilvánosak voltak, a Kehi vezetői - többnyire szolgálati titokra hivatkozással - rendre megtagadták egyes vizsgálati anyagok kiadását, és csak azok a jelentések váltak nyilvánossá, amelyek az aktuális politikai kurzusok érdekében álltak. (Erről részletesen lásd: Az ő titkuk, Magyar Narancs, 2006. március 16.)

2002-ben a Medgyessy-kormány felállását követően a Kehi különösen aktív volt: csak abban az évben 29 vizsgálatot folytattak, amelyek közül tíz zárult büntető feljelentéssel. Olyan esetek voltak terítéken, mint az Országimázs Központra vonatkozó állami kezességvállalásról szóló kormányhatározat vagy az Ezüsthajó Kft., vagy éppen a Magyar Fejlesztési Bank tulajdonában lévő jelentősebb gazdasági társaságok - köztük a Nemzeti Autópálya Zrt. vagy a Defend Kft. - ügyei. (Az ügyészségi szakaszban szinte minden ügy elhasalt; a legfőbb ügyészt 2000 és 2006 között Polt Péternek hívták.) A politika ebben a Keller László közpénzügyi államtitkár nevével fémjelzett időszakban írásban is rögzítette, hogy a Kehi fő feladata nem az aktuális folyamatok felügyelete, hanem a múltbéli korrupciós esetek felkutatása és megtorlása: 2003-ban ugyanis alaposan átszabták a Kehiről szóló szabályokat az államháztartási törvényben (Áht.). Az új verzióban az ÁSZ az államháztartás külső ellenőrző szerveként szerepelt, míg a jogalkotó a Kehit "függetlenített (utólagos) belső ellenőrző" szervként definiálta. Az Európai Unióhoz csatlakozással párhuzamosan tovább nőtt a Kehi hatalma, miután egy vonatkozó kormányrendelet ezt a szervet bízta meg az összes közösségi fejlesztési forrás ellenőrzésével.

Keményen

A tendencia Orbán Viktor újbóli kormányzása idején is folytatódott. 2010-től a hivatal a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM), illetve Navracsics Tibor miniszter alá tartozott, de főként Papcsák Ferenc, majd Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztosok adtak feladatot neki. A legtöbbet citált vizsgálatok a sukorói kaszinóberuházással, a moszkvai kereskedelmi képviselet eladásával és az Omninvest-üggyel összefüggésben indultak, de a Kehinek jutott politikai feladat a magánnyugdíjak államosítása során is. A "lex Kehi" néven elhíresült, 2011 februárjában elfogadott törvény lehetőséget teremtett a hivatalnak arra, hogy visszamenőleg is átvizsgálja a magánnyugdíjpénztárak gazdálkodását. 2012-től a hivatal Győri Tibor, a Miniszterelnökség jogi ügyekért felelős államtitkára fennhatósága alá került. Győri korábban Orbán Viktor bizalmasaként volt ismert, ám a most indult ciklusban már nem kapott államtitkári megbízást. Miniszterelnökségi forrásunk szerint ennek egyik oka, hogy Győrit eredetileg Simicska Lajos hozta be a Fidesz holdudvarába, miután a 90-es évek közepén őt bízta meg a Mahir-birodalom egyik legfontosabb cége, a B-Reklám Kft. vezetésével. Győri távozásának egyik magyarázata, hogy az új ciklusban a miniszterelnök nagyobb függetlenséget igyekszik kiküzdeni magának a párt hátországával szemben, ezért a Miniszterelnökségen csak feltétlen és kizárólagos lojalitású embereknek adott munkát.

A fejlesztési sajtóosztály tájékoztatása szerint az új ciklusban a Kehi már a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára, Vidoven Árpád irányítása alatt áll. 't a Lendvai utcában csak Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár fő bizalmasaként és a párt legtehetségesebb kodifikátoraként emlegetik. A 40 éves Vidoven fiatal kora óta párttag, 1998 és 2006 között országgyűlési képviselő volt. A 2006-os vereség után háttérbe vonult, Lázár előretörésével nyílt meg előtte ismét a pálya. Tavaly már politikai főtanácsadóként dolgozott a Miniszterelnökségen, idén pedig az egyik legfontosabb államtitkári posztot kapta meg: a néhai KIM közigazgatási funkcióinak zöme a jövőben az ő kezében összpontosul. Nem történt viszont váltás a Kehi élén: a hivatalt az előző ciklus kezdete óta Gaál Szabolcs Barna vezeti, aki már az első Orbán-kormány idején is ott volt, és aki korábban a Pokorni Zoltán vezette hegyvidéki önkormányzat jegyzőjeként is dolgozott.

Gaálnak az utóbbi években már csak az elszámoltatásra kellett koncentrálnia, 2010 nyarán ugyanis az uniós támogatások auditálásának feladatát kiszervezték a Kehiből, és a Nemzetgazdasági Minisztériumba (NGM) helyezték át. (Az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság - EUTAF - azért nem került annyira távol a Kehi-elnöktől: a gazdaságfejlesztési és egyéb európai programok ellenőrzéséért felelős igazgatóság élén kapott munkát felesége, Pócsik Andrea.) A főigazgatóság kiszervezésével egy időben az NGM-hez kerültek azok a hatáskörök is, amelyeket újabban a Kehi próbál gyakorolni a norvég civil alap forrásait felhasználó civil szervezetekkel szemben. Feladatköri leírása szerint legalábbis az EUTAF dolga lenne a Norvég Finanszírozási Mechanizmus, illetve az EGT Finanszírozási Mechanizmusainak ellenőrzése - erre hivatkozik egyebek mellett a Transparency International Magyarország (TI) is. A TI egyike azon kevés most vizsgált szervezetnek, amelyek vállalták az együttműködést a kormányzati szervvel (lásd cikkünket a 18-21. oldalon).

Még keményebben

Példa ugyan volt rá, ám a Kehi gyakorlatára korábban sosem volt jellemző, hogy ennyire nyilvánvalóan koncepciós alapon vizsgáljon független civil szervezeteket. Ilyen eljárásokat azonban még olyan civil szervezetekkel szemben sem folytattak le, amelyek valóban igényeltek és kaptak állami támogatásokat. A Kehi és a TI levélváltásából is az derül ki, hogy a hivatal csak összeollózott jogi ügyeskedésekkel igyekszik alátámasztani a maga igazát.

A Kehi hatásköreit megalakulása óta az államháztartási törvénynek az államháztartás pénzügyi ellenőrzésére vonatkozó passzusai, illetve az ehhez illesztett kormányhatározatok szabályozzák. Az 1992-es Áht.-t először 1996-ban módosították úgy, hogy abban már a kormányzati ellenőrző szerv feladatainak leírása is szerepelt. A törvény sokat citált 63. §-a szerint az ellenőrző szerv jogköre kiterjed "a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a köztestületeknek, az alapítványoknak, a térségi fejlesztési tanácsoknak és az egyesületeknek nyújtott költségvetési támogatások és az államháztartás központi alrendszeréből nyújtott más támogatások - ideértve a nemzetközi szerződések alapján kapott támogatásokat és segélyeket is -, és az említett szervezetek részére meghatározott célra ingyenesen juttatott állami vagyon felhasználásának ellenőrzésére".

Az egyes civil szervezeteknek küldött indoklásában a Kehi most részint azzal hessegeti el a politikai vádakat, hogy a néhai Áht. vonatkozó passzusa érdemben nem különbözik attól, amit a második Orbán-kormány által 2011-ben újraírt Áht. szövege tartalmaz. Való igaz, hogy abban is szerepelt már a "nemzetközi szerződések alapján kapott támogatásokra" vonatkozó kitétel. Ez a megfogalmazás azonban eredetileg azért szerepelt a korábbi Áht. szövegében is, mert így a 90-es évek közepén a csatlakozni kívánó országoknak folyósított PHARE- illetve SAPARD-programokra kapott uniós támogatások is ellenőrizhetővé váltak. (E támogatások minden tekintetben költségvetési pénznek minősültek.)

A TI első körben azzal védekezett, hogy a norvég és EGT-pénzek nem mennek át a költségvetésen, ám a Kehi jogértelmezése szerint a hivatal "egyértelműen jogosult a nemzetközi szerződések alapján kapott támogatások ellenőrzésére, függetlenül attól, hogy az adott támogatás a hazai költségvetésben megjelenik-e". A hivatal tehát nem arra hivatkozik, hogy a civil alap pénzei közpénznek minősülnek, hanem arra, hogy ő a törvény szerint jogosult gazdasági társaság vagy alapítvány bármilyen nemzetközi szerződés alapján folyósított támogatásának ellenőrzésére. Függetlenül attól, hogy jogilag alátámasztható-e a Kehi álláspontja, ez a gyakorlat nagyon távol esik attól az eredeti céltól, ami miatt a Kehi annak idején létrejött.

Hivatkozási alap továbbá a Norvég és az EGT Finanszírozási Mechanizmusokról szóló, a finanszírozó államok és Magyarország közötti, a 2009-2014-es periódusra vonatkozó megállapodás szövege is. A TI itt arra hivatkozik, hogy az EUTAF jogosult az ellenőrző hatóság szerepére, a Kehi viszont úgy érvel, hogy a szöveg nem zárja ki az egyezménybe nem belefoglalt más állami szervek ellenőrzési jogosultságát. Ami az érintett szervezetek számára különösen ijesztő lehet - és amit a TI válaszlevele is kiemel -, az az, hogy ez nem egy közigazgatási eljárás: az érintett szervezet ezért nem is fordulhat automatikusan bírósághoz, ha kifogásol valamit. A Kehi válaszlevele egyértelműen fogalmaz, amikor a vonatkozó kormányrendelet és az Áht. passzusaira utal. Az ellenőrzött szervezet köteles együttműködni a kormányzati ellenőrző szervvel, ellenkező esetben határozat alapján azonnal megbírságolható, továbbá "a kormányzati ellenőrzési szerv vezetője kezdeményezheti az állami adóhatóságnál az ellenőrzött vagy az ellenőrzés kapcsán adatszolgáltatásra kötelezett szerv adószáma alkalmazásának felfüggesztését".

Figyelmébe ajánljuk