Élesedő magyar-norvég vita a civil alapról

Állóháború

Lázár János nem adja fel: újabb és újabb vádakkal illeti a norvég civil alap pénzeit elosztó magyar konzorciumot, míg helyettes államtitkára feljelentést fontolgat. Norvégia is bekeményített, így alighanem elbukjuk a támogatások nagy részét.

Előző cikkünk megjelenése óta (Ha megdobnak pénzzel, Magyar Narancs, 2014. június 19.) tovább élesedett a norvég és a magyar kormány vitája a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) miatt. A Lázár János vezette Miniszterelnökség utasítására a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) az alap magyarországi pénzeit elosztó konzorcium tagjai után a pályázati forrásokat elnyerő civil szervezeteket is vizsgálni kezdte, amelyek közül többen megtagadták az együttműködést a hivatallal. A Kehinek nemcsak a hazai civilek, hanem a támogatásokat folyósító norvég kormány szerint sincsen joga a civil források vizsgálatára, ezért a norvég fél a magyar kormány kérése ellenére sem hajlandó tárgyalni a norvég és EGT-alapok másik kilenc, május 9-én befagyasztott programterületének újranyitásáról. E területekért a magyar kormány felel, keretösszegük pedig meghaladja a 33 milliárd forintot, míg a kormányzati befolyástól elvileg mentes civil alapon keresztül nem egészen 4 milliárd jut el a projektgazdákhoz.

A Heti Válasz feljelent

Úgy tűnik, a kormány mégis a civileknek járó összegért érez nagyobb felelősséget; múlt pénteken Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára a Heti Válaszban megjelentek alapján valószínűsítette, hogy szervezett csalás és sikkasztás gyanújával büntetőfeljelentést fognak tenni.

"Az eleve is összetett jogi helyzetet nem teszi egyszerűbbé, hogy a különböző jogszabályok és megállapodások egy kalap alá veszik a kormányzati kezelésű és a civil alapokat, ezért alig lehet eldönteni, hogy melyik állami szervnek pontosan mire van hatásköre. A külföldi dokumentumok és a nemzetközi szerződések a magyar jogszabályokban megszokott terminológiától távol álló kifejezéseket használnak, ezeket nehéz egymással összebékíteni" - mondta lapunknak Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója. A Kehi június 17-én információink szerint 58 civil szervezetnek - köztük a TI-nek - küldött ki egyforma levelet, felszólítva őket, hogy három napon belül jelöljenek ki kapcsolattartót és nyolc napon belül - lehetőleg elektronikus formában - küldjék el a Kehinek az ellenőrzéshez kért dokumentumokat: az NCTA támogatáshoz benyújtott pályázatokat a mellékleteikkel, a támogatásközvetítő szervezettel aláírt szerződéseket és módosításaikat, a rész- és záró beszámolókat, a projektekhez szükséges önerő biztosítását igazoló dokumentumokat, számlákat, főkönyvi kivonatokat, leltárakat és beszámolókat, a projekt ellenőrzésével kapcsolatos dokumentumokat és a projektekben részt vevők munkaidő-elszámolását, munkaköri leírását, a bérkartonokat. "A kért pályázati dokumentáció összesen 1200-1500 oldal, ráadásul elektronikusan kérték, a scannelés költsége alsó hangon 80-100 ezer forint lenne. Állami támogatást nem kapunk, szinte csak a norvég civil alapból élünk. Megkérdeztük a Kehit, vállalják-e a költségeinket, első körben azt válaszolták, hogy nem, ez a költség a vizsgált szervezetet terheli" - ecsetelte a nehézségeket Suri Szilvia, a Roma Sajtóközpont (RSK) munkatársa.

A civil szervezetek a megkeresésre kétféleképpen reagáltak: néhányan együttműködnek a Kehivel, és átadták a kért iratokat, sokan viszont megtagadták az ellenőrzést. "Az államháztartási törvény (2011. évi CXCV. törvény) 63. § (1) a), c) és h) pontjait, illetve a 355/2011. kormányrendelet 6. §-át megvizsgálva úgy ítéltük meg, hogy ezek nem vonatkoznak az ellenőrzéssel érintett pályázatokra, a Kehinek nincs erre mandátuma - mondta Szabó Máté Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatója, majd hozzátette: - Ha lenne is, akkor sem lenne jogszerű a vizsgálat, mert az a hatáskör visszaélésszerű alkalmazása volna, hiszen a Kehi ellenőrzési joga nem szolgálhat pártpolitikai célokat, márpedig a vizsgálat az eddig egyetlen ismert indok szerint politikailag motivált, hiszen a kormány úgy véli, az NCTA támogatásait baloldali, liberális és LMP-közeli szervezetek kapták meg." A TASZ ezért sem kapcsolattartót nem jelölt ki, sem a kért iratokat nem küldte el a Kehinek, de összeállítottak egy több mint százoldalas dokumentumot, amelyet a múlt hétfőn nyilvánosságra is hoztak; szerintük ugyanis közpénzről van szó, csak nem magyar, hanem norvég közpénzről, így a nyilvánosságnak igenis tartoznak elszámolással. Így járt el a TASZ mellett a Krétakör Alapítvány és az atlatszo.hu is. Utóbbi főszerkesztője, Bodoky Tamás kollégánk elmondta: egy "olyan jogállamban hiszünk, ahol az állami hivatalok csak világos és egyértelmű jogszabályi felhatalmazás alapján tehetnek bármit is, mivel ez a legfontosabb garancia a hatósági önkény, a politikai célú visszaélések ellen". A Budapest Pride-ot is szervező Szivárvány Misszió Alapítvány szintén nyilvánossá tette a kért adatokat, de a Kehinek külön nem küldte el a dokumentációt. "Sok mindent ki kellett takarnunk, hiszen olyan különleges adatok is szerepeltek a dokumentumban, mint egy előbújást tematizáló pszichodráma jelenléti íve" - mondta Milanovich Dominika, az alapítvány szóvivője.

A Roma Sajtóközpontnak első körben sikertelenül kézbesítették a levelet, így nekik július 1-je a válaszadási határidő. "A honlapunkra a szenzitív adatokon kívül mindent fel fogunk tölteni. Sok önkéntes roma aktivista is dolgozik a projekteken, ezeket az önkéntes szerződéseket és jelenléti íveket nem adjuk ki, mert ez magának a projektnek a megvalósulását veszélyeztetné. Ellenben a vállalkozói és üzleti szerződéseket szívesen megküldjük a Kehinek is" - mondta Suri Szilvia. A megkérdezett szervezetek közül eddig csupán a TI működött együtt a vizsgálattal. "Átadtuk a kért iratokat a Kehinek, én magam vittem be egy ládányit" - mondta Ligeti. A TI csak a projektekkel kapcsolatos, kívülállók személyes adatait nem tartalmazó iratokat bocsátotta rendelkezésre. Ráadásul igen nagy munka volt az összeállítás, hiszen például a "banki átutalással való fizetés esetén a teljesítés a bankszámlakivonaton jelenik meg, amin az adott számlaösszesítővel fedezett időszak összes tranzakciója látható, így azokat az adatokat, amelyek nem az ellenőrzött projektekkel összefüggő banki műveletekre vonatkoztak, ki kellett takarni". Az együttműködés azonban nem azt jelenti, hogy egyetértenek a vizsgálattal, ezért a TI úgy döntött, az ombudsmanhoz fordulnak. "A Kehi olyan közigazgatási szerv, amelynek eljárásával szemben nem lehet számítani bírósági felülvizsgálatra. Tökéletesen illeszkedik az ombudsman hatáskörébe, hogy a közigazgatási szerv működésében megjelenő alkotmányos visszásságokat vizsgálja" - jegyezte meg Ligeti, aki azt várja, hogy az ügy az Alkotmánybíróság elé kerül, hiszen az államháztartási törvény alkotmányellenes értelmezést is lehetővé tesz.

"A Kehi eljárása elleni tiltakozás nem egy polgári engedetlenségi mozgalom, a törvénytelenség ellen nem lehet hatékonyan küzdeni, ha a törvénysértő eljárás alá vetett maga is a jogtalanság talajára téved" - magyarázta Ligeti, hogy másokkal ellentétben miért választották az együttműködést. Ugyanakkor hangsúlyozza: a szabályrend, melyben a Kehi eljár, az érdemi jogorvoslat lehetőségének hiánya miatt alkotmányellenes. A vizsgálattal szembeni ellenállás következménye a szervezetek adószámának felfüggesztése, de maximum egymillió forintos eljárási bírság is lehet, ami többször is kiszabható.

A megkérdezett szervezetek közül többen részt vettek az előző pályázati ciklusban is, volt, aki nyert is a pályázatával - például a TASZ, a Krétakörnek viszont elutasították egy kisebb közösségi akció társfinanszírozására benyújtott pályázatát -, a lebonyolításban érdemi különbség nem volt, személyi összefonódást pedig sosem tapasztaltak. Gulyás Márton, a Krétakör Alapítvány ügyvezetője szerint egyébként is röhejesek a kormány vádjai, hiszen ha megnézzük az MMA-t, az NKA-t vagy az NCA-t, mindegyik helyen "a kormány saját vazallusai osztják szét a pénzt, ráadásul nyíltan, kimutathatóan és szégyenérzet nélkül". Szabó Máté Dániel az NCTA-támogatás elosztása miatt egyetlen dolgot kritizálna: azt, hogy a döntéshozó bírálók nevét titokban tartják a pályázatok lezárása után is. "Nem feltételezünk politikai összefonódásokat, de ha a döntés után magától nyilvánosságra hozta volna az Ökotárs a bírálók nevét, elejét vehette volna az őket ért vádak jelentős részének."

Nincs választásuk

A Heti Válasz múlt csütörtöki cikkével azt kívánta bizonyítani, hogy nem a magyar kormány bírálja először az NCTA-t, különösen a magyarországi működését. A lap szerint a civil alapot bonyolító brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda (FMO) még az előző, 2004-2009-es támogatási ciklusra rendelt auditot az Ernst & Young átvilágító cégtől. A Heti Válasz birtokába került jelentéstervezet több visszásságot is feltárt az FMO által Magyarországon kiválasztott pályáztatási konzorcium gyakorlatában: állítólag nem volt biztosított a bírálóbizottságok függetlensége a lebonyolító alapítványoktól, a konzorciumvezető Ökotárs, az Autonómia Alapítvány, a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány és a Kárpátok Alapítvány tagjai is megtalálhatók voltak a bírálók között. Előfordult továbbá, hogy az alapítványok vezetői a döntőbizottságok értékelési pontszámait utólag megváltoztatták.

A hír másnapján Csepreghy Nándor helyettes államtitkár sajtótájékoztatón jelentette be, hogy ha az információk igazak, a kormánynak nem lesz más lehetősége, mint büntetőfeljelentést tenni. Mint mondta, nem azzal van a baj, hogy norvég közpénzből a magyar kormány elleni tüntetéseket finanszíroznak, hanem azzal, hogy a pénzek felhasználása során szervezett csalás történik. Csepreghy szerint az NCTA-val szemben a sikkasztás megalapozott gyanúja is fennállhat, de hozzátette, a pontos diagnózishoz ismerni kellene a vizsgálati anyagot. Kikérte a jelentést az Ernst & Youngtól, ám a cég - ügyfelei védelmére hivatkozva - semmilyen információt nem bocsátott a kormány rendelkezésére. Móra Veronika, az Ökotárs ügyvezetője ugyanakkor elmondta: a jelentéstervezetet ők korábban átadták a Miniszterelnökség irányítása alatt álló Kehinek, így nehezen érthető, hogy Csepreghy Nándor miért tett úgy, mintha csak a sajtóban megjelent részleteket ismerné. A kormány egyébként nem először használja a Heti Válasz cikkeit a norvég támogatásban részesülő civil szervezetek ellen: amikor májusban a 444.hu arról kért információt a hivataltól, hogy mely szervezetek tekinthetők "problémásnak", a Miniszterelnökség egy tavaly augusztusi HV-lapszámból kimásolt táblázattal válaszolt.

Móra Veronika és az NCTA hazai lebonyolítói részletesen reagáltak a vádakra. Szerintük a Heti Válasz elfelejtette megemlíteni a jelentés végkövetkeztetését, miszerint "a projektkiválasztási eljárás átlátható és információtechnológiai eszközökkel megfelelően támogatott". Az Ernst & Young valóban megfogalmazott bizonyos aggályokat, ám ez nem jelenti azt, hogy a Ökotárs megszegte volna az előző támogatási ciklus szabályait, a 2016-ig tartó időszakra pedig éppen a jelentés nyomán dolgozták át a keretrendszert, így Csepreghy Nándor véleményével ellentétben az idézett megállapítások nem érvényesek automatikusan a mostani gyakorlatra is. Az előző ciklusban például teljesen szabályos volt, hogy a bírálóbizottságok nem a lebonyolító alapítványoktól függetlenül működtek; ezt az FMO úgy korrigálta, hogy az úgynevezett előértékelőknek most már függetlennek kell lenniük, és a bizottságokban is kötelező külsős tag jelenléte. A pontszámok változása sem nagy meglepetés, hiszen korábban az értékelők előzetesen kialakított véleményüket ütköztették, a vita nyomán pedig változhatott egy-egy pályázat megítélése. A kiválasztás mára többlépcsőssé vált: a külsős értékelők által felállított erősorrendet a bírálóbizottság indokolt esetben felülírhatja, a végső döntést az alapítványok képviselőinek testülete hagyja jóvá.

A magyar kormány nem most kezdte csesztetni az NCTA elosztási mechanizmusát. Először - és akkor még nem nyilvánosan - azt kritizálták, hogy az FMO az Ökotárs vezette konzorciumot választotta ki a hazai lebonyolításra egy 2011 végi pályázaton, ráadásul úgy, hogy a további hat pályázót be sem hívták a második fordulóra - amelyek között olyan, a kormány számára kedves szervezetek is voltak, mint a Századvég vagy a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány. A norvégok éppen azzal indokolták a döntést, hogy csak az Ökotárs felelt meg az államtól való függetlenség, a civil szektorban való jártasság és a pályáztatási tapasztalat kritériumainak. Közvetlenül az országgyűlési választások után Lázár János már azzal vádolta meg a norvég kormány fejlesztésekért felelős tagját, hogy bújtatott pártfinanszírozást valósítanak meg LMP-közeli szervezetek támogatásával. Az Ökotárs tagadta az LMP-s kapcsolatot: Schiffer András még a párt megalapítása előtt került eseti kapcsolatba velük, Kaufer Virág pedig csak azután, hogy kilépett az LMP-ből. Móra Veronika már 2009-ben is inaktív tagja volt az LMP-nek, Foltányi Zsuzsa pedig biztosan nem befutó helyet kapott a párt 2009-es európai parlamenti listáján.

Az LMP-s vonulat után a jobboldali médiumok balliberális kötődésű és meleglobbista támogatottakról kezdtek cikkezni, és a Miniszterelnökség kommunikációja is a belterjes pénzosztást kezdte hangsúlyozni. A június 27-i sajtótájékoztatón megkérdezték Csepreghy Nándortól, hogy végső soron LMP-közeli vagy inkább a balliberális világhálózathoz tartozó szervezetekkel van-e dolgunk; a helyettes államtitkár szerint elég komoly átfedés van a két kör között. "Az igaz, hogy többes problémáról beszélhetünk, egyrészt pártpolitikai kötődésről, másrészt pedig arról, hogy ugyanazok pályáznak, akik bírálják a pályázatokat" - mondta a helyettes államtitkár. A Narancs értesülései szerint ugyanakkor több olyan szervezet norvég alapos pályázatát is elutasították, amely jóval közelebb áll az állítólagosan kivételezett bánásmódban részesülő körhöz, mint a kormányhoz. Lapunknak a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Irodánál és a Magyar Helsinki Bizottságnál is megerősítették, hogy sikertelenül pályáztak az NCTA-hoz, holott a Helsinkit Hoppál Péter volt Fidesz-szóvivő is "a nemzetközi spekuláns pénztőke politikai megrendeléseit teljesítő álcivil szervezetnek" nevezte. Sallai Róbert Benedek jelenlegi LMP-s parlamenti képviselő természetvédelmi egyesülete is két vesztes NCTA-pályázatot tudhat maga mögött.

Beleálltak

A donor országok - Norvégia mellett Izland és Liechtenstein - május 9-én függesztették fel a norvég és EGT-alapok kilenc, a magyar kormányzat irányítása alatt álló programterületének kifizetéseit. Mindkét fél hangsúlyozta: e döntésnek nem volt köze Lázár államtitkár április elejei, szokatlanul éles hangvételű leveléhez; a felfüggesztés oka az volt, hogy idén január 1-jével megszűnt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), amely az alapok lebonyolításáért felelős nemzeti kapcsolattartó szerepét is betöltötte. A két fél június 12-i találkozója után a magyar kormány belengette a több mint 30 milliárdos pénzforrás mielőbbi újranyitását, mondván: megállapodtak abban, hogy a Miniszterelnökségen belül hoznak létre egy nemzeti kapcsolattartó egységet. Ekkor már túl voltunk az Ökotárs első Kehi-ellenőrzésén, és a norvég nyilatkozatok arra utaltak, hogy a donor országok ezzel sem teljesen elégedettek. Vitályos Eszter fejlesztéspolitikáért felelős államtitkárnak címzett legújabb, június 25-i keltezésű levelük után pedig egyértelmű lett: amennyiben a magyar kormány nem állítja le a Kehi-vizsgálatot, a norvégok megtagadják a további kifizetéseket az állami kezelésű alapokból.

Három dolgot kérnek: a nemzeti kapcsolattartó újbóli létrehozását, az NCTA szabályainak és felelősségi köreinek tiszteletben tartását (a Kehi-vizsgálat azonnali leállítását) és a lebonyolító ügynökség folytatólagos fenntartását. Ez utóbbi kitétellel minden bizony-nyal arra utalnak, hogy az állami alapok adminisztratív lebonyolításáért felelős Nemzeti Fejlesztési és Forráskoordinációs Ügynökség (NFFKÜ) egyik tulajdonosa, a MAG Zrt. idén májusban megszűnt. Az NFFKÜ honlapján az utolsó hír az alapok felfüggesztéséről szól, illetve arról, hogy a magyar költségvetés ennek ellenére előfinanszírozza a projekteket. Aktuális pályázatok elérhetők a honlapon, de az például nem a naprakészség jele, hogy nemzeti kapcsolattartóként még mindig az NFÜ van megjelölve.

Mindezek alapján a kifizetések aligha indulnak újra addig, amíg a kormány nem hagy fel a civil szervezetek politikai indíttatású ellenőrzésével. Több mint 30 milliárd forintról van szó, és ha augusztus végéig nincs megegyezés, valamennyit biztosan elveszítünk. Nem valószínű azonban, hogy Lázárék kihátrálnának az attakból, és nyilván a büntetőfeljelentés meglebegtetése sem lendít a kétoldalú kapcsolatokon. Csepreghy Nándor korábban azt mondta lapunknak, hogy az EU-s fejlesztésekhez képest elhanyagolható összeg a norvég és EGT- alapok 30 milliárdja, a költségvetés hosszú hónapokig elhúzódó vita esetén is képes finanszírozni a futó projekteket. Nyilatkozataikban a norvég illetékesek is beleálltak a magyar civil szféra védelmezésébe, ráadásul szerintük a 2011-ben kötött együttműködési megállapodás is kizárja a Kehi ellenőrzési jogosultságát, így a vizsgálatra ugyanúgy szerződésszegésként hivatkozhatnak, mint az NFÜ megszüntetésére.

A bemerevedő frontokat az Ernst & Young kiszivárgott jelentése sem fogja megmozgatni, hiszen a norvégoknak - mint a jelentés megrendelőinek - ez semmi újat nem mondhat. Bár Csepreghy Nándor szerint a magyar kormány tárgyalni fog a jelentésről a norvégokkal, ez aligha hatja meg a skandinávokat, akik mindig is elégedettek voltak az Ökotárs munkájával. A magyar fél az egész fejlesztéspolitikai keretrendszer átgondolását szorgalmazná, ami vélhetően azt a szándékot takarja, hogy az NCTA is kerüljön az állam fennhatósága alá. A norvégoknak azonban csak rossz tapasztalataik vannak az ilyesmiről: a civil pénzek kormányzati szétosztásából Szlovákiában jókora korrupciós botrány kerekedett.

Kik azok a civilek?

Gulyás Márton június 19-én Kálmán Olga vendége volt az ATV Egyenes beszéd című műsorában, ahol az NCTA-támogatásról, a Kehi-vizsgálatról és a civil szféra elleni támadásról is szó esett. Gulyás ekkor - sokak értelmezésében - elszólta magát, mert azt mondta, hogy a június eleji Ki az a Lázár János? fedőnevű tüntetés költségeinek egy részét a norvég támogatásból finanszírozták. A nyilatkozat után a sajtóban azon rágódtak sokan, vajon lehet-e norvég pénzből a magyar kormány ellen tüntetni, még Schiffer András, az LMP társelnöke is kiakadt. Gulyás a Narancsnak elmondta: szó sincs elszólásról, ez egy tudatos nyilatkozat volt, ráadásul a tüntetés utáni napon az Indexnek adott interjújában is ugyanezt mondta. "Talán lehetett volna még jobban kommunikálni, de a rendelkezésünkre álló felületen ezt azért megtettük. Az NCTA-támogatásokból eddig is jöttek létre demonstrációk, az, hogy most a kormánymédia így felkapta, azt a kormányzati célt szolgálja, hogy a civileket diszkreditálják" - mondta Gulyás. Hozzátette: szerencsésnek tartja, hogy elindult egy párbeszéd a "politizálhatnak-e a civilek?" kérdésről, a vitában pedig új szempontok jelentek meg. "Az ngo egy filozófiára is utal, így remélem, végre létjogosultságot nyer az, hogy a civilek nemcsak szívmelengető, könnyű érzelmi azonosulást kínáló ügyekkel foglalkoznak, hanem kilépnek a nyilvánosság elé, és a regnáló hatalommal szembeni kritikai attitűddel lépnek fel. Ezek a hangok nem megbuktatni akarják a kormányt, hanem kritizálni. Ezzel pedig nemhogy foglalkozhatnak a civilek, hanem foglalkozniuk is kell."

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Teczár Szilárd a Hallgatói Hálózat mint tagszervezet révén érintett a Humán Platform NCTA- pályázatában.

Figyelmébe ajánljuk

Szabadon engedték Ilaria Salist

  • narancs.hu

Hazamehet Ilaria Salis, akit azért tartóztattak le és helyeztek előzetes letartóztatásba, mert a vád szerint utcai támadásokban vett részt Budapesten.

Sok a Vitézy és sok a bizonytalanság

  • narancs.hu

Öt órakor derül ki, hány érvényes szavazat lett érvénytelennek nyilvánítva a június 9-ei főpolgármester-választáson, ám ez sem ad majd feltétlenül megnyugtató eredményt.