Az Átlátszó nyilvánosságra hozta a Karmelita-szerződést

  • narancs.hu
  • 2019. február 25.

Belpol

Itt a Gundel cateringszerződése, ami miatt elvállalták az olcsó Karmelita-menzát.

A Miniszterelnökség rekord olcsó menzáját üzemeltető éttermet január végén bízták meg azzal a feladattal, hogy a kormányüléseken büfészolgáltatást nyújtson. A megbízás december 31-ig vagy a nettó 25 millió forintos keretösszeg kimerüléséig szól.

Az Átlátszó birtokába került szerződést január 30-án írta alá a Gundel a Miniszterelnöki Kabinetirodával. Ennek értelmében a Gundel 2019. január 3-tól biztosítja a Karmelitában (vagy esetleg külső helyszíneken) tartott kormányüléseken a büfét.

A konkrét rendezvényekről a Miniszterelnöki Kabinetiroda legkésőbb 4 nappal előbb értesíti a Gundelt, ami minden esetben külön árajánlatot készít az egyes események cateringjére.

A szerződést a Miniszterelnöki Kabinetirodától Ferjancsics László, a Vácért Lokálpatrióta Egyesület önkormányzati képviselője kérte ki közadatigénylésben, és ő juttatta el az Átlátszónak.

A tárca 2018 szeptemberében a híres cukrászdát üzemeltető Gerbeaud Gasztronómia Kft.-t bízta meg a büfészolgáltatás nyújtásával a miniszterelnök és a kormány tagjainak részvételével zajló protokollrendezvényekre. A két szerződés lényegi különbsége, hogy a Gerbeaud egy évvel korábban 5 millióval olcsóbban vállalta, igaz, fél évvel kevesebb időtartamra (2018 szeptemberétől az év december 31-ig).

Január elején a hvg.hu írta meg, hogy a Gundel üzemelteti a Budai Várban a Miniszterelnökség olcsó menzáját. Az ebédmenü például mindössze 850 forint, a somlói galuska pedig csak 260 forint, holott a Fővárosi Állatkert mellett lévő Gundel étteremben 2 700 forintért adják a somlóit.

A 24.hu megszerezte a Gundel menza-szerződését, amely szerint a cég 691 négyzetmétert bérel a Karmelitában havi nettó 2 millió forintért, és havi nettó 400 ezer forint rezsit fizet. A Gundel a Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft.-vel 5 évre kötötte ezt a szerződést, ami további 5 évvel meghosszabbítható. A hvg.hu pedig kikérte az állami tulajdonú Várgondnokságtól a Gundel pályázatát, amivel a cég egyedüli indulóként nyerte el a menzaüzemeltetést a Karmelitában.

A 24.hu-nak adott interjúban a Gundel ügyvezetője, Peter Knoll korábban azt mondta: "A Gundel számára a profit a rendezvény-cateringen van. Ha csak a menzára írták volna ki a pályázatot, nem indultunk volna el rajta.”

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.