A hét kérdése: Helyes volna-e a jövő évi választások bojkottja? Kunhalmi Ágnes válaszol

  • narancs.hu
  • 2013. május 29.

Belpol

Az MSZP oktatási szakpolitikusa szerint világos, hogy a 2014-es választás nem lesz fair, de szerinte a Fidesz így is legyőzhető.
Kunhalmi Ágnes

Kunhalmi Ágnes

Fotó: Németh Dániel

A kérdésre nagyon egyszerű a válaszom: nem, semmilyen körülmények között nem látom értelmét a jövő évi választások bojkottjának. Ez egészen addig így van, ameddig a szavazófülkékben a választás titkosan zajlik, és senki nem ellenőrzi semmilyen formában, hogy ki kire szavazott.

Az világos, hogy a 2014-es választás nem lesz fair. Még a miniszterelnök is azt mondta tavaly egy interjúban, hogy a fair választás feltétele, hogy egy évvel előtte minden feltétel ismert legyen, ez pedig már ma sincs így. De ezzel együtt is, a szavazófülkék országszerte nyitva fognak állni, és a leadott szavazatok alapján dől el a választás. A Fideszt le lehet és le is fogjuk győzni jövőre, egész egyszerűen azért, mert hosszú évek munkájával bebizonyították, hogy alkalmatlanok a kormányzásra.

Kormányzás helyett saját klientúrájuk építésével vannak elfoglalva, és egy nagyon torz, a hétköznapi valósággal köszönőviszonyban sem lévő, jelszavak szintjén kitalált politikát erőltetnek, amitől azt várják, hogy senki ne vegye észre, mi zajlik az utcákon. De bármennyire is szeretnék a Fidesz stratégái, az emberek nem hülyék, és nem lehet őket két trükkös mondattal megvezetni.

Nem véletlen, hogy már most elindították saját országgyűlési kampányukat, persze adóforintokból. A Fideszben pontosan tudják, hogy a többség nem szavaz majd rájuk 2014-ben, ezért arra építenek, hogy a választók többsége távol maradjon, passzívan eltűrje, ami zajlik. Ez a stratégia azonban alapjaiban elhibázott.

Magyarország le akarja és le is fogja váltani a Fideszt. A választók többsége megbízható és felkészült vezetést, nyugalmat, normális hétköznapokat akar. Ehhez pedig olyan kormányzást, ami arról az életről és valóságról szól, amit mindenki tapasztal a mindennapjaiban. Nem azt a ködös, formátlan, ideológiát harsogó, de egyébként sikertelen vagdalkozást választják majd, ami ma kormányzás címszóval zajlik, hanem egy megbízható és hozzáértő alternatívát.

Ezt az ajánlatot ma az MSZP képviseli Magyarországon, és meggyőződésem, hogy többséget is fogunk kapni hozzá egy év múlva a szavazófülkékben. Ezért teljesen értelmetlen lenne a bojkott.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.