A Jobbik szerint Orbán az Eb-meccsekhez igazíthatta a korlátozások lazítását

  • narancs.hu
  • 2021. április 7.

Belpol

Furcsa egybeesések sora...

Ugye, "az nyilván lehetetlen, hogy egy teljhatalommal és éppen ezért kizárólagos felelősséggel bíró kormányfő annyira felelőtlen és könnyelmű legyen, hogy a saját monomániás hóbortjaihoz igazítsa a járványügyi döntéseket?" – tette fel a kérdést egy Facebook-posztban a Jobbik.

A párt szerint ugyanis felmerül a gyanú, hogy a járványügyi korlátozások lazítását a foci Európa-bajnokság meccseihez igazította a kormány. A Jobbik úgy látja  a halottak száma biztosan nem indokolja a korlátozások feloldását, hisz' mint ismert, szerdán 311 fővel újabb rekordot döntött az egy nap alatt elhunyt koronavírus-fertőzöttek száma.

Arra emlékeztetnek, hogy egy hónapja még arról szóltak a sportdiplomáciai főcímek, sporthírek, hogy „Aki nem enged be nézőket az Eb-meccsre, elveszíti a rendezési jogot”. Majd arról is írtak a lapok, hogy az UEFA elvárása szerint az MLSZ-nek április 7-ig kell jelezni, hogy mennyi nézőt vállal Budapest a júniusi meccsekre, illetve hogy április 19-én végleg pontot tesznek az idei labdarúgó-Európa-bajnokság ügyére, vagyis akkor derül ki az is, hogy a járványhelyzet milyensége és a nézőszám-vállalások alapján mely helyszínektől veszik el a rendezés jogát.

Furcsa egybeesésnek tartja a párt, hogy Orbán éppen az április 7-i határidő előtt jelentette be a szakemberek szerint teljesen indokolatlan lazítást,

"egy olyan bűvös 2,5 milliós átoltottsági határszám ürügyén, amit egyetlen járványügyi szakember sem képes értelmezni és felfogni, hogy miért pont annyi".

De a Jobbik szerint a másik érdekes egybeesés az, hogy Orbán épp az UEFA végleges döntésével egy napon, vagyis április 19-én akarja mindenképpen újranyitni az iskolákat, "annak ellenére, hogy a járványügyi szakemberek szerint ez a szintén ép ésszel megmagyarázhatatlan döntés óriási kockázatokat rejt magában, és hatalmas, akár komoly emberáldozatokat követelő kormányzati felelőtlenség".

(Facebook/Jobbik)

Figyelmébe ajánljuk

Vajon mit szól hozzá Vanda, a vidéki leszbikus hentes, hogy Budapesten róla beszélgetnek?

Az ötödik OFF-Biennálé „ezek a falak nem minket védenek” című kiállításának részeként június 15-ig látható Horváth Gideon kutatásalapú projektje a Merlinben. A legveszélyesebb ember alapja hat életútinterjú, amelyek olyan vidéken élő, munkás hátterű emberekkel készültek, akik valamilyen szexuális kisebbséghez tartoznak. Egyikőjük története volt a témája a kiállítótérben megrendezett olvasókörnek.

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egzaltált Dürer

A monumentális kiállítás középpontjában egyetlen mű, egy 1506-os dátummal jelölt, Selmecbányáról származó gótikus szárnyas oltár áll, amelynek az egyik táblaképével (helyesebben reprodukciójával) mindenki találkozott már. A kollektív emlékezetünkbe beégett a Vizitáció (Mária találkozása Erzsébettel), ám ez nem mondható el a nyolcból megmaradt hét táblaképről – amelyek most először láthatók együtt.

0–24

A hétköznapi és ünnepnapi fasizmus letagadásának megvannak a magyarban is a kulcsmondatai, közbeszédbéli szállóigéi. Kivétel nélkül önleleplező mondatok, melyek igen gyakran egyeznek is a közlő szándékaival.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

Szivárgás

Tavaly szeptemberben a kuruc.info közzétett egy olyan párbeszédet tartalmazó hangfelvételt, amelyen többek között ez hallható: „Nekem a Viktor azt mondta, hogy azért jöjjek be, hogy beszéljük meg, hogy ki fenyegetett meg.”

Szép, új, szintetikus világ

  • Váradi András

Egy jó kép többet mond, mint ezer szó. Közhelyes, de attól még igaz bon mot. Robert Capa még rá is duplázott, amikor azt mondta: el tud képzelni egy olyan képet (fotót), amely akkora hatással van az emberekre, hogy soha többé nem lesz háború.

Közös pont híján

Hosszú ideig az évszázad üzleteként hirdették a német fegyvergyártásra alapozó hazai védelmi ipari fejlesztéseket. Ám a pénz elfogyott, exporttal nem számolhatunk, ráadásul a Merz-kormány nem lesz olyan elnéző Orbán Viktor bomlasztó politikájával szemben, mint amilyen Angela Merkel volt.

„Itt írd alá, Gergő!”

A fideszes ifjúságból indulva, minisztériumokon és államtalanított állami cégeken át vezető úton került Böszörményi-Nagy Gergely, az Orbán-rendszer egyik hivatásos szabadgondolkodója a MOME-t fenntartó alapítvány élére, ahol aztán nem kívánt ismertséget szerzett.

„Végre ellazultunk”

Tizenöt éve alakult meg az Ivan & The Parazol, de fontosabb, hogy a klasszikus rock ihletettségű zenekar a minap jelentette meg hatodik nagylemezét Belle Époque címmel. Az új album mellett ambiciózus tervekről és a köz­életről is beszélgettünk Vitáris Ivánnal, az együttes énekesével és Simon Bálint dobossal.