Diákok tiltakoznak az április 19-i iskolanyitás ellen, nem járnának be

  • narancs.hu
  • 2021. április 7.

Belpol

Kezdeményezés indult a diákok között, hogy ne menjenek be az iskolába április 19-e után sem. 

Az egykori Független Diákparlamentből alakult Alternatív Diákközpontú Oktatásért Mozgalom (ADOM Diákmozgalom) arra kéri a döntéshozókat, hogy halasszák el az április 19-re tervezett kötelező jelenléti oktatás bevezetését, és ha ez nem történik meg, akkor arra szólítják fel a diákokat, hogy ne menjenek iskolába, hanem folytassák az online tanulást. 

"Több mint egy évnyi bezártság után mindannyian szeretnénk már visszatérni a mindennapokba, szeretnénk a barátainkkal, osztálytársainkkal találkozni, újra látni és megölelni egymást. Azonban nem szabad elhamarkodott lépést tennünk, mert most minden percen életek múlhatnak" - írják a "Nem megyünk suliba április 19-től!" Facebook-esemény leírásában. 

Azt írják, mivel egyikük sem szeretné, hogy egy elhamarkodott iskolanyitás után többé ne láthassa viszont nagyszülőjét, osztályfőnökét vagy krónikus betegségben szenvedő osztálytársát, ezért úgy gondolják, hogy továbbra is ki kell tartani, az iskolák túl korai újranyitása pedig nagyobb károkat okozna, mint amennyit nyernének vele.

A diákok azt követelik a kormánytól, hogy

ne vezessenek be kötelező jelenléti oktatást április 19-étől.

Azt javasolják, hogy a középiskolákban továbbra is maradjon az online oktatás, amíg a tanárok teljes immunitása ki nem alakul; a szülőknek ne legyen kötelező általános iskolás gyermeküket iskolába küldeni, akik pedig nem tudják megoldani az otthon maradást, azokat ültessék szellősebben; a védettséget nem élvező tanárok választhassanak online tanítási formát, ne kötelezhessék őket egészségük veszélyeztetésére; a kormány pedig nyújtson további segítséget a tanárok számára az online oktatáshoz!

"Amennyiben a kormány mégis bevezeti a kötelező jelenléti oktatást április 19-től, akkor arra kérjük minden középiskolás diáktársunkat, hogy ne menjen iskolába, tanárainkat pedig arra, hogy online formában folytassák a tanítást"

- írják.

A diákok azzal érvelnek, hogy az érettségizők számára nem jelentene érdemben segítséget, ha az érettségi előtti két hétre visszamehetnek az iskolába, és sokan tartanak attól is, hogy abban a két hétben megfertőződnek és így nem tudják majd megírni az írásbeli érettségit. 

Azt is érthetetlennek tartják, hogy a boltokban bevezetett négyzetméter alapú korlátozás az iskolákra nem érvényes, és csak akkor nyitnák ki teljesen az iskolákat, amikor minden regisztrált pedagógus megkapta az oltást és el is telt az immunitáshoz szükséges idő.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.