A katonaság is részt vesz a kijárási tilalom betartatásában

  • narancs.hu
  • 2020. november 11.

Belpol

"A katonáink most nem a háborúban védik a hazát, hanem besegítenek a rendőrségnek, a központi közigazgatásnak és ahol erre szükség van, az egészségügyi ellátásban is."

Orbán Viktor újabb Facebook videóban jelentette be, hogy bevonják a hadsereget is a kijárási tilalom és a közrend fenntartásába, de ahol lehet, az egészségügybe is. Erről egyeztetett a miniszterelnök a belügyminiszterrel és a honvédelmi miniszterrel.

"A katonáink most nem a háborúban védik a hazát, hanem besegítenek a rendőrségnek, a központi közigazgatásnak és ahol erre szükség van, az egészségügyi ellátásban is."

Orbán közlése szerint ennek a jogi, személyi és pénzügyi feltételeit tisztázták. A kormányülésen még várható „egy-két formális döntés”, de utána az erről szóló kormányrendeletet is aláírja a miniszterelnök.

A katonákat már tavasszal is bevetettek a kijárási korlátozás betartásának ellenőrzésébe, de több stratégiailag fontos cégben illetve a kórházakban is átvették az irányítást stratégiai kérdésekben.

(Facebook/Orbán Viktor)

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.