Lánczi András rektor lesz a Corvinuson

A király agyasa

Belpol

A Corvinus Egyetem rektori székére cserélné a Századvég Alapítvány kuratóriumi elnöki pozícióját Lánczi András. A kormányzati hátszél mellett a megromlott egyetemi légkör is hozzájárulhat ahhoz, hogy a legcsekélyebb ellenállásba sem ütközik.

A Budapesti Corvinus Egyetemről nézve merő formalitás, hogy a kormány 2014 nyarán visszaadta a szabad rektorválasztás jogát a felsőoktatási intézményeknek. A Fidesz–KDNP 2011-es felsőoktatási törvénye értelmében az egyetemi szenátusok már csak véleményezhették a rektorjelöltek pályázatait, a végső döntést e jogszabály a fenntartó miniszterhez telepítette. Balog Zoltán több esetben eltért a szenátusok által megállapított sorrendtől, és Debrecenben, Kecskeméten és Miskolcon sem a legnagyobb támogatottsággal bíró jelöltet nevezte ki (lásd: Rektort választ a miniszter, Magyar Narancs, 2013. május 23.). A kancellárok, majd a konzisztóriumi tagok delegálásával azonban a kormány lényegében teljes kontroll alá vonta az egyetemek gazdálkodását, így nem vállalt nagy kockázatot a rektorválasztás korábbi, demokratikus rendszerének visszaállításával.

A Corvinus április 18-án összeülő, rektorválasztó szenátusa mégis egyetlen jelöltről fog szavazni. Érvényes pályázatot a január 29-i határidőig egyedül az Orbán Viktor egyik fő ideo­lógusának tartott Lánczi András, a Corvinus Politikatudományi Intézetének igazgatója, a Századvég Alapítvány kuratóriumi elnöke adott be. Először a Népszabadság január 26-i számában lehetett olvasni arról, hogy Lánczi mérlegeli az indulás lehetőségét. A lap kormányzati forrásokra hivatkozva azt írta, „Orbán Viktor kifejezetten Lánczit szeretné az egyetem élén látni”. Minden jel arra mutat, hogy a miniszterelnöki óhaj teljesül, a Fidesz a választási szabadság látszatát fenntartva eléri, hogy az ország talán legnívósabb és legfontosabb képzőhelyének élére bizalmi embere kerüljön.

false

 

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Azt a Narancsnak a szigorúan névtelenül nyilatkozó egyetemi források is elismerik, hogy a további két lehetséges rektorjelölt Lánczi indulásának hírére visszakozott. Lán­czi előretörésében azonban nem a Népszabadság által meglebegtetett „kurzusváltás” előszelét látják, sokkal inkább egy önállóságától megfosztott, kivéreztetett egyetem kényszerpályájának végállomását.

A kiválasztott

Lánczi Andrásról még a Fidesszel kifejezetten ellenséges corvinusos oktatók is tudnak pozitívumokat mondani. Minden beszélgetőpartnerünk hangsúlyozza, hogy nem afféle kormányzati „ejtőernyősről” van szó, mint a kívülről az egyetemekre ültetett kancellárok némelyike. Lán­czi 1991 óta tanít a Corvinuson, 2002-től vezeti a Politikatudományi Intézetet. Munkatársai jó társasági emberként jellemzik, aki az egyetemen a politikai ellenoldal képviselői­vel is kollegiális kapcsolatot ápol. Bár tudományos tevékenységét – főleg nemzetközi mércével mérve – nem tartják kiemelkedőnek, egyetemi pályafutása legitim rektorjelöltté teszi őt. „Lánczi intelligens, komoly ember, rektori munkaterve alapján olvasmányélményeink nagyjából egybevágnak. A hatalomhoz és a pénzhez való viszonya azonban menthetetlen. Ez önmagában rossz fényt vethet egy általa vezetett egyetemre” – mondja a Corvinus egyik oktatója.

Lánczi 2010-ben az alkotmánybíróvá választott Stumpf István utódjaként került a Századvég Alapítvány kuratóriumának élére. Éppen ekkor, a fülkeforradalom után alakította valódi kormányzati „agytrösztté” az alapítványt és a körülötte felépülő cégcsoportot a Fidesz. Azóta a Századvég elképesztő értékben nyeri a kormányzati megrendeléseket, legutóbb 2015 szeptemberében egy 4,8 milliárdos keretszerződést kötött velük a kormány tanácsadási, közvélemény-kutatási és tanulmányírási feladatokra. Mellár Tamás közgazdász, a Századvég volt kutatási igazgatója egy 2014-es interjújában „pénzmosodának” nevezte egykori munkahelyét. „Jöttek a megrendelések a minisztériumoktól, hogy csináljunk ilyen kutatást, meg olyant, én meg azt mondtam, hogy nem tudjuk megcsinálni, mert ehhez nem értünk. Ne törődj vele, mondták, akkor is meg kell csinálni, valamit kaparjatok össze, aztán majd úgyis ki fogják fizetni” – írta le a századvéges munkamódszert Mellár. Lánczit filozófusként Orbán ideológusának is nevezik, bár szerepe a kormányra kerülés óta inkább a Habony Árpád és Arthur J. Finkel­stein tanácsadók által megálmodott kormánypolitika utólagos magyarázatára korlátozódik. Többször védelmébe vette Orbán „illiberális demokráciáját”, legutóbb pedig a Magyar Időknek nyilatkozta azt, hogy „amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája”.

Bár a Corvinus Online-nak azt mondta, sok éve érlelődik benne a rektori ambíció, ismerői szerint Lánczi intézetigazgatóként a Társadalomtudományi Karon volt aktív, az egyetemi szintű döntéshozatalba eddig nem igazán folyt bele. Decemberben rajta kívül két lehetséges jelöltet tartottak számon a mandátuma végéhez közeledő Rostoványi Zsolt rektor utódjaként: Szántó Zoltán oktatási rektorhelyettest és Zoltayné Paprika Zitát, a Gazdálkodástudományi Kar dékánját. „Miután a sajtóban megjelent, hogy Orbán őt akarja, már biztosra lehetett venni, hogy Lánczi lesz a befutó” – mondja egy egyetemi forrásunk. Az Emmi tájékoztatása szerint végül Szántó és Paprika nem is adott le pályázatot, bár Lánczi is az utolsó pillanatig kivárt a döntéssel.

Úgy tudjuk, kollégái előtt Lánczi tagadta, hogy beszélt volna Orbánnal a rektori pozícióról, a szerinte hamis információ elterjesztése mögött Lázár János kancelláriaminisztert sejtette. Lázár és a századvéges kör között tavaly év végén alakult ki egy kisebb csörte, miután jogerős bírósági ítélet kötelezte a Miniszterelnökséget csaknem 4 milliárd forintnyi Századvég-tanulmány kiadására (a több tízezer oldalnyi iratot végül idén februárban kapta meg Joó Hajnalka, a vs.hu újságírója). A századvéges kuratóriumi tag G. Fodor Gábor portálja, a 888.hu azóta több cikkben is nekiment Csepreghy Nándornak, Lázár miniszterhelyettesének, és egy decemberi interjújában Lánczi is méltatlankodott a tanulmányok nyilvánosságra hozatala miatt.

A Corvinuson persze többeket felháborít a vélt kormányfői kézi vezérlés és Lánczi közéleti szerepvállalása. Szántó és Paprika visszavonulása után mégsem történt érdemi kísérlet az ellenállásra, és mindenki biztosra veszi, hogy Lánczi „csont nélkül, legfeljebb néhány tartózkodással vagy ellenszavazattal” átmegy az egyetemi szenátuson is. A mozdulatlanságot nem is annyira a félelem, inkább az alternatíva hiánya és a tehetetlenség okozza.

Zsinóron rángatva

Mivel lapzártánkig sem Szántó Zoltán, sem Zoltayné Paprika Zita nem reagált megkeresésünkre, csak másodkézből származó információink lehetnek arról, végül miért nem adták be rektori pályázatukat. Az egyetemi közéletben régi motorosnak számító Szántót forrásaink a Fidesz szimpatizánsaként írják le. Lán­czival személyesen is jó a viszonya, 2002-ben Szántó dékánsága alatt lett intézetigazgató a filozófusból. Szántó egyetemet érintő elképzelései nem nagyon különbözhettek a Lánczi pályázatában foglaltaktól, s a politikai kontextustól függetlenül sem szokott a Corvinuson egy karról két rektorjelölt indulni. Bár Lánczi erről egyelőre hallgat, több forrásunk azt gyanítja, Szántó az új rektor alatt is megtarthatja rektor-helyettesi pozícióját.

Szántóval ellentétben Zoltayné Paprika Zita minden bizonnyal egy a Láncziétól gyökeresen eltérő koncepcióval kezdte volna első rektori ciklusát. Több beszélgetőpartnerünk szerint a Társadalomtudományi és a Közgazdaságtudományi (K) Karokon erősen tartottak attól, hogy a Gazdálkodástudományi Kar dékánja rektorként az egész Corvinust egyfajta „busi­ness school” elképzelés szerint fejlesztené. Azaz a társadalomtudományi és közgazdaság-tudományi alapozást az üzleti képzés szolgálatába állítaná, ami tükröződhetne szakok indításában és megszüntetésében is. A félelmeket erősítette, hogy idén január 1-jével a minisztérium a Corvinus három budai karát – kertészettudományi, élelmiszer-tudományi, tájépítészeti – a gödöllői Szent István Egyetemhez csatolta. Volt olyan informátorunk, aki szerint Palkovics László államtitkár is a „business school” iránnyal ért egyet, így ha tényleg Orbán favorizálta Lánczit, akkor a miniszterelnök az ágazatirányítás felett is átnyúlhatott. Erre rákérdeztünk az államtitkárságnál, de csak annyit írtak, nem foglalkoznak ismeretlen forrásból származó találgatásokkal.

„A három kar között régóta feszült a viszony, mivel az oktatók, a hallgatók és a bevételek nagyjából kétharmadát a Gazdálkodástudományi Kar adja, a szenátusban azonban egyenlőek az erőviszonyok. Az elmúlt években a Gazdálkodástudományi Kar nyereséges, a Közgazdaságtudományi és a Társadalomtudományi Kar billegő vagy veszteséges volt, így keresztfinanszírozás is van a karok között” – mondja a Corvinus belügyeit jól ismerő forrásunk. A Gazdálkodástudományi Kar vezetése többször is megkísérelte a maga javára változtatni a szenátusi erőviszonyokat, mindeddig sikertelenül. Paprika visszavonulását így az is motiválhatta, hogy a másik két kar delegáltjai nem szavaztak volna rá, főleg nem a politikai hátszéllel is rendelkező Lánczival szemben.

Az mindenesetre bizonyos, hogy egyik alternatív jelölttől sem várhatta volna az oktatói gárda a kormányzati (felsőoktatási) politika heves bírálatát. Akik Lánczi éles kurzusváltásától tartanak, azt sem veszik figyelembe, hogy eddig sem voltak rosszak a Corvinus fideszes kapcsolatai. A 2012 óta regnáló Rostoványi például jó viszonyt ápol az itt végzett Szijjártó Péterrel (a külügyminiszter a 2015-ös diplomaosztón beszédet is mondott). Még nagyobb biztonságot adott a Magyar Nemzeti Bankkal kötött együttműködés, ráadásul csak a 2015/2016-os tanévben 200 millió forintot kapott az MNB-től az egyetem. Cserébe MNB-tanszék alakult a K Karon, és Matolcsyék támogatják a Gazdaságföldrajzi, Geoökonómiai és Fenntartható Fejlődés Intézetet is. Bár a programok nemrég indultak, és a tananyaggal kapcsolatban még nem érkezett konkrét panasz, a jegybanki nyomulás érezhetően nagyobb aggodalmat kelt az egyetemen, mint Lánczi András rektorjelöltsége. Több beszélgetőpartnerünk is úgy véli, hogy az MNB túlzott beleszólást kaphat az oktatói gárda összeállításába, a Doktori Tanács pedig egyelőre nem támogatja, hogy Matolcsyék geopolitikai doktori programját a Corvinus fogadja be (a program jelenleg a pécsi Földtudományok Doktori Iskolában működik).

Ebben a félévben két oktatói megbízás is mutatta, hogy a Corvinuson nem Lánczival kezdődik a fideszes terjeszkedés. Előbb arra derült fény, hogy a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel óraadóként dolgozik a turizmus-vendéglátás szakon, majd néhány napja az is nyilvánosságra került, hogy a Tv2-s (volt Hír Tv-s és 888-as) Kunfalvi Nóra vezeti az oknyomozó-tényfeltáró újságírás szakszemináriumot. A kurzus korábbi oktatója, Wisinger István újságíró a 168 Órának elmondta, őt augusztusban még azzal küldték el, hogy nincs pénz a tantárgyára.

Zavartalan fejlődés

Március elején az egyetem oktatói számára hozzáférhetővé tette Lánczi András rektori munkatervét, így a 17 oldalas dokumentum lapunkhoz is eljutott. „Elég szellős a pályázat, látszik, hogy Lánczi nem ismeri túl nagy mélységben az egyetemi ügyeket. Ennél gyakran egy tanszékvezető is hosszabb és konkrétabb munkát ad be” – vélekedik a Gazdálkodástudományi Kar egy tanára. Forrásaink kritizálják, hogy Lánczi nem foglalkozik a közgazdászokat érdeklő kérdésekkel. Azzal például, hogy mennyit változott a közgazdaságtan a válság óta, hogy mi kell a nemzetközi versenyképességhez, szükség van-e mély matematikai alapozásra, vagy inkább több tudományterületet kellene bevonni a képzésbe. Nem emeli ki az egyetem strukturális problémáit sem, például azt, hogy „a Közgazdaságtudományi Kar elveszítette vezető szerepét a közgazdászképzésben, a Társadalomtudományi Kar kimeneti követelményei pedig túl alacsonynak tűnnek, gyakran unatkoznak a hallgatók”.

Lánczi kiemelt figyelmet fordít viszont a kormányzat felsőoktatási elképzeléseinek ajnározására: megdicséri a budai campus elcsatolását, a kancellári rendszert és az MNB-s együttműködést is. Egy helyen kijelenti, hogy „Magyarország mind gazdaságilag, mind intellektuálisan zavartalan fejlődés elé néz, és ezt a Budapesti Corvinus Egyetemnek ki kell használnia”. Ettől függetlenül a munkaterv „filozófiai” alapjaival, a szabad emberré nevelés eszméjével és a komplex társadalomtudományok fontosságának hangsúlyozásával a legtöbb megkérdezett azonosulni tud. A szöveg nem egészen ügyetlenül egyensúlyozik a „tudás elvont szolgálata” és az egyetem gazdasági, társadalmi, politikai közegének kiszolgálása között, bár – főleg a Gazdálkodástudományi Kar felől nézve – mintha indokolatlanul sokat foglalkozna a politikai elitképzéssel.

A majdani rektor konkrét elképzelései közé tartozik a már tervbe vett két kar – gazdaság­informatikai, geoökonómiai – mellett egy harmadik, a közigazgatási és jogi kar előkészítése. Ezt a tervet az oktatók nem nagyon tudják hova tenni, nem látszanak hozzá a források, nem merült fel az egyetem intézményfejlesztési tervének tárgyalásakor, ráadásul a közigazgatási képzést 2011-ben pont a Corvinusról vitte el a Fidesz-kormány a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre. Lánczi hosszasan értekezik arról is, hogy az oktatók tanácsadási tevékenységét becsatornázná az egyetemre, és a think thank-szerű működési formát sem veti el. Forrásaink ezt önmagában jó ötletnek tartják, anyagilag függetlenebbé tehetné az egyetemet, és olyan külföldi példákra is támaszkodhatna, mint a London School of Economics LSE Enterprise tanácsadó cége. Ugyanakkor többekben kérdésként merül fel, nem akar-e Lánczi a Corvinus agytrösztjéből kis-Századvéget csinálni, képvisel-e majd az egyetemi tanácsadás valamilyen értékrendet, mennyi lehetőség lesz az alternatív nézetek megjelenítésére. Azt is megjegyzik, hogy egy sikeres egyetemi vállalkozás beindításához az intézmények gazdálkodását korlátozó jogszabályokon is változtatni kellene, „de hát ki tudná ezt kijárni, ha nem Lánczi András”.

A rektorjelölt jó érzékkel találta el, hogy a többéves kormányzati csuklóztatásba belefáradt oktatói karnak is „a belső béke és nyugalom visszaszerzése”, a „bizalom növelése” a legfontosabb. Nem rejti véka alá, hogy ehhez olyan rektorra van szükség, „akinek megfelelő külső kapcsolatrendszere van”. Intézetigazgatói ténykedéséből kiindulva kollégái arra számítanak, hogy Lánczi nem törekszik majd a belső viszonyok gyors átírására, nem kezd tisztogatásba; esetleg az új oktatók felvételénél érvényesítheti saját értékrendjét. Egyesek számára ugyanakkor kérdés, vajon „a Leo Strauss-i, párbeszédet kereső, vagy a posztmodern, a pillanat egyediségéért megőrülő énje kerekedik felül”. Az sem mindegy, mennyire hagyják önállóan dolgozni, milyen kormányzati kérések, elvárások fogalmazódhatnak meg irányába.

Lánczi András április 4-én mutatja be elképzeléseit a Corvinus Egyetem polgárainak. Akkor kérdezni is lehet majd tőle. Mi is éltünk volna ezzel a lehetőséggel, de megkeresésünkre azt válaszolta, a rektorválasztást az egyetem ügyének tartja, ezért interjút is csak az egyetem lapjának ad.

Neked ajánljuk

Mariupol elesett

  • narancs.hu

Az oroszok közlése szerint az Azovsztal acélmű védői megadták magukat. Közben Harkivban egy  kultúrházat ért bombatalálat.