A kórházak irányítása alá kerülnek az önkormányzati szakrendelők

  • narancs.hu
  • 2021. március 23.

Belpol

Az ott dolgozóknak is részt kell venniük a járvány elleni védekezésben.

A hatékonyabb egészségügyi védekezés, a betegellátás és az egészségügyi dolgozók kiegyensúlyozottabb terhelése, és a védőoltási program végrehajtásának biztosítása érdekében a területileg illetékes kórházak szakmai irányítása alá kerülnek az önkormányzati szakrendelők a veszélyhelyzet idejére - tájékoztatta a Koronavírus Sajtóközpont kedd este az MTI-t. Azóta meg is jelent az erről szóló kormányrendelet a Magyar Közlönyben.

Mint írják, az intézkedés lehetővé teszi, hogy a legkiélezettebb védekezési helyzetben egységes irányítás alá tartozzon az egészségügyi ellátórendszer, fokozva a vírus elleni védekezés hatékonyságát.

Az indoklás szerint, mivel a koronavírus-járvány most zajló harmadik hullámában minden eddiginél több a kórházi beteg és nagyobb terhelés alatt vannak a kórházak, ezért fontos, hogy az önkormányzati fenntartású szakrendelők és dolgozóik is szükség szerint részt vegyenek a járvány elleni védekezésben, és koordináltan lássák el betegellátási feladataikat, és az oltás tömeges szakaszában majd megfelelően végrehajtsák az oltási feladatokat.

A jogszabály ezért a veszélyhelyzet idejére a városi kórházakhoz telepíti

  • a területükön működő önkormányzati fenntartású járóbeteg-szakellátók tekintetében a szakmai irányítási jogkörök gyakorlását,
  • a járóbeteg-szakellátó szolgáltató működésének felügyeletét,
  • és a javaslattételt a járóbeteg-szakellátó egészségügyi szolgáltató egészségügyi dolgozói és szakdolgozói jogszabályban meghatározott berendelésére.

A jogszabály rögzíti, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt az egészségügyi intézmények folyamatos munkarendben működnek.

Emellett a kormányrendelet az irányító megyei intézmények (azaz a megyei kórházak, a vidéki egyetemi klinikai központok, a fővárosi centrumkórházak) hatáskörét kiterjeszti az illetékességi területen valamennyi egészségügyi tevékenység irányítására. Az irányító megyei intézménynél 24 órás vezetői ügyeletnek kell működnie. A veszélyhelyzet ideje alatt az önkormányzati szakrendelők vezetői fokozott felelősséggel kötelesek vezetési, irányítási feladataik ellátására, különösen felelnek az általuk vezetett szakrendelő folyamatos, teljes körű, határidőben történő és valós adatszolgáltatásáért.

A szakrendelők vezetői kötelesek a hatékony és összehangolt védekezés érdekében az országos kórház-főigazgató védekezés megszervezésére vonatkozó utasításait végrehajtani, folyamatos kapcsolatot tartani az irányító szerv vezetőjével, az Országos Mentőszolgálattal, valamint a megyei, fővárosi védelmi bizottsággal. Az önkormányzati szakrendelőt működtető egészségügyi szolgáltató felelős az általa végzett védőoltási tevékenység jogszerűségéért, szabályszerűségéért, szakszerűségért.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.