Kedves Olvasónk!
Ez a cikk a Magyar Narancs 2021. február 25-i számában jelent meg. Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük.
Részben azért, mert fontosnak tartjuk, hogy minél többen megismerkedjenek a tartalmával, részben pedig azért, hogy megmutassuk, érdemes a Narancsot megvásárolni is, hiszen minden számban hasonlóan érdekes cikkeket találhatnak – és a lap immár digitálisan is előfizethető, cikkei számítógépen, okostelefonon és tableten is olvashatóak.
A magyarnarancs.hu-n emellett a továbbiakban sem csak fizetőfal mögötti tartalmakat találnak, így mindig érdemes benézni hozzánk.
Visszavárjuk!
A szerk.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) fölött tavaly nyáron kezdtek gyülekezni a viharfellegek. Egy régóta a szervezetnél dolgozó jogi munkatárs távozásával, egy belső információmorzsákat és fabrikációkat a vezetés lejáratásának céljával közlő névtelen revolverblog indulásával, majd Heisler András Mazsihisz-elnök és Róna Tamás rabbitestületi elnök közötti kemény hangú levélváltás megszellőztetésével indult be a máig tartó konfliktussorozat. Ezt egyesek puccskísérletnek, mások egy belső agresszív kisebbség – a Köves Slomó-féle rivális zsidó egyház, illetve más kormányközeli körök által megtámogatott – lejárató kampányának, némelyek pedig fájdalmas megtisztulási folyamatnak tartják.
A rohamtempóban eszkalálódó viszály következményeként mostanra a szervezet világi és vallási vezetése gyakorlatilag nyílt háborúban áll, a Rabbitestület különböző vádak és konfliktusok mentén kettészakadt, nyolc rabbi kilépett az elviselhetetlen légkörre és méltatlan, politikai természetű vitákra hivatkozva. A háborúskodás odáig fajult, hogy január végén rabbik vádolták meg rabbi kollégáikat szexuális zaklatással, egy kiskorú szexuális jellegű, online megkörnyékezésével vagy éppen hamis bizonyítékok gyártásával. Az ügyben rágalmazás miatt tettek feljelentést az érintettek.
Heisler András elnök a Magyar Narancsnak azt mondta:
jelenleg is több nyomozás zajlik, a Mazsihisz-vezetés különböző ügyekben tett feljelentést az elmúlt hónapokban ismeretlen tettes ellen, és van olyan szenzitív adattal történő visszaéléses ügy is, amelyben már tanúként meghallgatta a rendőrség.
A szervezet belső viszonyaira rálátó, névtelenséget kérő forrásaink arról beszéltek: bár a vádakkal ellentétben Heisler nem diktatórikus vezető, a „Síp utcai” közösségben valóban meghatározók a személyes sérelmek, háttéralkuk, informális érdekszövetségek, „toxikus rivalizálások”, s ezek átláthatatlanná teszik a döntéshozatalt és megnehezítik a működést. (Formálisan egy 14 tagú vezetőtestület hozza a legfontosabb döntéseket, az elnök és az ügyvezető igazgató párosa kontrollálja a szervezet életét.)
Ilyen meg olyan zsidó
A négy magyarországi történelmi egyház egyikeként a legnagyobb magyar zsidó egyházhoz, a neológ irányzatot követő Mazsihiszhez mintegy 40 zsinagóga tartozik, de feladatának tekinti a szociális segítségnyújtást, a zsidóoktatás erősítését, képviseli a holokauszt túlélőit kárpótlási ügyekben, szervezi a zsidó kulturális és közéletet, fenntartja a Mazsihisz Szeretetkórházat. Legfőbb testülete, a 121 fős közgyűlés a zsinagógák képviselőiből és a rabbikból áll, éves költségvetése durván 3–4 milliárd forint, ennek nagyjából egyharmada turisztikai bevétel. Neológ szervezetként, vagyis a speciálisan magyar zsidó újító irányzat képviselőjeként vezetése világi, a vallással, hitélettel kapcsolatos kérdésekben azonban hagyományosan a rabbik saját testülete, a rabbikar dönthet.
A mostani konfliktus egyik forrása, hogy a rabbikar egy része kevesli a beleszólást az egyház vezetésébe, de esetenként a zsidó identitást és a szervezet feladatát is másképpen értelmezik a világi és vallási vezetők. Egyik forrásom szerint a konfliktusban két koherens álláspontot nehéz volna elkülöníteni, mert többeket csak az ellenféllel, vagyis a Heisler-vezetéssel szembeni pozíció terel egységfrontba. A Heisler-ellenes csoport szerint
a Mazsihisz feleslegesen, érdekeivel ellentétesen vállal éles konfliktusokat az Orbán-kormánnyal és a kormány emlékezetpolitikai programját kiszolgáló ortodox zsidó egyházzal, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséggel (EMIH)
– ugyanakkor a Mazsihisz a hagyományosan baloldali érzelmű és integrálódott magyar zsidóságot, egyfajta kulturális zsidó identitást képvisel, öndefiníciója szerint értékalapon. Egy forrás másképpen fogalmaz: „A Mazsihisznek hagyományosan a baloldal felé vannak meg azok a szoros kapcsolatai, amilyeneket a magyar ortodox zsidók Köves vezetésével a Fidesz felé építettek ki.”
A Mazsihisz gyengülése mind a 2019-re vele szimbolikusan is egy szintre emelt, egyházként elismert EMIH-nek, mind a kormánynak érdeke lehet – nem véletlen, hogy a kormányközeli Mandiner „kormányfőhöz közeli körökből értesült” arról októberben, hogy Orbán Viktor személyesen Heislert és határozatlan fellépését tartja felelősnek azért, hogy a baloldali pártok egy „antiszemita jelöltet támogattak” a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 6. számú választókerületben tartott időközi országgyűlési választáson. Köves Slomó szintén a Mandinernek nyilatkozta januárban, hogy a Mazsihisz világi vezetése „túszul ejtette” a szervezetet, elnöke „gyűlöletkultúrát” honosít meg, és „harcot hirdetett minden ellen, ami zsidó”.
Egy beszélgetőtársam szerint az EMIH ezzel nyíltan bejelentkezett a Mazsihisz pozíciójára és forrásaira, és ha esetleg az EMIH és a kormány most nem is feszítené tovább a Mazsihiszben keletkezett repedéseket, egy esetleges 2022-es Fidesz-győzelem után meglenne a hivatkozási alap a magyar zsidóság képviseletének átrendezésére – a Mazsihisz-közelinek tartott zsidó lap, a Szombat szerkesztője, Gadó János értelmezése szerint a harc nemcsak az állami forrásokért és a zsidóság reprezentációjáért zajlik, hanem azért is, hogy ki fogalmazhatja meg a magyar közbeszédben hitelesen az antiszemitizmus vádját.
Heisler András a Narancsnak nem akarta minősíteni Köves Slomó dehonesztáló állításait: „Az EMIH-hel jelenleg nincs érdemi kapcsolatunk, de ezt pillanatnyilag nem is erőltetjük, mert vezető rabbija rendszeresen beavatkozik belügyeinkbe, minősíti a Mazsihiszt és annak vezetőjét, miközben saját szervezetük milliárdokkal nem tud elszámolni, tartozásaik vannak, vágóhídjuk hatalmas veszteséget termel, és senki nem tudja, mi történt azzal a 2 milliárd forinttal, amit a Baross utcai színházuk fejlesztésére kaptak. Örülnék, ha az EMIH a saját transzparenciájuk totális hiányával és nem a Mazsihisz problémáival foglalkozna.” Orbán kijelentése egyébként meglepte Heislert, mert állítása szerint ő határozottan elítélte Bíró László antiszemita megnyilvánulásait. Tény, hogy pártpolitikai kérdésekbe a Mazsihisz valóban nem kíván beleszólni. A koalíciókötés pedig pártpolitikai aktus, akkor is, ha szürreális helyzetet generál. Heisler szerint viszont „különböző kormányzati szereplők jelezték, hogy az ellenzéki koalíciót a Jobbik miatt kritizálnunk kellene. E kérdésben azonban nem nyilvánultunk meg. A Mazsihisz ebben következetes, hisz’ korábbi választásokon más szürreális koalíciókötéseknél sem mondtunk véleményt. A pártpolitika nem az egyházak dolga. Tény, hogy álláspontunk a mai napig feszültséget okoz a kormány és szövetségünk között”.
A 444.hu korábbi cikke szerint Orbán és Heisler 2017 óta nem beszéltek, ennek egyik oka az lehet, hogy Benjámin Netanjahu 2017-es látogatásakor Heisler a beszédében bírálta az izraeli kormányfő diaszpórapolitikáját, valamint kritikát fogalmazott meg az itthoni Soros-kampánnyal szemben. Heisler szerint hiba volna ennek a beszédnek meghatározó jelentőséget tulajdonítani: „Két ekkora formátumú politikus a Mazsihisz elnökének finom kritikáját követően még bizonyára nyugodtan alszik.”
Bár a Mazsihiszben korábban is voltak kemény belső konfliktusok – a szervezetet 1991 és 2013 között igazgató Zoltai Gusztáv hivatalosan a német megszállási emlékmű felállítása, sajtóértesülések szerint viszont egy belső pénzügyi átvilágítás eredménye miatt mondott le –, azok nem kerültek ki ilyen mértékben a nyilvánosság elé. A Mazsihisz mostani válságának megértéséhez 2020 májusáig kell visszamennünk: akkor írta meg az Index egy birtokukba került levél alapján, hogy a Mazsihisz alkalmazottai kiborultak egy vállalkozó 93 milliós sikerdíjának kifizetésén, miközben a világjárvány miatt a vezetés éppen leállította a beruházásait, és 20–40 százalékkal csökkentette a fizetéseket.
Feszültség, zúgolódás
A sikerdíjat Róna Iván és cége kapta meg a Dohány utcai Zsinagóga és a Zsidó Múzeum turisztikai fejlesztésére egy 2017-ben kötött szerződés értelmében: ha a turisztikai bevétel eléri az 1,1 milliárd forintot, a szokásos havi juttatáshoz hozzáadódik a küszöbön felüli bevétel 10 százaléka. A vezetés állítása szerint váratlanul és először a bevétel jelentősen túlszaladt az 1,1 milliárdos határon, így az érvényes szerződést követve a díj részletekben történő kifizetése mellett döntött. A Mazsihisz jogásza, Rosta Márton szerint viszont a megállapodás a jó erkölcsbe ütközik, ezért semmis, ráadásul szerinte az, hogy a vezetés nem próbálta vis maiorra hivatkozva lealkudni a sikerdíjat, felveti a hűtlen kezelés gyanúját.
Rosta ezek után távozott a Mazsihisztől, ami információink szerint komoly felzúdulást keltett házon belül.
Tovább élezte a feszültségeket a „Fináli-botrány”: a Hunyadi téri zsinagóga rabbija, Fináli Gábor többször kritizálta Izraelt a Facebookon. Egy bejegyzésében arról írt, hogy a holokauszt utáni kárpótlás nagy részét Izrael kapta Németországtól rokonaink haláláért, és mindezt arra költötte, hogy rendbe tegye azt a káoszt, amit 1948 óta kialakított. Fináli bejegyzését bírálta a budapesti izraeli nagykövet is, ami után Heisler bocsánatkérésre szólította fel a rabbit és jelezte: ne fogalmazzon meg hasonló véleményeket nyilvánosan, ha a Mazsihiszben akar maradni. Csakhogy más rabbik külön is felkeresték a nagykövetet, és látszólag erősebb következményként bejelentették a rabbi testületi tagságának felfüggesztését. Erre egy Heisler-szövetségesnek tartott rabbi, Radnóti Zoltán jelezte: Fináli felfüggesztése érvénytelen, mert a Rabbitestületnek nincs is érvényes alapszabálya, és a szavazás egyébként is csak egységes vélemény kialakításáról, nem tagságfelfüggesztésről szólt. Ezzel vitába szállt Róna Tamás, mondván, az alapszabályuk végleges elfogadását éppen a világi vezetés blokkolja és köti feltételekhez. „Akkora volt már a belső feszültség, hogy valójában bármin kirobbanhatott a viszály, véletlen, hogy pont Fináli kapcsán indult el a lavina” – kommentált egy forrás.
Augusztusban mindenesetre nyíltan is szembekerült Heisler és Róna, és innentől durvultak el a dolgok: az elnök egy Rabbitestületnek címzett levelében megkérdőjelezte Róna alkalmasságát az elnöki tisztségre, egyrészt azért, mert Róna piaci ár fölött készíttette el a Mazsihisz vallási naptárát és tankönyveit, másrészt mert Róna beült a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) kuratóriumába úgy, hogy arról a Mazsihisz vezetőségét nem tájékoztatta. Róna szerint viszont éppen Heisler gyengíti a Mazsihisz pozícióját, mert megmérgezte a szervezet kapcsolatait a kormánnyal, illetve Izraellel, korrupciós botrányok vannak körülötte, háborúban áll a belső ellenzékével, és amit kifelé mutat, csak színház. Róna sérelmezi azt is, hogy rabbitestületi elnökké választása óta Heisler kihagyta őt a Mazsihisz vezetéséből. A belháborúban új szintet jelentett, hogy Róna válaszlevele eljutott a kormányközeli sajtóhoz, amely kapva kapott az alkalmon – a Magyar Nemzet és a Karc FM azonnal megírta, „Heislernek nem tetszik, hogy a Rabbitestület elnöke korrekt viszonyt ápol a kormánnyal”.
Más kérdésekben is szembekerült a Mazsihisz vallási és világi szárnya:
a rabbik nem támogatták a két reformzsidó-közösség társszervezeti tagfelvételét, ráadásul a kérdést vallási ügyként értelmezték – a világi vezetés támogatásával viszont a közgyűlés megszavazta. A rabbik szintén pozícióvesztésként élték meg, hogy a Heisler-vezetés a tradícióval szakítva az egyház által fenntartott Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (OR-ZSE) rektorának nem rabbit nevezett ki, hanem tudóst. Róna Tamás 2019-es rabbitestületi elnökké választása már üzenet volt a rabbik részéről – legalábbis Róna erről beszélt egy interjúban. Heisler szerint viszont az alapszabállyal összhangban a vezetés nem kívánta megváltoztatni a szervezet működési logikáját: „Továbbra is világi, és nem vallási vezetéssel képzeli a szövetség irányítását, a közgyűlés ezzel a neológia 160 éves hagyományát kívánja megőrizni.”
Augusztusban indult a Smúzoló nevű névtelen blog, amely egymás után közölte a Mazsihisz-vezetést, Heislert és vélt vagy valós szövetségeseit lejárató trágár röpiratokat. Ezekben egy forrásunk szerint igazságmorzsák, kisebb vagy nagyobb ferdítések és egyértelmű hazugságok keverednek teljesen véletlenszerűen. Többen úgy látják, a revolverblog az információit olyan emberektől is szerzi, akik az elmúlt években tűzközelben voltak a Mazsihiszben. Mivel a blog állandó forrássá vált a kormányközeli sajtóban a mazsihiszes ügyekben, a Heisler-ellenes csoport annak tudatában szivárogtathat információkat vagy álinformációkat, hogy a Magyar Nemzet vagy a Neokohn átveszi azokat. A korábban az EMIH érdekkörébe tartozó Neokohn főszerkesztője és alapítója, Seres László november végén mondott fel, mert NER-közeli helyettesét, Veszprémy László Bernátot a tulajdonosok nem engedték leváltani, ő viszont nem akart NER-projektben részt venni. Seres eredetileg nem nyilvánosnak szánt, de a sajtóba kikerült Facebook-bejegyzésében távozásának okaként jelölte meg, hogy a tulajdonos elvárta a Mazsihisz lejáratását. Ezt ugyan a Brit Media tulajdonosa cáfolta, megbízott főszerkesztőként mégis azt a Megyeri A. Jonatánt nevezték ki, aki saját blogján Sipuccai dosszié címen jó ideje sorozatban közölte vitriolos cikkeit Heislerről és a Mazsihisz „bűneiről”. A főszerkesztőváltás után további hat munkatárs távozott, és a Neokohn valóban aktívabb szerepet kezdett vállalni a Mazsihiszen belüli konfliktusok élezésében.
A Mazsihisz a Smúzolóval szemben többször próbált fellépni, a vezetés különböző közleményekben ítélte el a „goebbelsi stratégiát”, a „náci ideológiát idéző gyalázkodást”, és kötelezte el magát az elfogadható hangnemű vita mellett, de a blog máig aktív. Heisler erről azt mondta: „Komplett hazugságfolyamról van szó. A szennyoldal külső erők aljas támadása a Mazsihisz ellen, névtelen rágalmaikra nem fogunk reagálni.” Ugyanakkor
jogi lépéseket tettek és vizsgálatokat indítottak, hogy kiderítsék, áll-e az oldal mögött mazsihiszes munkavállaló.
Pengeváltásból háború
A Róna–Heisler-ellentét szeptemberre odáig fajult, hogy Heisler 23 év után felmentette munkaviszonyából a Rabbitestület elnökét azzal az indokkal, hogy Róna sértő és hazug állításokat tett a Mazsihisz vezetéséről. A közlemény utal rá, hogy Róna „a munka törvénykönyvébe ütköző módon lejárató kampányban vett részt saját munkáltatója ellen”, és mintegy mellékesen azt is megjegyzi: az OR-ZSE belső vizsgálata nemrégiben megállapította, hogy Róna diplomamunkája nagyrészt jelöletlen idézetekből áll. Róna ezt tagadta, és közölte, munkaviszonya megszüntetése után is a Rabbitestület elnökeként fog eljárni, ameddig csak lehet. A testület is kiállt mellette, sőt december végén a 12 jelen lévő szavazóképes rabbi megerősítette Rónát elnöki pozíciójában. (Róna a felmentése után is lehet a Mazsihisz Közép-magyarországi Régiójának rabbija, mert az őt alkalmazó régió önálló jogi személy, e tekintetben nincs alárendelve a Mazsihisznek.)
Január 20-án a Neokohn „megszerezte” Róna Tamás „Rabbitestület-elnök” levelét, amelyben a rabbi vallási bíróság összehívását sürgeti különböző ügyekben. „Egyik kollégánkról rendkívül kompromittáló fotó és internetes chatrészlet került ki” egy hírportálra, „egyik kollégánk esetében egy olyan levél került ki, amelyben a kolléga megvallja házasságon kívüli szerelmét”, „egyik kollégánk levelezést folytatott egy hírportál vélt vagy valós működtetőjével”, és egy főkántorról „kompromittáló anyakönyvi származási adatokat szolgáltatott ki”, „egyik kollégánk megfigyeltette egy másik kollégánkat” – írta. Január 27-én a Smúzoló után már Kiskorúak zaklatása, a betérőkkel való visszaélés és szexbotrány a magyarországi rabbikarban címmel közölt cikket héber nyelven egy izraeli orgánum, a Jediot Achronothoz tartozó online portál, az Ynet, mely írást a Neokohn sietett lehozni magyar fordításban. Az izraeli lap közölt egy chatrészletet is, amin állítása szerint az látható, hogy egy magyar rabbi azután biztatja chatpartnerét szexuális együttlétre, hogy a lány megírta, nem múlt el 18 éves. A cikkben írnak egy másik rabbiról is, aki állítólag betérni készülő nőkkel lép „romantikus kapcsolatba”. A vádakról Heisler azt mondta: névtelen feljelentésekre továbbra sem reagálnak, ezért az eddig hozzájuk eljutott információk alapján nem indítanak belső vizsgálatot. „Hiteles bejelentéseket viszont a szervezet ügyvezetője azonnal kivizsgáltat.”
A Rabbitestület felszólította a Mazsihisz-vezetést „a világsajtóban megjelent hírek alapos, hivatalos, és azonnali kivizsgálásra”. A Mazsihisz közzétette honlapján a négy rabbi, köztük Róna által aláírt szöveget az alábbi kommentárral:
a vezetés nem tartja legitimnek a Rabbitestületet, és Róna nem áll a Mazsihisz alkalmazásában.
Februárban már négy rabbi írt alá a testületben maradt nyolcat képviselve, s az elnök önkéntes alapon tölti be tisztségét. A Mazsihisz-vezetés ezért állította később, hogy a testület átláthatatlan és illegitim, sőt azt sem lehet tudni, ki a tagja. Az elmúlt hetekben kilépett Darvas István, Verő Tamás, Fináli Gábor (akinek tagsága eleve vita tárgya volt), Deutsch Péter, Markovics Zsolt, Radnóti Zoltán, Kardos Péter. Markovics egyebek közt azzal indokolta kilépését, hogy koholt vádak alapján koncepciós pert folytatnak ellene és a Mazsihisz választott vezetése ellen, és Róna hazai és külföldi sajtóban tett nyilatkozataival elvette „legalapvetőbb emberi jogát, az ártatlanság vélelmét”. Szerinte ennek a háborúnak csak vesztesei lesznek. Radnóti Zoltán a nemtelen támadásokkal indokolta döntését és azt írta, nem akar „játékszerévé lenni belpolitikai és zsidópolitikai csatározásoknak”. Radnóti utalt arra, hogy továbbra is dolgozna a neológ közösségért a Mazsihiszen belül – amit egyesek egy Mazsihiszen belüli új rabbitestület létrehozásának szándékaként értelmeznek.
Mindeközben Róna Tamás megalapította a Magyarhoni Zsidó Imaegylet Egyesületet (Zsima) a neológ irányzat felvirágoztatására, de az máig nem tudható, kik a tagjai, és vannak-e a Mazsihiszből a Zsimába átlépő rabbik.
Amikor Heisler Andrást arról kérdeztem, valóban a Mazsihisz léte forog-e kockán, így válaszolt: „Nem lennék felelős zsidó vezető, ha bagatellizálnám az ügyet. Ez mindenképp nagyon komoly történet. Mégis úgy gondolom, az egész a Mazsihisz megújulásáról szól, ami láthatóan konfliktusokkal jár. Ha ezeknek a konfliktusoknak a rendezése méltó körülmények között, megfelelő hangnemű párbeszédeken keresztül történik, az a közösség számára kívánatos. A valóságban azonban sajnos az történt, hogy egy agresszív kisebbség méltatlan eszközöket kezdett használni.” Egy forrás szerint Heisler belső csatákat nyer a házban, így egy időre konszolidálhatja a helyzetet. Más szerint viszont „a megújuláshoz túl kellene lépni a személyes konfliktusokon, és meg kellene kezdeni egy átfogó megtisztulási folyamatot, de ennek egyelőre nem látni a jeleit”.
