A magyarok többsége szerint a hatalom képviselői bármit megtehetnek

  • narancs.hu
  • 2023. március 6.

Belpol

A fideszesek szerint persze ez is másképp van. 

A teljes népesség 58 százaléka egyetért azzal az állítással, hogy a hatalom képviselői Magyarországon bármit megtehetnek – derül ki Somogyi Zoltán, a Political Capital társalapítójának friss kutatásából, amelyet a hvg.hu-n ismertet. 

Az 1000 fős, telefonos, országos reprezentatív kutatáshoz az adatfelvétel február 21. és 27. között zajlott, és az derült ki belőle, hogy 42 százalék teljesen egyetért az állítással, további 16 százalék inkább egyetért, vagyis a társadalom többsége úgy gondolja, hogy a hatalom képviselői Magyarországon bármit megtehetnek. Az állítással egyet nem értők 24 százalékot értek el, a fennmaradó 18% köztes válaszlehetőséget jelölt, vagy bizonytalan a kérdésben.

Sőt, szinte minden társadalmi csoportban határozott többségben van az állítással egyetértők csoportja, kivéve a Fidesz-szavazók esetében, ahol 21 százaléknyi egyetértővel szemben 49 százaléknyi egyet nem értő található.

A jelenlegi parlamenti pártok támogatóit nézve a momentumosok 98 százaléka, a Párbeszédből 97 százalék, a DK és a Mi Hazánk szavazóinak 87–87 százaléka, az LMP-sek 83 százaléka, a Jobbik híveinek 74 százaléka, az MSZP-t támogatók 64 százaléka szerint a hatalomban levők azt csinálnak, amit akarnak. A jelenleg parlamenten kívülieknél említésre méltó Kétfarkúak esetében 97 százalék gondolja azt, hogy semmit sem lehet tenni a hatalmi túlkapásokkal szemben.

A kutatás szerint nem kapott abszolút többséget az a válasz, hogy a hatalomban levők mindent megtehetnek az 50 évnél idősebbeknél, a legfeljebb 8 általános iskolai osztályt végzetteknél, a havi 150 000 forintnál kisebb jövedelmű háztartásoknál, a nyugdíjasoknál, az inaktív keresőknél és a biztosan nem szavazóknál. Azaz a főként az államból élő, vagy attól erősen függő csoportok esetében, míg az aktív munkavállalók nagyobb arányban értenek egyet azzal, hogy a hatalomban levők bármit megtehetnek.

A 18 és 29 év közöttiek 75 százaléka egyetért, vagy nagyon egyetért azzal az állítással, hogy Magyarországon a hatalom képviselői mindent megtehetnek, szemben azzal a 16 százalékkal, akik nem értenek egyet, míg a 65 év felettieknél 43 százalék áll szemben a 37 százalékkal. 

A kutatás szerint ráadásul a megyei jogú városokban élő válaszadók értenek egyet a legnagyobb arányban az állítással, bár a dunántúli régiók választói kisebb arányban, mint az ország más részein élők. A régiókat tekintve az észak-alföldi régióban élő válaszadók körében felülreprezentált azok aránya, akik teljesen egyetértenek az állítással, és alulreprezentáltak az állítást tagadók, ami magyarázható akár a közelgő akkumulátorgyár-beruházással, mindazzal, ahogy ez a történet ott lejátszódott.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.