A magyarok többsége szerint a hatalom képviselői bármit megtehetnek

  • narancs.hu
  • 2023. március 6.

Belpol

A fideszesek szerint persze ez is másképp van. 

A teljes népesség 58 százaléka egyetért azzal az állítással, hogy a hatalom képviselői Magyarországon bármit megtehetnek – derül ki Somogyi Zoltán, a Political Capital társalapítójának friss kutatásából, amelyet a hvg.hu-n ismertet. 

Az 1000 fős, telefonos, országos reprezentatív kutatáshoz az adatfelvétel február 21. és 27. között zajlott, és az derült ki belőle, hogy 42 százalék teljesen egyetért az állítással, további 16 százalék inkább egyetért, vagyis a társadalom többsége úgy gondolja, hogy a hatalom képviselői Magyarországon bármit megtehetnek. Az állítással egyet nem értők 24 százalékot értek el, a fennmaradó 18% köztes válaszlehetőséget jelölt, vagy bizonytalan a kérdésben.

Sőt, szinte minden társadalmi csoportban határozott többségben van az állítással egyetértők csoportja, kivéve a Fidesz-szavazók esetében, ahol 21 százaléknyi egyetértővel szemben 49 százaléknyi egyet nem értő található.

A jelenlegi parlamenti pártok támogatóit nézve a momentumosok 98 százaléka, a Párbeszédből 97 százalék, a DK és a Mi Hazánk szavazóinak 87–87 százaléka, az LMP-sek 83 százaléka, a Jobbik híveinek 74 százaléka, az MSZP-t támogatók 64 százaléka szerint a hatalomban levők azt csinálnak, amit akarnak. A jelenleg parlamenten kívülieknél említésre méltó Kétfarkúak esetében 97 százalék gondolja azt, hogy semmit sem lehet tenni a hatalmi túlkapásokkal szemben.

A kutatás szerint nem kapott abszolút többséget az a válasz, hogy a hatalomban levők mindent megtehetnek az 50 évnél idősebbeknél, a legfeljebb 8 általános iskolai osztályt végzetteknél, a havi 150 000 forintnál kisebb jövedelmű háztartásoknál, a nyugdíjasoknál, az inaktív keresőknél és a biztosan nem szavazóknál. Azaz a főként az államból élő, vagy attól erősen függő csoportok esetében, míg az aktív munkavállalók nagyobb arányban értenek egyet azzal, hogy a hatalomban levők bármit megtehetnek.

A 18 és 29 év közöttiek 75 százaléka egyetért, vagy nagyon egyetért azzal az állítással, hogy Magyarországon a hatalom képviselői mindent megtehetnek, szemben azzal a 16 százalékkal, akik nem értenek egyet, míg a 65 év felettieknél 43 százalék áll szemben a 37 százalékkal. 

A kutatás szerint ráadásul a megyei jogú városokban élő válaszadók értenek egyet a legnagyobb arányban az állítással, bár a dunántúli régiók választói kisebb arányban, mint az ország más részein élők. A régiókat tekintve az észak-alföldi régióban élő válaszadók körében felülreprezentált azok aránya, akik teljesen egyetértenek az állítással, és alulreprezentáltak az állítást tagadók, ami magyarázható akár a közelgő akkumulátorgyár-beruházással, mindazzal, ahogy ez a történet ott lejátszódott.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.