A magyarok többsége szerint a hatalom képviselői bármit megtehetnek

  • narancs.hu
  • 2023. március 6.

Belpol

A fideszesek szerint persze ez is másképp van. 

A teljes népesség 58 százaléka egyetért azzal az állítással, hogy a hatalom képviselői Magyarországon bármit megtehetnek – derül ki Somogyi Zoltán, a Political Capital társalapítójának friss kutatásából, amelyet a hvg.hu-n ismertet. 

Az 1000 fős, telefonos, országos reprezentatív kutatáshoz az adatfelvétel február 21. és 27. között zajlott, és az derült ki belőle, hogy 42 százalék teljesen egyetért az állítással, további 16 százalék inkább egyetért, vagyis a társadalom többsége úgy gondolja, hogy a hatalom képviselői Magyarországon bármit megtehetnek. Az állítással egyet nem értők 24 százalékot értek el, a fennmaradó 18% köztes válaszlehetőséget jelölt, vagy bizonytalan a kérdésben.

Sőt, szinte minden társadalmi csoportban határozott többségben van az állítással egyetértők csoportja, kivéve a Fidesz-szavazók esetében, ahol 21 százaléknyi egyetértővel szemben 49 százaléknyi egyet nem értő található.

A jelenlegi parlamenti pártok támogatóit nézve a momentumosok 98 százaléka, a Párbeszédből 97 százalék, a DK és a Mi Hazánk szavazóinak 87–87 százaléka, az LMP-sek 83 százaléka, a Jobbik híveinek 74 százaléka, az MSZP-t támogatók 64 százaléka szerint a hatalomban levők azt csinálnak, amit akarnak. A jelenleg parlamenten kívülieknél említésre méltó Kétfarkúak esetében 97 százalék gondolja azt, hogy semmit sem lehet tenni a hatalmi túlkapásokkal szemben.

A kutatás szerint nem kapott abszolút többséget az a válasz, hogy a hatalomban levők mindent megtehetnek az 50 évnél idősebbeknél, a legfeljebb 8 általános iskolai osztályt végzetteknél, a havi 150 000 forintnál kisebb jövedelmű háztartásoknál, a nyugdíjasoknál, az inaktív keresőknél és a biztosan nem szavazóknál. Azaz a főként az államból élő, vagy attól erősen függő csoportok esetében, míg az aktív munkavállalók nagyobb arányban értenek egyet azzal, hogy a hatalomban levők bármit megtehetnek.

A 18 és 29 év közöttiek 75 százaléka egyetért, vagy nagyon egyetért azzal az állítással, hogy Magyarországon a hatalom képviselői mindent megtehetnek, szemben azzal a 16 százalékkal, akik nem értenek egyet, míg a 65 év felettieknél 43 százalék áll szemben a 37 százalékkal. 

A kutatás szerint ráadásul a megyei jogú városokban élő válaszadók értenek egyet a legnagyobb arányban az állítással, bár a dunántúli régiók választói kisebb arányban, mint az ország más részein élők. A régiókat tekintve az észak-alföldi régióban élő válaszadók körében felülreprezentált azok aránya, akik teljesen egyetértenek az állítással, és alulreprezentáltak az állítást tagadók, ami magyarázható akár a közelgő akkumulátorgyár-beruházással, mindazzal, ahogy ez a történet ott lejátszódott.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.