A pedagógus szakszervezetek ellen döntött a Fővárosi Törvényszék

  • narancs.hu
  • 2022. február 26.

Belpol

És a kormány ellen is. De a szakszervezetek fellebbeznek, folytatódik az ügy.

A szakszervezetek 2022. február 24-én kapták kézhez a sztrájkügyekben illetékes Fővárosi Törvényszék végzését, mely szerint

a szakszervezetek, illetve a kormány kérelmét is elutasították.

A bíróság végzéséből és az azzal együtt megküldött ellenkérelemből kiderült, a kormányoldal a korábbi nemperes eljáráshoz hasonlóan ismét kérte a sztrájkkövetelések jogellenességének megállapítását. Ezt a kérelmet a bíróság elutasította – áll a PDSZ és a PSZ közleményében. 

A szakszervezetek február elején benyújtották a márciusi sztrájk alatti még elégséges szolgáltatásról szóló ajánlatukat a kormánynak, amelyről az nem volt hajlandó egyeztetni, mondván, erről időközben kormányrendeletet alkotott. A szakszervezetek a sztrájktörvény rendelkezései alapján bírósághoz fordultak, mivel a sztrájktörvény előírja, hogy megállapodás hiánya esetén nemperes eljárásban kell dönteni a két fél ajánlata közül.

Az EMMI azt közölte az MTI-vel: a pedagógus szakszervezetek által tudatosan a választási kampány időszakára szervezett jogszerűtlen akciók sértik a gyerekek és a szülők érdekét, a járvány és a sok hiányzás miatt így is sok teher hárult rájuk. Továbbra is kérik a szakszervezeteket és az aktivistákat, legyenek tekintettel a gyermekekre és a szülőkre. A január végi munkabeszüntetési akcióról a bíróság kimondta, hogy törvénytelen volt, és most első fokon a még elégséges szolgáltatásról szóló szabályozás jogszerűségét is megerősítette a Fővárosi Törvényszék.

A szakszervezetek fellebbeznek, az ügy tehát folytatódik.

Figyelmébe ajánljuk

Már több mint 240 iskolában van bombariadó országszerte

  • narancs.hu

Budapesten és vidéken is több iskola kapott fenyegető emailt csütörtök reggel. A rendőrség átvizsgálja az érintett iskolákat, az oktatás folytatásáról, illetve a tanulók hazaküldéséről az intézmények saját hatáskörben döntenek.

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.