A Prezi alapítója: „Ez a törvény felesleges, sőt káros. Károsnak tartjuk a magyar jövőre nézve”

  • - gm -
  • 2017. június 19.

Belpol

Halácsy Péter azt mondja, küzdjünk és tegyük nevetségessé az abszurd helyzeteket.

A Prezi társalapítója, Halácsy Péter is megírta nemrég a véleményét a kormány kedden elfogadott, a civileket megbélyegző törvényéről. Halácsy egyébként 2015-ben egy saját óvodát hozott létre, mert úgy látta: alapjaiban kellene újragondolni a magyar oktatást. Mára ott tart, hogy három lakásóvodát és egy iskolát is működtet Budapesten, és szeptemberben Óbudán nyitja a következőt.

Halácsy Péter

Halácsy Péter

Fotó: MTI/Mohai Balázs

„A mi közösségünk tudja, hogy külföldi pénzek öncélú címkézése káros a magyar nemzetnek, káros a magyar gazdaságnak. Mi hisszük, hogy Magyarország exportképes, és tudjuk, hogy export esetén külföldről érkezik pénz” – írja Facebook-posztjáb–an Halácsy.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.