„A szakadék szélén billegünk” – Tanárok a tragikus PISA-eredményről

  • Gera Márton
  • 2016.12.11 08:09

Belpol

Drámaian romlott a magyar diákok tudásszintje a friss PISA-teszt szerint, ám a kormány a tanárokra és a tanulókra kenné a rossz eredményt. Gyakorló pedagógusokat kérdeztünk.

„A PISA-eredmények nem döbbentettek meg, nem vártam mást, természetesnek tartottam, hogy csak romolhat az eredmény. A PISA kompetenciákat mér, arra kíváncsi, hogy a 15 éves gyerekek milyen eséllyel indulhatnak a munkaerőpiaci versenyen. Ehhez kompetenciaalapú oktatás szükségeltetik; pont ez az az irány, amitől 2010 óta eltértünk” – vélekedik a jelenleg egy szakgimnáziumban tanító német szakos tanárnő, aki azt kérte, nevét ne írjuk le. Szerinte nagyon sok pedagógus tisztában van a kompetenciák fontosságával, de

a 2010 óta megváltozott oktatáspolitika miatt elbizonytalanodtak, félnek.

„Nem mernek hangot adni aggodalmaiknak, bár világosan látják, hogy a szakadék szélén billegünk.

A többiek pedig örülnek, hogy újra a régi dolgok jöttek »divatba«, végre előírják, hogy mit és hogyan kell frontálisan előadni.”

A pályáját tanítóként kezdő tanárnő arról beszélt a magyarnarancs.hu-nak, hogy óriási a túlterheltség, rengeteg tantestületet tett tönkre a portfóliós rivalizálgatás, pedig az oktatás csapatmunka. „Ha így nézem, igaza van Lázár Jánosnak. Mi vagyunk a hibásak, hogy ezt hagytuk.”

false

Az eredmények Sulyok Blankát, az újpesti Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola magyartanárát sem lepték meg: „Már az is csoda lett volna, ha nem romlik, hanem stagnál az eredmény. Évről évre tapasztalni, hogy egyre nagyobb a káosz, és egyre kevesebb idő jut a diákokra.” A szakértők lényegében 2010-ben megjósolták, hogy az új oktatási törvénynek ez lesz a következménye – folytatja. A magyartanár szerint az oktatáshoz kapcsolódó minden eredményben van felelőssége természetesen a tanároknak is, de azt elég nehéz elképzelni, hogy az elmúlt években a tanárok lettek kevésbé kompetensek, és a később született diákok egyszerűen rosszabb agyi kapacitásokkal rendelkeznének. „Teljesen egyértelmű, hogy itt rendszerszintű probléma van, és

a gyerekekre kenni az eredményt, a világon a legnagyobb hazugság és aljasság.”

A budapesti Teleki Blanka Gimnáziumban angolt és történelmet tanító Ács Péterné úgy véli, az eredmények a magyar társadalom kettészakadását is mutatják: „Funkcionális analfabéták tömege, akik iskolai infrastruktúra hiányában a szakmájukat sem tudják rendesen megtanulni, és a piacképes tudást még mindig elég könnyen megszerző nagyvárosi gimnazisták.” Szerinte a legnagyobb baj az általános iskolai alapozással van. „Matematikai, természettudományos és szövegértési alapkompetenciákkal 15 éves korra a legtöbb diáknak rendelkeznie kellene, mert erre lehet alapozni, és így lehet továbbfejlődni. A finn oktatási modell épp erre épít.” A Teleki tanára azt mondja, az agyonzsúfolt kerettantervek, amelyhez megfelelő óraszámot sem sikerült rendelni, nehezen teszik lehetővé a kompetenciaalapú fejlesztést.

Egy hajdúszoboszlói általános iskolában tanító tanár szerint már a korábbi PISA-tesztek után várni lehetett, hogy még rosszabb eredmény születik, és ugyan 2010 előtt is voltak problémák, de a mostani eredmények egyértelműen az új oktatáspolitika kudarcát mutatják. Szerinte az oktatási rendszer a legkisebb változtatásra is nagyon érzékenyen reagál, és ez lecsapódik a teljesítményben, így a PISA-felmérésben is. A hajdú-bihari tanár furcsállja, hogy nem kérték ki maguknak Lázár János kormányinfós nyilatkozatát a tanárok, mert az sértő a pedagógustársadalomra nézve. „A mostanihoz képest a 2009-es PISA-mérésen kimagasló eredményt értünk el, így halkan megkérdezném:

A tanárok akkor tehát 8 év alatt elfelejtettek tanítani?

Az egész PISA-mérés a rendszer hibáit mutatja, és a világon szerintem sehol nem volt olyan mértékű forráskivonás az oktatásból, mint Magyarországon. Franciaországban már fél Párizst lebontották volna a pedagógusok emiatt, nálunk meg birkatürelemmel viselték.”

A Budapesten tanító Mikecs Lilla szerint is várható volt az eredmény. „Az elmúlt 15–20 év oktatáspolitikája teljesen tönkretette az oktatást: egy okos koncepciót kellett volna kitalálni, és azt pártoktól függetlenül végigvinni.” A gyermekvédelemben is dolgozó tanárnő nem érti, milyen megteremtett feltételekről beszél Lázár János, „amikor, mondjuk, a mindennapi testneveléshez a mai napig nincsenek meg a megfelelő körülmények”. Szerinte a PISA-eredményen minden tükröződik, így a nem megfelelő Nemzeti alaptanterv is, amely nem veszi figyelembe a gyerekek különbözőségét. Mikecs Lilla azt mondja, a tanároknak nincs idejük gyakoroltatni, ismételtetni, és nincs lehetőség a tehetséggondozásra sem. „És nem is lesz jobb a helyzet, ha nem egy radikális változtatással próbálják orvosolni a bajokat, de azt gondolom, sajnos ebből is pártpolitikai kérdést fognak csinálni.”

Neked ajánljuk