A Terminátort hozta fel példaként a kormánybiztos, amikor a mesterséges intelligenciáról kérdezték

  • narancs.hu
  • 2023. június 23.

Belpol

Ha eltűnnek a könyvek, akkor az emberiség egy művileg megszerkesztett alternatív valóságban élhet, véli Ferencz Orsolya. 

„Feszegettük Pandóra szelencéjét, és kinyílt. Az a rossz hír, hogy erre senki sem készült fel. A jogi szabályozás soha nem éri utol a technológia fejlődését. Az MI-t nem lehet abbahagyni, befejezni vagy elvágni, mert tulajdonképpen nem tudjuk korlátozni a technológia fejlesztését, nincs meg ehhez a szabályozó eszközrendszer sem. Ez egy vadon és szabadon futó ló.

A legrosszabb és legismertebb a Terminátor című film forgatókönyve, amikor az MI fegyverrendszereket kezd el üzemeltetni”

 – fogalmazott Ferencz Orsolya, a Fidesz-KDNP frakciójának tagja, űrkutatásért felelős miniszteri biztos az Indexnek adott interjújában. 

 
Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa beszédet mond a Patológiai Innovációs Inkubátor Kft. központjának megnyitó ünnepségén Budapesten 2023. március 23-án. Az átadással az egészségügyi innováció területén az első projekt megvalósítása is kezdetét veszi, amelynek keretében mesterséges intelligencia alapú orvosi berendezést fejlesztenek a daganatos betegségek, elváltozások gyorsabb és precízebb diagnosztizálása érdekében.
MTI/Kovács Tamás
 

Ferencz hozzátette, Yuval Noah Harari izraeli történész szerint az MI új Bibliát is írhat, és a jövőbeli szent könyvek olyan vallásokat hozhatnak létre, amelyek „valójában helyesek”. „A magam részéről ezt inkább disztópikus, mint üdvözlendő jövőképnek tartom, amelyet el kellene kerülnünk. Egyébként sajnos ez éveken belül valósággá válhat. Az MI egy olyan világot teremthet, mint amilyenről a Fahrenheit 451 című regényben olvashattunk. Gondoljunk csak bele, ha eltűnnek a könyvek, fennáll annak a veszélye, hogy az emberiség egy művileg megszerkesztett alternatív valóságban éljen” – fogalmazott. 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.