A Terminátort hozta fel példaként a kormánybiztos, amikor a mesterséges intelligenciáról kérdezték

  • narancs.hu
  • 2023. június 23.

Belpol

Ha eltűnnek a könyvek, akkor az emberiség egy művileg megszerkesztett alternatív valóságban élhet, véli Ferencz Orsolya. 

„Feszegettük Pandóra szelencéjét, és kinyílt. Az a rossz hír, hogy erre senki sem készült fel. A jogi szabályozás soha nem éri utol a technológia fejlődését. Az MI-t nem lehet abbahagyni, befejezni vagy elvágni, mert tulajdonképpen nem tudjuk korlátozni a technológia fejlesztését, nincs meg ehhez a szabályozó eszközrendszer sem. Ez egy vadon és szabadon futó ló.

A legrosszabb és legismertebb a Terminátor című film forgatókönyve, amikor az MI fegyverrendszereket kezd el üzemeltetni”

 – fogalmazott Ferencz Orsolya, a Fidesz-KDNP frakciójának tagja, űrkutatásért felelős miniszteri biztos az Indexnek adott interjújában. 

 
Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa beszédet mond a Patológiai Innovációs Inkubátor Kft. központjának megnyitó ünnepségén Budapesten 2023. március 23-án. Az átadással az egészségügyi innováció területén az első projekt megvalósítása is kezdetét veszi, amelynek keretében mesterséges intelligencia alapú orvosi berendezést fejlesztenek a daganatos betegségek, elváltozások gyorsabb és precízebb diagnosztizálása érdekében.
MTI/Kovács Tamás
 

Ferencz hozzátette, Yuval Noah Harari izraeli történész szerint az MI új Bibliát is írhat, és a jövőbeli szent könyvek olyan vallásokat hozhatnak létre, amelyek „valójában helyesek”. „A magam részéről ezt inkább disztópikus, mint üdvözlendő jövőképnek tartom, amelyet el kellene kerülnünk. Egyébként sajnos ez éveken belül valósággá válhat. Az MI egy olyan világot teremthet, mint amilyenről a Fahrenheit 451 című regényben olvashattunk. Gondoljunk csak bele, ha eltűnnek a könyvek, fennáll annak a veszélye, hogy az emberiség egy művileg megszerkesztett alternatív valóságban éljen” – fogalmazott. 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.