„Nagyon is szimbolikus, hogy az emlékmű avatása éppen az orosz elnök magyarországi látogatásának alkalmára esik. Ez is bizonyítja, hogy milyen magas szintű és mennyire erőteljes együttműködésünk” – fogalmazott a magyarországi orosz nagykövet a 444 szerint, és ezzel az állításával nehéz lenne vitatkozni.
Kevesebb mint két héttel Putyin látogatása előtt avatták fel Esztergomban, az egykori Szent Anna temetőben a Béke Angyala emlékművet, amely a város közelében lévő, első világháborús hadifogolytábor 3500 külföldi (részben orosz) áldozatára emlékeztet, illetve a szovjet Vörös Hadsereg környékbeli harcokban elesett katonáinak emlékművét – tudósított az MTI. Az I. világháborús emlékmű most készült, a II. világháborúsat pedig felújították, és újra átadták.
| ||
Völner Pál államtitkár, a térség országgyűlési képviselője megragadta az alkalmat, hogy párhuzamot vonjon az I. világháború és a mai helyzet között. Előbbit „Európa népeinek kollektív öngyilkossági kísérletének” nevezte, melyben csaknem 8 és fél millióan estek el, mintegy 21 millióan sebesültek meg és közel 8 millióan estek hadifogságba. Mindez – ha jól értjük szavait – szerinte nagyon hasonlít napjaink menekültválságára, de Völner reméli, hogy „most nem az öngyilkossági kísérlet lesz népeink közös nevezője, hanem az önvédelem, és sikerrel fogjuk megakadályozni, hogy mindennapjainkon úrrá legyen a félelem és a terror”. Úgy látszik, az államtitkár nem egyeztetett az orosz nagykövettel, mert az MTI tudósítása szerint Vlagyimir Szergejev azt mondta, hogy az elesettek emléke nem lehet aktuálpolitika tárgya.
A második világháború idején „hősi halált halt” szovjet katonák emlékművét az esztergomi önkormányzat támogatásából a Honvéd Kulturális Egyesület újította fel. Az átadás előtt Holló József nyugalmazott altábornagy emlékeztetett rá, hogy Magyarországon 1200 orosz katonai emlékhely áll. Azt már mi tesszük hozzá, hogy ezek nagy része a megszálló szovjet hatalom parancsára készült, a háború után és az ötvenes években, amikor az emlékműexport a rendszer legitimációjának fontos eszköze volt a keleti blokkban.
| ||
Vlagyimir Putyin ezt a tradíciót elevenítette fel, és már hosszú ideje próbál minél több emlékművet állítani szerte a világon az orosz katonáknak és más történelmi eseményeknek. Az emlékműveket általában nem közvetlenül a kormány, hanem Putyintól függő oligarchák által pénzelt alapítványok finanszírozzák. Ezek közé tartozik a Békeszerzők és Béke Alapítvány, amely a Béke Angyala szobrot adományozta Esztergom városának Putyin érkezése előtt.
Erről a zavarba ejtő jelenségről Mélyi József művészettörténész írt remek cikket a Narancsba. „Az orosz–magyar kapcsolatok alakulásának tükrében nem meglepő, hogy 2012 körül több, a fenti sorba illeszkedő, magyarországi emlékműprojekt is elindult. Három nagyobb vállalkozás: a Magyarországon elesett szovjet katonák Fiumei úti temetőben lévő sírjainak és emlékhelyének felújítása, Tokodon az első világháborúban az ottani hadifogolytáborban meghalt orosz, szerb és más nemzetiségű katonák emlékművének felállítása, és Esztergomban Mindszenty József hercegprímás szobrának elkészítése – befejezésük Vlagyimir Putyin 2015. februári látogatásának időpontjához kapcsolódott” – összegzett Mélyi. (Az oroszokhoz hasonló emlékműexportot folytat Azerbajdzsán és Kazahsztán is. 2014-ben Ibrahim Abaj Kunanbajuli kazah költő kapott szobrot a Városligetben, ahol egy ún. „azeri park” is felépülhetett volna, a magyar kormány és az azeri követség tárgyalt is róla, de végül be kellett érniük a Magyar Posta által kibocsátott azeri emlékbélyeggel.)
A múlt pénteki avatáson a fideszes államtitkár mellett a fideszes polgármester és az orosz nagykövet mondott beszédet, felolvasták Lavrov orosz külügyminiszter levelét, és koszorút helyeztek el három posztszovjet diktatúra, Azerbajdzsán, Fehéroroszország és Kazahsztán nagykövetei.
