A kormány döntésének értelmében az a Schmidt Mária rendelkezik majd Kertész Imre hivatalos emlékezete fölött, aki Búcsú Kertész Imrétől című nekrológjában megmutatta, mennyire aktuálpolitikai alapon, mennyire vonalasan értelmezi az író munkásságát. Kertész életműve itt a kormány aktuális ellenségeinek – a politikai korrektségnek, a bevándorlóknak, a liberálisoknak és „a civileknek” – szapulását hivatott legitimálni.
A Kertész Imre Intézet megalapításával megbízott, Schmidt Mária vezette közalapítvány titkolózik, semmit sem lehet megtudni a szakmai tervekről, a szakemberi gárdáról, a munka menetéről. Arra is mutatnak jelek, hogy az intézet jogi háttere sem makulátlan, ráadásul a hagyaték jelentős részét Kertész már rég kimenekítette Magyarországról. Arra az egyszerű kérdésre akartunk választ kapni, mi van a Kertész Intézet birtokában és mire költi idén az egymilliárd forintját, de válaszok helyett csak kifogásokkal, egy „kisstílű játszadozást” emlegető irodalomtörténésszel és egy csúnya jogvitával találkoztunk.
Beszéltünk viszont a Berlini Művészeti Akadémián létrehozott Kertész Archívum igazgatójával és a Kertész Imre műveit kiadó Magvető igazgatójával, és úgy tűnik, hogy Schmidt Máriáék már a kezdeteknél több hibát vétettek. Részletek a csütörtöki Narancsban.
