A Globex-ügy fejleményei: Lökéshullámok

publikálva
1999/11. (03. 18.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Az Aranykéz utcai robbantásos merénylet ügyében nyomozó hatóság eltökélt: a négyes gyilkosság célpontja az alvilágban Óriásként ismert Boros József Tamás volt. Ugyanakkor több napilapban is nyilvánosságra jutott, hogy egyes rendõrségi források nem tartják kizártnak: a célpont Szabó Gábor ügyvéd is lehetett, aki korábban, 1997 elejéig a Globexnek dolgozott, majd a csõd sorsára jutott Lupis Brókerház tulajdonosának, Lupis Józsefnek a gazdasági tanácsadója volt.

{k199911_11;b} Január végén a német bûnüldözõk - rácáfolva a MaNcs Interpolba vetett bizalmatlanságára (lásd Oroszlánvész, MaNcs, 1999. január 21.) - letartóztatták a Globex-vezéreket: a nemzetközi elfogatóparancs alapján egy müncheni vendéglátóhelyen õrizetbe vették Vellai Györgyit és Vajda Lászlót.

A Globex Holding jobb idõkben alkalmazott szóvivõje, Meruk József szerint az elfogatás - a magyar sajtóban megjelentekkel szemben - kevéssé kalandos körülmények között történt. Nem volt szükség ádáz körözésre meg kutatásra meg kardozásra: a német rendõrök egyszerûen randevúra hívták a Globex-vezéreket egy nyilvános helyre, ahol azután - a megállapodásnak megfelelõen - õrizetbe vették õket. Azóta csend honol a kiadatásra váró Vellaiék körül. A független német bíróságot nem illik sürgetni, a magyar hatóságok pedig türelmesen várják a döntést: mehetnek-e, és ha igen, mikor, Vajdáékért a reptérre. Akiket - a magyar hatóság kérelmére - egyébiránt sikkasztás és tõkebefektetési csalás elkövetésének gyanúja miatt vertek láncra, s azóta a müncheni fõkapitányságon raboskodnak. Az igazságügyi tárca februárban megküldte kiadatási kérelmét, ám az eddigi tapasztalatok szerint a német bírósági döntés akár fél évig is elhúzódhat.

Itthon viszont a Globex-ügy újabb hullámokat ver.

Az elsõ hullám: a Postabank

A Globex által okozott károkat ma már 8-10 milliárd forintra becsülik. Mint elõzõ összeállításunkban beszámoltunk róla, az önkormányzatoknak csaknem ötmilliárd forint a követelésük a Globex Brókerház ellen. A felszámolás alatt álló Globex Holding több milliárd forintos veszteségrõl adott számot, a cég megmaradt vagyonáért sorban állnak a hitelezõk. A Hanwha Bank 600 millió forintos hitelt nyújtott a Kútvölgyi úti luxuslakásokhoz, és a hitel biztosítékaként jelzálogjogot jegyezhetett be a luxusingatlanokra. A luxuslakásokat a Globex építette néhány, erre a célra létrehozott cégén keresztül (Kútvölgyi, majd C.P.H. Kft.). Ugyanezt a beruházást megfinanszírozta a Postabank is, ugyancsak hatszázmillióval. Azt nem tudjuk, hogy Princzék miféle biztosítékot kértek és kaptak a hitelre, tavaly decemberben azonban, a Globex-csõd után a posztprinczi Postabank jelentkezett a C.P.H. Kft. felszámolójánál, bejelentette hitelezõi igényét, majd a céggel szembeni követelést berakta a Reorg Apportnak átadott kétes követelések csomagjába azzal a 190 milliós követeléssel együtt, amelynek elõzménye egy a Globex Holdingnak nyújtott másik hitel. Azt, hogy ezt a 190 milliót mire nyalták fel Princztõl Vellaiék, mind a mai napig nem tudjuk. De nagy üzlet nem lehetett, az biztos.

A második hullám: a Honvédelmi Minisztérium

A Honvédelmi Minisztériumnak (HM) 800 millió forintja bánja a Globexbe vetett bizalmat.

Ez a 800 millió ugyanaz a 800 millió, amit a HM még a Lupis Józseffel kötött, csúfos végû befektetési ügyleten bukott el. A dolog azokban a romantikus idõkben kezdõdött, amikor a minisztériumok úgy vélték, kicsit megpörgethetik a költségvetésbõl nekik juttatott összegeket a pénzpiacon. A HM e csekély összeget elvesztette Lupis kockáján. Ámde a 800 millió ekkor még nem volt véglegesen és visszavonhatatlanul elbukva. A HM ugyanis az adós Lupis Brókerház csõdje miatt jelzálogjogot jegyezhetett be a brókercég nagy értékû Kígyó utcai ingatlanára. A Lupis Brókerház jogutódja, a cég hitelezõibõl alakult Dominium Novum Rt. - információnk szerint - korábban az ingatlan tulajdonjogát is felajánlotta a minisztériumnak a Lupis-féle követelés fejében, ám ez az ügylet érthetetlen okok miatt nem jött létre. Pedig mind a két félnek ez lett volna a legelõnyösebb alku: a HM visszakapja a pénzét, a Lupis-cég utódja pedig megszabadul egy adósságától.

E ponton kerül látókörünkbe a Globex. A Globex megvette ugyanis a HM-nek a Dominium Novummal szembeni 800 milliós követelését, mégpedig oly formában, hogy a minisztérium a Kígyó utcai ingatlanra bejegyzett HM-jelzálog-jogot átadta a Globexnek. A Globex ezért a szerzõdés szerint mindössze 412 millió forintnyi lakásingatlannal fizetett volna - valamikor késõbb. Ezek az ingatlanok lettek volna a Hanwha Bank jelzálogjogával terhelt három Kútvölgyi úti luxuslakás 150 millió forint összértéken, valamint 262 millió forintért más ingatlanok.

A Globex sokadszorra fizetett ekkor a Kútvölgyi úton épülõ, jelzálogjogokkal súlyosan terhelt ingatlanokkal a "gyanútlan" vevõnek. A HM ekkor bukta el másodszor is a Lupis-házban ragadt 800 millióját. A Globex azután ezzel a 800 milliós, a Lupis Brókerházzal szembeni követeléssel fizetett a Lupis-ház jogutódjának (a Dominium Novumnak) a Kígyó utcai ingatlan tulajdonjogáért. Jól járt a Dominium - hiszen megszabadult a HM követelésétõl -, és jól járt a Globex is, mert a Kútvölgyi úti kamuingatlanokért szerzett egy milliárdos belvárosi ingatlant. Csak a HM nem járt jól, az istenit neki, meg akik a HM-et pénzelik. A nép. (Meg most már a NATO.) (A Globex egyébiránt a Kígyó utcai ingatlant ideiglenesen a Rezidencia befektetési jegyek mögé tette be fedezetül. De megbuktak ezek a befektetési jegyek is. Egészen pontosan: azok, akik ezekbõl a jegyekbõl bespájzoltak.)

A HM végül több hónapos belsõ tényfeltáró vizsgálat és egy kormányváltás után pert indított a Globexszel szemben a vele kötött engedményes szerzõdés semmissé nyilvánítása érdekében. Emellett - nagy titokban - büntetõfeljelentést is tett ismeretlen tettes ellen, mert Janza Károly, a HM gazdasági ügyekért felelõs volt helyettes államtitkára úgy engedményezte a Globex Holdingra a minisztérium - a Lupis Brókerház jogutódjával szembeni - 800 millió forintos követelését, hogy az mind a mai napig egy petákot sem fizetett érte a minisztériumnak. A szerzõdést a HM részérõl Janza Károly írta alá, a Globex oldaláról Vajda László. A szerzõdést kézjegyével ellátta a Dominium Novum igazgatója is.

Az ügylet pikantériája, hogy a honvédelmi tárca, mint az egyik legnagyobb Lupis-hitelezõ, maga is delegálhatott egy tagot a Dominium Novum igazgatóságába. Vagyis körkörös védelemmel bábáskodtak a katonatisztek az ügylet létrejötte körül. Az elkótyavetyélt Kígyó utcai ingatlanban egyébként 23 lakást szerezhetett volna meg a HM, jóllehet ezek nem luxuslakások. A Globex a HM-nek sem lakással, sem pedig ingatlan-tulajdonjoggal nem fizetett, ám a tulajdonosi jogát trükkös módon mégis bejegyeztethette a földhivatalban. Jegyezzük meg már most: az Aranykéz utcai merénylet után.

A HM Globex elleni perébe a Dominium Novum egyébként beavatkozó félként lépett be, ám azt, hogy melyik fél pernyertessége érdekében, nem tudni, mivel a tárgyalások - a felek egybehangzó kérelmére - zárt ajtók mögött folynak. A Globex Brókerház által megkárosított dorogi önkormányzat ezúttal a Globex Holding oldalán lépett perbe, ugyanis a kamatokkal együtt immár több mint félmilliárd forintra rúgó vagyoni érdeke ezt diktálja. Úgy tudni, Dorog jogi képviselõje sem tiltakozott a zárt ajtók mögötti pervitel ellen.

A harmadik hullám: Aranykéz utca

Lupis József jelenleg is - igaz, csak 9 százalék erejéig - tulajdonosa a Dominium Novumnak. Több forrásunk egybehangzóan állítja: õ maga is számtalan kísérletet tett arra, hogy értékesítse a Kígyó utcai ingatlant, és a vételárból kifizesse a HM-et. (Mindez az elõtt történt természetesen, hogy a ház a Globex tulajdonába került volna. A Kígyó utcai épület értékesítése egyébként a formális logika szabályai szerint is Lupis elemi érdeke lett volna, hiszen a vételárral kifizethette volna a HM-et, ami esetleg büntetésének mérsékléséhez vezethetett volna.) Errõl tudhatott gazdasági ügyeiben eljáró ügyvédje, Szabó Gábor is (aki korábban egyébként a Globex ügyvédje volt). Mint a Dominium egyik tulajdonosa, Lupis tudhatott a HM Globexszel kötött ügyletérõl is. Így szinte bizonyos, hogy az Aranykéz utcai merényletnél meghalt Szabó Gábor is tudott a HM Globexszel kötött ügyletérõl. A fenti logika szerint Lupis éppenséggel ellenérdekelt lehetett abban, hogy a HM a vele, illetve a Dominiummal szemben fennálló követelését áron alul adja el.

A Népszabadság rendõrségi forrásra hivatkozva közölte: az Aranykéz utcai robbantás lehetséges indítékait kutatva, a rendõrségen egy teljes nyomozócsoport foglalkozik a merényletben elhunyt Boros Tamás és a Globex esetleges üzleti kapcsolatának feltárásával. Az Országos Rendõr-fõkapitányság nagy erõkkel cáfolta e hírt, mondván, hogy az eljáró hatóság továbbra is Boros Józsefet tartja a robbantás célpontjának. Ezt a Magyar Hírlap kérdésére nem csupán azzal a szakértõi véleménnyel támasztották alá, hogy a robbantás epicentrumában Boros József állt, hanem az eddigi nyomozás során meghallgatott tanúvallomásokkal, illetve az eddig elkészült szakértõi véleményekkel is. Az Aranykéz utcai merénylet ügyében nyomozók ez idáig nem találtak olyan nyomot, amely miatt a merényletet összefüggésbe lehetne hozni a Globex-üggyel.

Bátran állíthatjuk viszont: be kell kötniük a szemüket, és be kell fogniuk a fülüket ahhoz, hogy ne áramoljon tudatukba információ az Aranykéz utcai robbantás és a Globex-ügy összefüggéseirõl.

A Globex Kútvölgyi úti prodzsektjére létrehozott kft. új tulajdonosai nevében ugyanis olyan urak intézkedtek tavaly december elején, akik üzleti kapcsolataikon keresztül összefüggésbe hozhatók az Energol Rt.-vel. E cég vezetõirõl azt feltételezik, hogy közük lehet több korábbi budapesti robbantáshoz. Sõt. Ezeknek a vezetõknek Globex-beruházásban épült ingatlanok adtak, illetve adnak otthont. A Globex Holdinghoz tartozó és a Kútvölgyi úti ingatlanokkal diszponáló Kútvölgyi Kft., miután a nevét C.P.H. Kft.-re változtatta, egy olyan társaság tulajdonába került, amely kapcsolatba hozható az Energollal; azzal az Energollal, amelynek vezetõjét, Portik Tamást a nemzetközi elfogatóparancs ellenére hosszú ideje sikertelenül keresi a rendõrség. Tény azonban, hogy az egyik Globex-beruházásban, a II. kerületi Szpáhi utcában épült ingatlan egyik tulajdonosát Portik Tamásnak hívják.

Lapértesülések szerint a Globex tulajdonosai különbözõ társaságok közbeiktatásával érdekeltek voltak az olajüzletben is. A Népszabadság szerint nem véletlen, hogy Boros az Aranykéz utcai merényletnél Szabó Gábor közelében volt, ugyanis az ügyvéd az az ismeretlen személy, akivel Borosnak találkozója volt. Az Aranykéz utcai ügyben nyomozó hatóság álláspontja továbbra is az, hogy az ügyvéd csak véletlenül volt a robbantás közelében. Ennek azonban ellentmond a néhai Szabó Gábor egyik ismerõse, aki tudott egy olyan szerzõdésrõl, amelyben Boros egy nagy értékû ingatlant vásárolt meg, ám annak ellenére nem fizetett, hogy a szerzõdés szerint ennek a megállapodással egyidejûleg meg kellett volna történnie. Errõl nem sokkal halála elõtt beszélt ismerõsének az ügyvéd.

Úgy tudni, Szabó Gábor egyébként Lupis József megbízásából egy iratért ment be a szerencsétlen idõben az Aranykéz utcai irodájába.

Az, hogy Borost épp akkor robbantották fel, mire odaért, lehet persze véletlen, ám ha igaz, hogy Borosnak épp vele volt találkozója, nem zárható ki, hogy a valódi célpont az ügyvéd volt. Ezt a bomba hatóereje is igazolhatja. Ugyanis, bár a szakértõi vélemény szerint az epicentrumban az állítólagos egyetlen célpont, Boros állt, megkockáztathatjuk, hogy az epicentrumban a felrobbant Polski Fiat állt. A célpont pedig bárki lehetett, akinek a bomba hatóereje miatt esélye sem lehetett a túlélésre. Akár Szabó Gábor is, aki - ha feltételezéseink igazak -épp azon dolgozott akkortájt, hogy csökkentse a Lupis által okozott károkat, és a Kígyó utcai ingatlan ne áron alul kerüljön az amúgy sem fizetõ Globexhez, hanem valódi vevõre találjon. Az Aranykéz utcai merénylet elkövetésekor ugyanis a Kígyó utcai ház tulajdonjoga még nem volt a Globex nevére bejegyezve. Mi több, ekkor azt is lehetett már tudni, hogy a kormányváltás után elõbb-utóbb új fejek kerülnek a HM gazdasági vezetésébe.

Szabó sokat tudhatott e szövevényes ügyrõl, arról, hogy kik és hogyan turkálnak a HM követeléseiben. Boros is sokat tudott. Õ, mint mondják, az olajbiznisz szereplõirõl.

Most csak egy biztos.

Mind a ketten halottak.

Torkos Matild

publikálva
1999/11. (03. 18.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra